PARANCSNOKVÁLTOZÁS – VAGY STRATÉGIAI BUKÁS?

„Ha Westmoreland leváltása egy új vietnami stratégia előjátéka, úgy az fontos fordulópont lehet a háborúban. Az amerikai történelem egyetlen háborúját sem irányították oly részletekbe menően Washingtonból, mint most a vietnami konfliktust. Westmoreland stratégiájának kudarcáért Washingtont legalább oly mértékben kell felelősnek tartani, mint a tábornokot.”
(New York Times)

„Egy olyan ember elejtése, aki képtelen volt felfogni a vele szembenálló ellenség taktikáját és mélyebb mozgatóerőit, nem feledtetheti el a Fehér Ház felelősségét a kudarcért. Ha egy tengerentúli háborút valaha is a központi kormányzati szerv állandó, sőt aprólékos részletekbe menő ellenőrzésének vetettek alá, ez volt az az eset. Bár Westmoreland a főparancsnoki címet viselte, ő mindenekelőtt kivitelező személy volt. S mint minden kivitelezőnél, nála is feltételezhető, hogy sok alkalommal azon fáradozott, hogy jó előre kielégítse főnöke óhajtásait, aki telefonkagylóval a kezében, szakadatlanul döntő eredményekért ostromolta.”
(Le Monde)

AZ NSZK ÉS IZRAEL SZÖVETSÉGE

„Izrael és az NSZK között egyre jobban kifejlődnek és megerősödnek a katonai-politikai és gazdasági együttműködés kötelékei. Ezen nincs mit csodálkozni… Míg Bonn a maga agresszív külpolitikai irányvonalát a második világháború után kialakult helyzet revíziójával igyekszik ’megalapozni’, vagyis a nyílt revans programjával lép fel, addig Tel-Aviv ’Izrael létjogosultságát’ hangoztatja, mintha azt valaki is kétségbe vonná, s természetesen e jog katonapolitikai eszközökkel való megszilárdításáról beszél… Izrael az imperialista erők, elsősorban az amerikai és a nyugatnémet uralkodó körök morális és anyagi segítségére támaszkodva továbbra is megszállva tartja az egyiptomi, a szíriai és a jordániai területek egy részét. Az agresszor rendszeresen fegyveres provokációkat szervez, és megsérti a tűzszüneti megállapodást. Az idő azonban nyilvánvalóan az elbizakodott megszálló és támogatói ellen dolgozik.”
(Szovjetszkaja Rosszija)

750 MILLIÓ KÍNAI

Kínáról sokan úgy vélik tudni, hogy lakossága már elérte a 800 milliót. Ez nem így van: a kínai rádióállomások a közelmúltban közölték, hogy a lakosság létszáma most lépte át a 750 millió határát. 1953-ban – amikor az első hivatalos népszámlálást tartották – 600 millió volt Kína lélekszáma. A lakosság azóta 150 millióval gyarapodott. Az évi szaporulat két százaléknál kevesebb. Csou En-laj miniszterelnök 1964-ben három százalékos évi szaporulatot óhajtott.
(A hamburgi Zeit alapján)

A KÖNYVSTATISZTIKA ÉLÉN: LENIN

Az UNESCO most megjelent Index Translationum kiadványából kitűnik, hogy 1966-ban is, mint ahogy 1964-ben volt, Lenin maradt a legtöbbet fordított szerző. Művei ebben az évben 201 fordításban jelentek meg. A tíz legnépszerűbbnek bizonyult szerző, további sorrendben: Georges Simenon (137 fordítás), Tolsztoj (123), Karl May (114), Agathe Christie (99), a Grimm testvérek (97), Shakespeare és Dosztojevszkij (96–96), Ian Fleming (95) és Hemingway (91). A legtöbb fordított művet a Szovjetunióban adták ki (3968), utána Jugoszlávia következik (3452). 1966-ban összesen 39 267 fordított művet publikáltak hetven országban.
(UNESCO)

A VILÁGKERESKEDELEM SZÁMOKBAN

A világ valamennyi országának export-forgalma az 1948. évi 57,5 milliárd dollárról 1967-ben körülbelül 217 milliárd dollárra nőtt. A világexport évi növekedése átlagosan 7 százalék. Ebből a kapitalista országokra eső növekedési arányszám 6,9 százalék, a szocialista országokra 10 százalék esik. A szocialista országok részesedése a világexportban az 1948. évi 7 százalékról 1967-ben 12 százalékra emelkedett. A múlt évben a szocialista országok 27 milliárd dollár értékű árut exportáltak. A gazdaságilag fejletlen országok részesedése 1948-ban a kapitalista országok exportjának 32 százalékát tette ki, 1955-ben 28 százalékát, 1967-ben 21 százalékát. Ennek egyik magyarázata az, hogy 1955–66 között a fejlett kapitalista országok exportja 60,2 milliárd dollárról 140,2 milliárd dollárra nőtt, vagyis 2,3-szeres növekedést ért el, míg a gazdaságilag elmaradt országoknál az 1955. évi 23,1 milliárdos export 1966-ra 38,1 milliárdra emelkedett, a növekedés tehát csak 1,6-szeres.
(Novoje Vremja)

FURCSA PÁRTOK OLASZORSZÁGBAN

A május 19-i olasz választásokon induló pártok benyújtották jelentkezésüket az olasz belügyminisztériumba. Meglepetésre 73 párt és pártocska jelentkezett, melyeknek közölniük kellett azt is, hogy milyen szimbólumokkal akarják megnyerni a választók bizalmát. A szimbólum-lista nagy fantáziagazdagságról tesz tanúságot. A válás törvénybe iktatását szorgalmazó párt két egymásba fonódó törött jegygyűrűt választott jelképként, az Univerzális Egzisztencialista Párt jelképe egy emberfej, mely két könyvön nyugszik. Az egyiken ez áll: anyag. a másikon: szellem. A Hold Barátai párt szimbóluma a Holdból mosolygó ember arca. Valószínűleg a saját pártján derül. E párt programja egyébként egyelőre ismeretlen, bár az érdeklődés ez iránt tagadhatatlan.
(International Herald Tribune)