1968ev.hu polhist.hu napvilagkiado.hu multunk.hu egyenlito.eu
Főoldal
1968-ról bevezető  
Rendezvények  
Nyári szabadegyetem  
Kronológia  
Hír tükör  
Budapest 1968  
Idézetek  
Fotók  
Filmek  
Zene  
Dokumentumok  
Vetélkedő  
Linkek  

Hír tükör



Hírek száma összesen: 316 db  
[1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] 48[49] [50] [51] [52]
 <<< Előző hét  1968 év 48. hete    Következő hét >>>
VISZONY

„Az amerikai–dél-vietnami vitából le kell vonni azt a következtetét, hogy a két fél annyi év után lényegében még most sem érti meg egymást, különösen nem a válság pillanataiban. Egy saigoni politikus mondta kesernyésen: - a szovjetek és az észak-vietnamiak: elvtársak. A franciákat és a vietnamiakat legalább bizonyos kulturális és egyéb, múltból származó szálak kötik össze. De az amerikaiak és a vietnamiak még csak nem is barátok…”
(Newsweek)
MINT A TÖBBI?

Adolf von Thadden, a nyugatnémet neonáci párt vezére magabiztos ember. Ennek legutóbb bizonyságát adta, amikor illuminált állapotban Hannoverben mindenáron le akart hajtani kocsijával az épülő metró alagútjába. Szabatos németséggel beszél, de érződik rajta az erőlködés, és időnként a szocialisták, a miniszterek vagy más „politikai népség” elleni kirohanásaiban a szitkozódásba csap át, miközben óriási tenyerével ütögeti az asztalt, vagy diadalmas nevetéssel nyerít fel. És kijelentései: „Strauss csupa olyat mond, amit mi is mondunk. Azelőtt egy évig tartott, amíg felzárkózott hozzánk, ma már csökken az időtartam.” Avagy: „Olvassa el a programunkat. Amit mi követelünk, az mind benne van más pártok programjában. Éppolyan demokraták vagyunk, mint a többiek.” Az újnáci vezérnek nyilván igaza van – de ez inkább a többiekre jellemző.
(Le Monde nyomán)
ELUTASÍTOTT AJÁNDÉK

Egy Pittsburgh melletti kisváros tanácsa, amely csupa republikánusból áll, legutóbb ajándékot kapott a demokrata polgármestertől. A 3700 dollárt érő ajándék egy bronz mellszobor volt – a meggyilkolt Kennedy elnökről. A polgármester és köre, amely a pénzt a szoborra összegyűjtötte, hasztalan próbálta átvétetni az ajándékot valamelyik városatyával. Mindössze azt a tanácsot adták az ajándékozóknak, hogy vigyék az iskolák felügyelő tanácsához, „bár az is alighanem reménytelen, mert ott is republikánusok vannak”.
(UPI)
VETÉLYTÁRS

Varborough szenátor Texasban, aki körül már évek óta annyi vihar van, és köztudottan az ő pozíciójának támogatására utazott Kennedy annak idején ebbe az államba, megkezdte gondos előkészületeit az 1970-es választásokra. Amikor baráti körében pénz után nézett, így érvelt: „Az ellenfelem Lyndon Johnson lesz…”
(Time)
KATEGÓRIÁK

Baj lesz az amerikai népszámlálással, amennyiben nem változtatják meg az eddigi „szennyes-néger” minősítést. A legújabb tapasztalatok szerint azonban sok amerikai színes bőrű polgár nem hajlandó elfogadni ezt a számára sértő kategorizálást. Sürgősen új elnevezések után kellett nézni, mivel a népszámlálás januárban már elkezdődik. Valószínűleg három elnevezést is „felkínálnak” a lakosságnak: fekete, néger vagy afro-amerikai.
(Newsweek)
ISMERŐS HELYZET

Jóformán minden nyugat-európai kötelességének tartja, hogy dicsekedve kijelentse, miszerint az ő országában a legrosszabb a világon a telefonálási lehetőség. Ha az ember akár a franciákkal, akár az olaszokkal, akár az angolokkal beszélget, egyik perdöntő érvet a másik után hallja a telefonhálózat mindent felülmúló tökéletlenségéről. Mesélték például, hogy egy párizsi üzletember, miután minden reményét elvesztette, hogy sürgős milánói telefonhívására kapcsolást kap, fogta magát, repülőre ült és még éppen idejében érkezett fiókvállalatához, hogy elérje – saját párizsi telefonhívását … Az angolok azt állítják, hogy három tárcsázás közül egy feltétlenül rossz helyre kapcsol, vagy sehová. Továbbá a másik kettőnél is – ha kapcsol – nagy esélye van arra, hogy a vonalba még belép két-három beszélgetőpartner. A brit illetékes hivatal szerint a panaszok a telefonra már olyan természetesnek hatnak, mint a háború esetén a bejelentések a bombakárokról. A franciák szerint viszont őnáluk még rosszabb a helyzet, mert minden egyes telefonáláshoz kétszer kell telefonálni.
(Fortune)
CSILLAGÁSZATI SZÁM

Egy amerikai újságolvasó panaszolja a Fortune hasábjain: „Önök legutóbb megírták, hogy az egyik vállalat a munkaügyi minisztériumtól 1.600.000 dollárt kapott 550 ember szakmai kiképzésére, a munkanélküliség enyhítése céljából. Ez átlagban fejenként 3000 dollárt jelent. Ha hinni lehet a vállalatnak, az még saját eszközeiből további 11 millió dollárt fordít e célra. Eszerint egy kiképzettre 20.000 dollár jut. Vajon kiket képez ki ez a vállalat? Csillagászokat?” Mindenesetre ez a tény is fényt vet arra, hogy a szegénység elleni háború bizonyos összegei hova kerülnek, továbbá, hogy a szociális program mint teremtett újabb alkalmat a vállalatoknak az adóterheik csökkentésére.
(Za Rubezsom)


  Támogatóink:
Magyar Narancs
Egyenlitő Blog
Filmklub
Szabad Sajtó Alapítvány
Politikatörténeti Intézet
Politikatörténeti Alapítvány
Egyenlitő 2008/2. szám
Múltunk 2007/4. szám
 Oldaltérkép  Kapcsolat  Hírlevél   Látogatóink száma: Politikatörténeti Intézet
   


 Oldaltérkép  Kapcsolat Politikatörténeti Intézet