AZ ARANYLÁZ HÍREI

„A dollárba vetett bizalmat az ássa alá, hogy az Egyesült Államok egy megnyerhetetlen háborút visel, melynek évről évre megkétszereződnek a költségei. Mint Dean Rusk szenátusbeli tanúvallomása bizonyítja, a kormánynak nincs semmi új elképzelése arról, hogyan érje el akár a győzelmet, akár a békét. S ami még inkább rontja a helyzetet: az ország gyorsan halad az amerikai választások előtti szokásszerű politikai paralízis felé. Amerika vietnami háborús erőfeszítése és valutájának jövője szorosan összefügg. Lehet, hogy Párizs megér egy misét, de vajon megéri-e Saigon a dollárt?”
(Paul Johnson, a New Statesman szerkesztője)

„Az elnök fizetési mérlegintézkedései, a világbankok vezetőinek a baseli tanácskozáson megerősített nemzetközi együttműködése és az aranyfedezet felfüggesztése késői és elégtelen intézkedések ahhoz, hogy az eddigi nemzetközi fizetési rendszert megóvják az összeomlástól. A rendszer védelmezőinek további erősködéseitől keveset lehet várni, mert senki sem hisz nekik többé. A font leértékelése óta a devizapiacokon rosszindulat és félelem uralkodik. A felelősség most az Egyesült Államokat terheli.”
(New York Times)

Egy kanadai bankártól származik ez a megfigyelés: „A világ többi része ugyanúgy figyeli ma az Egyesült Államokat, mint két évtizeddel előbb Nagy-Britanniát. Az angol kormány állandóan azt ígérgette népének és a világnak, hogy milyen szépen rendbeszedi a dolgait, de ígéreteit húsz éven át nem teljesítette. A világ már kezd belefáradni, hogy visszafojtott lélegzettel lesse: az Egyesült Államok rendbe teszi-e a dolgait. Mindig ugyanaz a refrén: ’Jövőre már jobban áll majd a dollár’, de a jövő év sohasem következik el.”
(US News and World Report)

A LELKIISMERET LÁZADÁSA

„Ha nem lenne mindez oly iszonyú, nevetnünk kellene a Fehér Ház rosszhiszeműségén. De az iszonyat és a vérontás nem engedi. Az agresszió azóta sem lett kevésbé gyűlöletes, hogy a Felszabadítási Front, az eszközök egyenlőtlensége ellenére, megdöbbentő vereségeket mért a betolakodókra. A rosszhiszeműség elkeseríti Amerika legjobb barátait, hiszen nem tudják elfelejteni a tengerentúli barát nagyszerű múltját, sőt végsőkig elkeseríti magukat a legjobb amerikaiakat is. (Tisztelet nekik!) Ezért a közvéleményt világszerte és különösen Franciaországban a felháborodás, a lelkiismeret lázadása fojtogatja.”
(Vercors francia író, a Monde-ban)

HEINRICH ELNÖK SZAVAI

Az ismert példa hódít: a divat átcsapott Nyugat-Németországra is, ahol csinos kötetkében kiadták a mostanában sokat emlegetett Heinrich Lübke köztársasági elnök legsikerültebb sziporkáit, melyeket szolgálati ideje alatt imitt-amott széthintett. Mutatóban: „Indonézia szigetekből áll, melyek egy része az Egyenlítőtől keletre, más része attól nyugatra terül el, közben pedig egy csomó víz van.”
(Die Zeit)

BOJKOTT – ELVI ALAPOKON

A japán kormány Izrael és az arab államok ellentétében semleges álláspontot foglal el, ám a nagy trösztök nem hajlandók Izraellel kereskedni. Némi magyarázat: Japán tavaly 200 millió dollár értékű árut szállított az arab országokba és csak 20 milliót Izraelbe. Íme, az elvi következetesség rugói.
(Newsweek)

AKÁR ÉRTIK, AKÁR NEM

A kínai hadsereg napilapja felszólította a katonákat, hogy Mao elnök utasításait habozás nélkül hajtsák végre: akár értik, hogy miről van szó, akár nem. Mao elnök gondolatainak korrekt alkalmazása a gyakorlatban a katonák lojalitásának erőpróbája – magyarázta meg a néphadsereg napilapja. Csak azok igazán hűek Mao elnökhöz, akik teljesen meg tudnak szabadulni „az önérdek rákbetegségétől”.
(Az AFP francia hírügynökség jelentése)

A HANGADÓ: A CENZOR

Athénban új havi folyóirat jelent meg. A címe: „Tézisek és eszmék”. Az új lap a múlt év áprilisában véghezvitt katonai puccs elméleti lapja óhajt lenni, másképp szólva affajta bizonyítvány-magyarázat. A programadó cikket, nehogy bárki is félremagyarázhassa a lap irányzatát, Vrionnis ezredes, a cenzúrahatóság főnöke írta. A cikk címe: „Teoretikus tézisek a forradalomhoz”. Nem is tudtuk, hogy teóriájuk is volt. Azt hittük, hogy csak CIA-juk.
(A Frankfurter Allgemeine Zeitung nyomán)

LÉKA LÉKE

Albánia trónkövetelőjét, egy bizonyos Léka királyt Franco tábornok kihallgatáson fogadta a Prado palotában. A hír meglepő: eddig azt sem tudtuk, hogy Léka a világon van. Most kiderült, hogy Zog király 1961-ben bekövetkezett elhalálozása után fia – ez az a Léka – egy párizsi szállodában albán emigránsok által meg is koronáztatott. Azóta több alkalommal járt Spanyolországban, bizonyára hajóval. Ott kaphatott léket Léka.
(A Times alapján)