· KÖZTÁRSASÁG · A KÖZTÁRSASÁGI ESZME TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON




Untitled Document

Berényi Zsuzsanna Ágnes

A Magyar szabadkőművesség és a köztársasági eszme

A szabadkőművesség a polgárság mozgalmaként 1717-ben megfogalmazott alkotmánya középpontba állítja az emberi egyenlőség gondolatát. Ennek természetes következménye, hogy idegen a felfogásuktól az olyan állam és társadalom, amely az emberek között különbséget tesz, amelyik az egyik embert a másik fölé helyezi. Hasonlóképen a polgárság feltörekvésével függ össze a szabadság-egyenlőség-testvériség hármas eszméjének kialakulása, és elterjedése. Ezeknek a gondolatoknak a köztársasági államforma felel meg. Az 1789-es nagy francia forradalom éppen ezért először is az emberi egyenlőtlenségen alapuló királyságot törölte el. A forradalom elvi előkészítői között sok szabadkőművest találunk.

       A magyar jakobinus mozgalomnak is a köztársaság kikiáltása volt a végső célja.(1) Benda Kálmán szerint Martinovics előbb gúzsba köti a királyt, de hagyja. Aztán cél a Habsburgoktól való elszakadás és a független köztársaság. Ezen belül minden nemzetiség önálló tartományt alkot. Ezek szövetsége az ország. A jobbágyságot eltörlik.  A Reformátorok Társasága élén igazgatóként álló gróf Sigray Jakab szabadkőműves volt. Hajnóczy József a Szabadság -Egyenlőség Társaság elnöke ugyancsak hozzátartozott a szabadkőművesekhez. Laczkövics János a pesti "A nagyszívűséghez" páholy tagja is részt vett az "összeesküvésben." Martinovics  Ignác, a mozgalom kezdeményezője, majd árulója még Csehországban lett szabadkőműves. Bacsányi János, a  káté fordítója, a nagy költő, Kazinczy Ferenc és Verseghy Ferenc, a Marseillaise fordítója is szabadkőműves volt. A kor jeles gondolkodói csaknem kivétel nélkül részt vettek a mozgalomban. Kazinczy Ferenc, a kor legnagyobb magyar szabadkőművese  hét év rabságot szenvedett  meggyőződéséért, Berzeviczy Gergely , a közgazdász ugyancsak tagja volt a szabadkőműves mozgalomnak. (2) A magyar jakobinusok követelései a közállapotok eltérése miatt nem voltak teljesen azonosak a franciákéval. Magyarország nemzeti  sérelmei miatt is szembekerült az uralkodóházzal. A Reformátorok Társasága ezzel a céllal alakult. A köztársaság kikiáltása, a felvilágosodás elveinek uralomra juttatása volt a kátéban rögzített cél. Martinovics Ignác igyekezett eltitkolni előttük, hogy megalakult a Szabadság-Egyenlőség Társaság is, a plebejusokból, társadalmi célok megvalósítása érdekében.  Így vetődött fel leegyszerűsítve a kérdés: "Emberbarát vagy hazafi?" A legjobbak válasza természetesen az volt, hogy "emberbarát és hazafi" A reformizmust és a polgári radikalizmust kellett egyesíteniök.". A hivatalosnak elismert német nyelv helyett a magyar nyelv jogaiba történő iktatása került a napirendre. E a kérdés egyben gazdasági és politikai harcot is jelentett. A polgárság nagy része azonban közönyös volt a nemzeti irányzat iránt, már csak azért is, mert sok volt közöttük a nem magyar nemzetiségű.

         Általános felkelést készítettek elő, amely kiterjedt az ország egész területére. Benda Kálmán az  i. m. -hez írt  előszavában így ír "A szabadkőművesség hatását tehát elsősorban abban láthatjuk, hogy lehetőséget adott arra, hogy az értelmiség tagjai rendszeresen találkozhassanak, véleményüket a legfontosabb  kérdésekről kicserélhessék és a problémákat megvitassák."(3) Kidolgozták a programot, és a szabadkőműves páholyokon keresztül terjedtek a felvilágosodás eszméi.

           Ugyancsak a szabadkőművesek kezdeményezték az olvasóköröket. Ezekben a résztvevők a felvilágosodás eszméivel ismerkedhettek meg, tehát hasonló szerepet töltöttek be, mint a szabadkőműves páholyok.

     Az uralkodó ház igyekezett a nép körében elhinteni a "jó király" képét, aki a jobbágyokat pártolja. Bámulatos, ma már meg sem érthető bizalommal fordultak az uralkodóhoz, II. Józsefhez. Úgy remélték, hogy "felülről" meg lehet reformálni az államot, az egész országot. Egyébként II. Józsefről is fennmaradt, hogy szabadkőműves volt. Minden esetre II. József reformjai bosszúságot, ellenérzést, sőt ellenszervet  váltottak ki a magyarság körében. Az ifjú császárnak logikusan elgondolt, majd megvalósított törvényei ugyanis országunkat hátrányosan érintette.

           A magyar jakobinus-mozgalom véres befejezése,-- bizonyságul a szabadkőművességnek a mozgalomban betöltött meghatározó szerepére—egyben a szabadkőművesség működésének előbb korlátozását, majd betiltását vonta maga után. ¨

           A szörnyű megtorlás félelmet okozott országszerte. Síri csönd következett, de mégis titkon terjesztették az eszméket, az események hiteles történetét. Kazinczy szervezte a szabadkőműves mozgalmat is,-- mint Abafi Lajos utal rá A Szabadkőművesség Története Magyarországon (Reprint Akadémiai Kiadó, 1993) c. könyvében. A reformkor ebből sarjadt ki, tehát a jakobinus hagyományokból, a titokban működő szabadkőműves páholyokon keresztül is. Ebből a korszakból érthető módon nem maradtak fenn.  szabadkőművesi páholyiratok. Irodalmi említés azonban ismeretes, például Jókai Mór "És mégis mozog a Föld" c- regényének első fejezetében a "Csittvári krónika" szerepeltetésében.¨¨

            Részben a magyar jakobinusok hagyományaira támaszkodva  írta Petőfi a királyellenes verseit. Másrészt,-- mint tudjuk — "kirekesztőleges olvasmánya",  a francia forradalom történetének tanulmányozása, alakította a költőt a köztársasági eszme zászlóvivőjévé.

             Kossuth már iskolai tanulmányai során megismerkedett az amerikai állam berendezésével, vagyis a köztársasággal. (4) Kossuth hasonló nehézségekkel találkozott, mint a magyar jakobinusok  csaknem egy évszázaddal később. A nemesség nemzeti követeléseit és a jobbágyság gazdasági és társadalmi igényeit sikerült összeegyeztetnie. "Érdekegyesítés" volt a megvalósított célja a nagyszerű politikusnak. Ilyen egységes csak igen ritka pillanatokban volt a nemzet. A Függetlenségi Nyilatkozat után Magyarország köztársaság  lett, és Kossuth Lajos  a köztársaság elnöke.

Kossuth Lajost már életében az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jelképének tekintették. Amerikai útján úgy fogadták, mint a demokratikus magyar forradalom vezérét , a köztársaság első elnökét.

Ohio állam Cincinnati városában 1852. február 18-án jelentkezett a 133. számú páholyban felvételre. Utazása céljául a következőket jelölte meg a felvételi kérelmében: "visszaszerezni hazájának, Magyarországnak nemzeti függetlenségét és  más nemzetekkel együttműködve megteremteni a polgári és vallásszabadságot Európában."(5)  Igen megnyerő volt ez a célkitűzés az amerikai gondolkodás számára, abban az országban, ahol éppen ezek az eszmék irányították a társadalom életét. Így üdvözölte Kossuthot Indiana álam fővárosában, Indianapolisban, a Centre páholy főmestere, A. M: Hunt: "éreztük, hogy megtiszteljük azokat az elveket, amelyeknek Ön a megtestesítője, a polgári és vallásszabadság elveit" Úgy üdvözölték Kossuthot, "mint egyikét azoknak, akiben hasonlóságot látunk a mi Washingtonunkhoz. Ő is szabadkőműves volt, és vele együtt a mi ifjú köztársaságunk hadseregének mindegyik hadvezére."(6) Ismételten Magyarország Washingtonjának nevezték Bostonban is Kossuth Lajost, a szabadkőműves páholyban, 1852. május 3-án. Kossuth  a bostoni nagypáholyban elmondott "rögtönzött, háromnegyedórás" beszédében is a demokratikus államberendezésre utalt: "A szabadkőművesség sohasem virágzott ott, ahol az országon zsarnokság uralkodott."(7)

                       Kossuthot, mint az európai köztársasági  eszme képviselőjét fogadta egész Boston. A fennmaradt ábrázolásokon Bostonban is Washington képe mellett ábrázolták a Kossuthét.

                  Az 1918. október 25.-én  hatalomra jutott  Magyar Nemzeti Tanácsot a szabadkőművesek saját eszméik megvalósítójának tekintették. (8) Az államelnök ugyan nem volt szabadkőműves Károlyi Mihály gróf személyében, de már utána Hock János vette át az elnöki tisztséget. Hock János pedig maga is tagja volt a szabadkőművesek szövetségének.(9) A kormány tagjai között több szabadkőműves volt.

                Dr. Berinkey Dénes 1899-ben lett a "Corvin Mátyás, az Igazságoshoz" páholy tagja. Ebben a páholyban érte el ennek a szabadkőművesi rendszernek a legmagasabb, vagyis a harmadik, úgynevezett "mester" fokát. Igazságügyi, majd kereskedelmi-miniszter volt a kormányban. (10)                 Fenyő Miksa 1909 március l.-én lépett az akkor legradikálisabb budapesti páholyba, a "Demokrácia" páholyba. Itt érte el ennek a szabadkőművesi  rendszernek a legmagasabb, vagyis harmadik: "mester" fokát. 1910-ben a budapesti "Könyves Kálmán, az Előítéletek Legyőzéséhez" páholyba nyert befogadást, és itt szertartásmesteri, majd gazdai tisztséget is betöltött. 1947-ben ismét az újjáalakult "Demokrácia" páholyba nyert felvételt. A Magyar Nemzeti Tanácsban kereskedelmi miniszter volt. (11)                Jászi Oszkár nemzetiségi miniszter volt. 1890. ápr. 28-án lépett az akkor működő legradikálisabb budapesti páholyba, a "Demokrácia" páholyba. Itt avatták a szabadkőművesi rendszer legmagasabb, harmadik, úgynevezett "mester" fokába. A páholy szónoka lett. 1908-ban több társával kivált a "Demokrácia" páholyból, hogy megalakítsa a még radikálisabb "Martinovics" páholyt. Ennek vezéregyénisége, főmestere lett. A kormányban a nemzetiségi ügyekért felelős tárca nélküli miniszteri tisztséget töltött be. (12)

                 Kunfi Zsigmond tárca nélküli, majd munkaügyi és népjóléti miniszter a "Losonczy"  páholyba  lépett be 1904 vagy 5. december 15.-én.        1909. március 20. -án fogadták be a "Martinovics" páholyba. 1918. szept. 12.-én kilépett a páholyból. Kilépésének oka az volt, hogy a Szociáldemokrata Párt, amelynek tagja volt, választás elé állította a tagságát. Vagy megmarad a pártban az illető, és akkor nem lehet a szabadkőművesség tagja, vagy a szabadkőművességet választja. Kunfi a párttagságot értékelte többre. (13).

                  Szende Pál pénzügyminiszter volt a kormányban. 1907-ben vették fel a legradikálisabb budapesti páholyba, a "Demokrácia" páholyba. Itt avatták fel a szabadkőművesi rendszer legmagasabb, harmadik, úgynevezett  "mester" fokába. 1908-ban  több társával együtt lépett ki a páholyból azért, hogy a még radikálisabb "Martinovics" páholyt megalapítsa. (14)

                 A szabadkőművesség legfőbb szerve, a Szövetségtanács ujjongva  üdvözölte az új kormányt. Dr. Bókay Árpád nagymester a következőket mondta: (15) "Szeretett Testvérek!                  Sürgős szükségét éreztem annak, hogy a mai nagy időkben együtt lehessek veletek azért, hogy veletek egyetértően irányt jelölhessünk ki páholyainknak s testvéreinknek.

                  Ezen irányjelölés ma már igen könnyű, igen egyszerű és határozott,  mert ma csak egyet akarhat mindenki, aki jó és igaz hazafi: akarjuk a független, szabad Magyarországot, melynek történelmi határai sértetlenek, melyen belül mindenkinek egyenlő a joga, akármilyen nyelvű, nemzetiségű és vallású, ahol mindenki számára egyenlően mérik az igazságot, ahol a hatalmat a néptől nyeri a kormány; akarjuk a békét a szomszéd népekkel és minden népek és országok testvéries szövetségét, hogy kiküszöbölhessük szótárunkból a háború gondolatát; akarjuk a katonai leszerelést, hogy felszabaduljanak termelő munkára a munkás karok, a tervező agyvelők és a keserves adómilliók, akarjuk határainkon belől a békés egyetértést és a fegyelmezett rendet, hogy mielőbb megkezdhessük felépíteni mindazt, ami romba dőlt a háború  emésztő évei alatt, akarjuk, hogy szociális törvényeink biztosítsák a legszegényebbnek, legnyomorultabbnak, leggyengébbnek is az emberi megélhetést; akarjuk, hogy iskoláinkban hazaszeretetre, emberszeretetre, erkölcsösségre és munkás életre neveljék gyermekeinket; akarjuk, hogy ne legyen analfabéta hazánk határain belől, akarjuk, hogy a földbirtok eloszlás a mai beteges állapottól eltérően egészséges alapokon rendeztessék, hogy a föld azoké legyen, akik azt meg is mívelik, akarjuk, hogy a föld többet teremjen, mint ma; akarjuk, hogy a többtermelés módját még a legegyszerűbben gondolkodó földmíves is könnyen megoldhassa; akarjuk, hogy a  progresszív adózás legyen uralkodó a egész vonalon, akarjuk, hogy az eddigi politikai pártok keretei omoljanak le s hogy egyesüljön mindenki egy akarattal megmenteni hazánkat a pusztulás veszedelmeitől; akarjuk, hogy okuljanak politikusaink a múltak hibáin és bűnein, hiúságuk, versengésük, torzsalkodásuk, féltékenységük hallgasson most el, s a ki ezt a parancsot nem teljesítené, azt űzzük el a munkatérről, ahol ma csak őrizetlen, önfeláldozó munkásoknak van helyük.

Ttv.! Ugye mindez, amit röviden összefoglaltam, mind oly ismerős előttetek? Hiszen mindez már kalapács alatt volt sokszor évek során e falak között!

Akik ezeket a tiszta szabadkőműves. elveket magukénak vallják s ,meg is akarják valósítani, azok minden magyar szabadkőművesben hű barátra, önzetlen munkatársra fognak találni.

                Ez a szabadkőműves programm a Magyar Nemzeti Tanács s az imént megalakult népkormány programmja is. Az út tehát ki van jelölve számunkra. Menjünk velük, dolgozzunk velük, segítsük őket nagy, nehéz, de hálás munkájukban, hogy megrázkódtatás nélkül léphessen át  a régi Magyarország az új Magyarország ígéretföldjére, ami minden jó hazafinak leghőbb óhajtása. Szeretett és nagyra becsült testvéreink dolgoznak ma az első sorokban s ez megnyugvással tölt el bennünket. Mert ismerve őket, tudjuk, hogy a munkát, amelyet vállaltak szabadkőműves módon fogják végrehajtani, s ez biztosítja a tartós sikert. Béke velünk k\ttv\!Áldás szeretett hazánkra! A szép jövő reményében fel a nagy építő munkára!"

                  A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy Szövetségtanácsa elhatározta, hogy a nagymester üdvözlő beszédét közli a Nemzeti Tanáccsal és a kormánnyal, annak jeléül, hogy a magyar szabadkőművesség mindig ugyanazokat az elveket vallotta, és ezek érdekében dolgozott. Kész ezentúl is az említett célok elérésére teljes erejével dolgozni. Ezeket közölve, üdvözli a Nemzeti Tanácsot és a kormányt s a kormányban résztvevő ttv.-eket.

                  Bihari Mór kötelességüknek tartotta, hogy megemlékezzenek azokról a szabadkőművesekről, akik teljes csendben, de nagyszerű  munkát fejtettek ki a szabadkőműves eszmék megérlelése érdekében. Emiatt Purjesz Lajos, Bíró Lajos, Diner-Dénes József és a többi testvér részére. köszönetület és meleg elismerésüket fejezik ki.

Első gondolatuk volt természetesen az, hogy segíteniük kell azokat, akik ezt a programmot megvalósítani iparkodnak, ezért a Magyar Nemzeti Tanács munkáját támogatni akarták. . Ellenvetés nélkül elfogadták ezt a javaslatot. Sokféle ötlet merült fel, hogy miként támogassák a kormányt.

                    Balassa József helyettes nagymester, a szabadkőműves békebizottság elnöke megemlékezett arról, hogy "a magyar szabadkőművesség a háború idején is enyhítette a borzalmakat, szeretetet ápolt, és a semleges országok szabadkőműves főhatóságai segítségével békére törekedett. Most is erre van szükség, hogy felépítsék a szabadkőműves világszövetséget."

                      Ezután rögtön a háborút követő időkre vonatkozó tennivalókat ismertette. Felhívta a figyelmet Az Est lapban megjelent hirdetésre. Népőrséget alakítanak, mert "A csőcselék és a frontról hazatérő fegyelmezetlen elemek ellen védekezni kell." Balassa beszámolt a berlini nagymesteri értekezletről, ahol német, török, bulgár főhatóságok is voltak.

                      Pfeifer Ignác, a "Comenius" páholy főmestere(16) beszámolt arról, hogy egy magyar szabadkőműves küldött Svájcban van, és Bernben keresi a kapcsolatot a francia, angol, olasz szabadkőművesekkel. A svájci szabadkőműves nagymester segítségével.

                      Igyekeztek a szabadkőművesség eszméit képviselő kormány helyzetét mennél jobban megkönnyíteni és erősíteni. Bókay Árpád nagymester kijelentette, hogy "a magvetés és érlelés munkáját a szabadkőművesség végezte." Most  folytassa a munkát!

                    Gábor Ignác a következő javaslatot tette a soron lévő feladatokra vonatkozóan:

"1. Küzdelem a nemzetek szövetségéért, demokráciáért, nemzetiségi egyenjogúsításért, modern birtokreform és szociálpolitikai eszmékért.

2        A magyar szabadkőművesség örömmel csatlakozik a Nemzeti Tanácshoz, melynek programmja a magyar szabadkőművesség eszméinek megvalósítását jelenti.

3.      Tíz tagú intézőbizottságot küld ki a Szövetségtanács a Nemzeti Tanáccsal a kapcsolat tartására.

4.      Magyarország területi sérthetetlensége érdekében a külföldi szabadkőműves főhatóságokhoz felvilágosító memorandumokat küld, esetleg kiküldötteket a békekonferencia kedvező talajának előkészítésére.

5.      A külföldi szabadkőműves főhatóságokat értesíteni kell ezekről a határozatokról!"

         Magyarország helyzetét kívánták javítani a békekonferencia előtt. Ezért tárgyaltak a külföldi szabadkőműves  főhatóságokkal. Méghozzá tervszerűen szervezték meg a tárgyalások sorát. Előbb a volt semleges államok szabadkőműveseit kérték fel közvetítésre a főhatóságaik útján. Ilyen formán terveik szerint a békekötés időpontjáig már megfelelő támogatókat szerezhetnek a volt ellenséges országok szabadkőművesei között, hogy az ország területi sérthetetlenségét biztosítsák. Legfontosabb feladatuknak azt tartották, hogy a külföldet a lehető legsürgősebben tájékoztassák az országban végbement demokratikus fordulatról. Igyekeztek a külföldi sajátosságoknak megfelelni. Mást írtak az angol és mást az amerikai szabadkőművesek részére, hogy azoknak az elvárásainak megfeleljenek. (15) (BZSÁ: Trianon és a szabadkőművesség)  A közvetlen kapcsolatfelvétel érdekében külföldre küldenek egy-egy képviselőt, hogy tárgyaljanak a szabadkőműves  főhatósággal. (16) (Szt. jkv.)

Elhatározták, hogy  felveszik a kapcsolatot a kormány szabadkőműves tagjaival. Felvetődött az az indítvány, hogy Jászi Oszkár beszéljen a szabadkőművesekhez.

                1918. november 8-ára már elküldték a kormánynak a megbeszélt üdvözlő iratokat .a szabadkőműves kormánytagok részére. Kijelentették ebben azt, hogy a szabadkőművesség mindenben és mindig támogatni fogja a testvéreket, amíg tevékenységük megfelel a szabadkőművesi felfogásnak és eszméknek." A kormány részéről is megvolt a készség az együttműködésre. Külön bizottságot létesítettek a szabadkőművesek részvételére. "A Nemzeti Tanács felhívta a magyar szabadkőművességet , hogy a Tanácsba öt tagot küldjön ki." "Balassa József helyettes nagymester, Fekete Ignác főtitkár, Haypál Benő főszónok, Bihari Mór és Nyulászy János ttv. legyenek" a küldöttek, -- szólt a javaslat. "Adorján Dezső testvér azt hiszi, hogy nagy szolgálatot tennének a hazának, ha a Nemzeti Tanácsba olyan testvért is küldenénk ki, aki a nemzetiségek valamelyikéhez tartozik." Váradi Zsigmond, az "Észak" páholy főmestere megemlítette, hogy az "Észak" páholyban vannak nemzetiségi tagok. Jászi Oszkárra bízták a döntést.

                 Balassa József helyettes nagymester azt javasolta, hogy a svájci és holland nagypáholy segítségével vegye fel a kapcsolatot a magyar nagypáholy  a francia, angol és olasz szabadkőműves főhatóságokkal. Levéltervezetet mutatott be, amelyben az említett nagypáholyokat arra kéri a magyar nagypáholy, hogy ismerjék el és segítsék a "szabad, független, demokratikus Magyarországot." A kormány célja ugyanis az, hogy "az ezredéves Magyarország minden polgára testvéri egyetértésben élhessen együtt hazánk szabad földjén, tekintet nélkül származására, anyanyelvére és vallására." Minden ország szabadkőművesei  együtt dolgozzanak, tekintet nélkül, hogy előbb melyik oldalon álltak. Még a béketárgyalások alatt jöjjenek össze a világ szabadkőműves főhatóságaiból álló értekezlet  megállapítani a közös  feladatokat, előkészíteni a szabadkőműves világszövetség ,megalakítását. A holland nagypáholy közölje a levél tartalmát az angol, skót, ír és belga nagypáholyokkal. A svájci nagypáholy pedig a francia és olasz nagypáholyokkal.

                Bihari Mór így szólt: "Most Magyarország létéről van szó. Svájcba és Hollandiába alkalmas testvéreket  kell kiküldeni, akik a külföldet élőszóval informálják a magyar viszonyokról." "Kiküldötteink pedig keressenek érintkezést az entente szabadkőművességével." "Magyarország sorsa a béketárgyaláson dől el. Akkorára miden erővel azon kell lennünk, hogy a személyes érintkezés is meg legyen, főleg a francia szabadkőművességgel, mert csak ennek van politikai befolyása, amely a békekongresszuson érvényesülhet." Arra alkalmas szabadkőműveseket igyekezni kell megnyerni erre a feladatra.

              Wilczek Gusztáv háznagy  sürgős feladatra hívta fel a figyelmet: "A hazaérkező katonák fogadása, ruhával és élelemmel való ellátása igen fontos és nagyon sürgős kérdés. A magyar szabadkőművesség szívvel-lélekkel vegyen részt  ebben. Az Ingyenkenyér Egylet 40000 koronát ajánlott fel erre!’

              1918. november 26-án a betegeskedő nagymestert Bakonyi Kálmán helyettes nagymester  vezette az összejövetelt.  Így szólt: "Testvérek! Megalakult a Magyar Népköztársaság, az önálló, független  Magyarország. Győztek azok az eszmék, amelyeket ittbenn éveken át érleltünk. Győzött a szabadság, a függetlenség eszméje. De nem lehet megelégedni azzal, hogy a Népköztársaság megalakult. Magyarország most éli legnehezebb napjait. Amint mindig a szabadkőművesség volt az útmutató, hogy az ország merre haladjon, most is a szabadkőművességnek kell elől járnia a munkában, hogy irányít legyen abban, hogy a mai nehéz viszonyok közt mit kell cselekednünk. Nekünk többirányú munkásságot kell kifejtenünk. A külföldi szabadkőműves főhatóságokkal az eddiginél is szorosabb összeköttetésbe kell lépnünk, hogy a békefeltételek ránk nézve enyhébbek és jobbak legyenek és nem olyanok, mint amilyeneket a mai viszonyok közt várunk, mint amilyenektől félnünk lehet. Az a munka is vár ránk, hogy a szabadkőművesség harcosainak számát növeljük, hogy főleg a vidéken újabb páholyokat létesítsünk, hogy legyen a szabadkőművességnek sok katonája és sok védőbástyája." Javaslat érkezett a szövetségtanácshoz: "Kossuth Lajos testvérnek, a első magyar köztársaság megteremtőjének a Nagypáholyban szobrot emeljünk." Ezt a szoboravatást  akkor ugyan elfogadták, de elhalasztották a megvalósítását.

              1918. december 11-én jelentette be Bakonyi Kálmán helyettes nagymester dr. Bókay Árpád nagymester lemondását egészségi állapotára hivatkozással. Balassa József helyettes nagymester tudatta a szövetségtanáccsal, hogy Friedrich István közlése szerint elment a Grand Loge de France-nak és a Grande Oriente d’Italiának írt szikratávirat, hogy felvilágosítsák őket Magyarország helyzetéről. Bíró Lajos vállalta, hogy az iratokat eljuttatja az illetékes helyekre. A cserkészmozgalom irányítása tárgyában értekezletet rendeztek.

                Bakonyi Kálmán helyettes nagymester felidézte, hogy a Nagypáholy a Magyar Népköztársaság megalakulását ünnepi munkával és páholyközi munkával ünnepelte. Megtárgyalták, hogy a magyar szabadkőművesség milyen munkát vállaljon az új világrendben.

                 A magyar szabadkőművesség tehát teljesen azonosult a Károlyi-féle második magyar köztársasággal. A Magyar Tanácsköztársaságot azonban ellenségként értékelte, hiszen az zár alá vette a javaikat,  szabályszerűen kirabolta őket.

                  1945-ben a demokratikus kormány megalakulásakor újjászervezte sorait a hosszú "sivatagi vándorlás" során megfogyatkozott, szétesett magyar szabadkőművesség. Úgy vélte, elérkezett ismét a demokratikus köztársaság kora. (17) Hamarosan rá kellett ébredniök arra, hogy ez a rendszer nem a szabadkőművesi eszményekben élő köztársaság. 1950-ben ismét betiltották a magyar szabadkőművesség működését. 1989 óta a Magyar Köztársaságban ismét működik a szabadkőművesség. Sok a tévhit felőle. Ezek eloszlatása érdekében nagy a feladata a könyvkiadásnak.

                 Végezetül szeretném bemutatni az 1899-ben nagyapám által alapított, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által védetté nyilvánított, ma már százhét éves Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyárban készült Károlyi Mihály képet ellipszis alakú, 25x18 mm-es, fent babér félkoszorúval keretezett és a tetején szalagcsokorral díszített keretbe foglalt, biztosító tűvel ellátott  réz jelvényt, amelyet 1918-ban osztogattak.

 

 

RÖVIDÍTÉSEK

TTV\testvérek: a szabadkőművesek egymást így szólítják meg.

k\ttv\ kedves testvérek       szabadkőművesi megszólítás

szt: Szövetségtanács

szt.jkv\ szövetségtanácsi jegyzőkönyvnc Jelvénygyárban