• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Birodalmi átmenetek helyi kontextusban

E-mail Nyomtatás PDF

Birodalmi átmenetek helyi kontextusban, 1918–1925

Helyi és regionális átmenettörténetek összehasonlító szemszögből az Osztrák-Magyar Monarchiától az utódállamokig


A projekt célja annak bemutatása, hogy a helyi és regionális kontextus, társadalmi, gazdasági, politikai viszonyok miként befolyásolták az első világháború végi átmenetet. Noha a folyamat végeredménye szinte kizárólag nemzetállamok felemelkedése volt, felmerül a kérdés, hogyan működtek ezek az államok az egység(esítés) homlokzata mögött. Belső különbségeik mennyiben eredtek a helyi átmenetek eltérő módjából? Kiindulópontunk szerint az átmenet nem varratmentes volt, és az utódállamok nemzetiesítő politikáját sem egyneműen érvényesítették. Azokat a tényezőket keressük, melyek helyi és regionális szinten hozzá járultak az eltérésekhez. Ennek megfelelően nem a nyílt, politikai és diplomáciai konfliktusra figyelünk, hanem a létező társadalmi, politikai, intézményi szerkezet tartós hatására helyben és regionálisan. Miként befolyásolta mindez az új nemzetállamokat – ha befolyásolta? A kronológiai határokat úgy választottuk ki, hogy lehetőséget nyújtsanak a helyi társadalmak felmérésére a háború vége előtt, és az első adminisztratív reformokig kiterjesztve a vizsgálat idejét az államépítés első szakának zárásig tartson. Azt feltételezzük, hogy nem feltétlenül az intézmények formális változása lényeges, hanem működtetésük gyakorlatainak és kultúrájának változásai. Ez teszi lehetővé, hogy a jogi egységet dekonstruálva helyi átmenetekről beszéljünk, melyek kimenetele ilyen időtávban akár különbözhetett is.

A kutatás során a létező társadalmi, politikai és intézményi struktúrák és hálózatok hatására vagyunk kíváncsiak helyi és regionális szinten az új nemzetállamok kialakulásában. Hipotézisünk szerint ezek helyi szinten jelentősen befolyásolták az átmenet végeredményét, az utódállamok ennek tükrében kezdtében helyi kompromisszumok összességeként is felfoghatóak. Kérdéseink:

Hogyan szerveződtek a helyi társadalmak, miként integrálták a különböző csoportokat? Hogyan formálódott a helyi elit és milyen tőkékre támaszkodtak? Ezek a helyi világok miként kapcsolódtak és integrálódtak az államba, miként formálták annak tevékenységét?

Miként hatott a háború a helyi közösségekre? Mennyiben befolyásolta a csoportok közti viszonyok változását? Hogyan zajlottak a forradalmak? Mennyire változtak vagy maradtak meg hálózatok, struktúrák, hogyan alakult a társadalmi tőke birtoklása? A megjelenő kis köztársaságok mennyiben tükröztek valódi, helyi önállósodási törekvéseket?

Az új államok miként érvényesítették autoritásuk a helyi szereplőkkel szemben? Ez miként változtatta meg a közigazgatás gyakorlatát és kultúráját? Miként látták a különböző szereplők a helyi közösségeket és ez hogyan alakította tevékenységüket? Miként alkalmazkodtak az egyének az új szabályokhoz? Miként alakult át a társadalmi tőke különböző formáinak megoszlása? Miként erősödtek vagy gyengültek meg régi választóvonalak és hogyan jöttek létre újak?

Miként hatott ez egyéni és kollektív identifikációra? Hogyan változtak a lojalitás normái és gyakorlatai? Miként változott vagy rögzült az etnicitás? A helyi csoportok hogyan alakították pozíciójukat az állammal szemben?

A kutatás során korábban nem látott mértékben feltárjuk és forrásokkal dokumentáljuk az átmenetet. Ez további kutatási programok kiindulópontjaként szolgál. Egyúttal olyan új elbeszélést kívánunk megalkotni, ami az átmenet politikatörténetének társadalomtörténeti vonatkozásait sokkal jobban megvilágítja. Ez jól kiegészítené a létező elbeszélést azzal, miként hatottak a politikai események helyben és hogyan váltak mindennapi valósággá. Így arra is alkalmat adna, hogy kiindulópontja legyen Trianon társadalomtörténetének is. Egyúttal lehetővé teheti, hogy Magyarország és szomszédai sokszor konfliktusos történetét éppen az egyik legellentétesebb módon megítélt esemény kapcsán hozza közelebb egymáshoz, hozzá járulva a történelmi megbékéléshez is.

A kutatás egyúttal alkalmas rá, hogy része legyen egy tágabb, egész Közép- és Kelet-Európát átfogó összehasonlító kutatásnak is. Ez a munka az első világháború 100. évfordulója alkalmából sajátos nézőponttal és témával járulna hozzá a megemlékezéshez Közép- és Kelet-Európa háború végi átmenetének új szemléletével.

A mikro-szintű megközelítés alkalmas rá, hogy szorosabb kapcsolatot hozzon létre szaktörténészek és a helyi közösségek közt. Az esettanulmányok révén lehetőség nyílik arra is, hogy a szélesebb helyi közösséget is bevonjuk a múlt újragondolásába, olykor annak kevésbé kellemes részeit érintve. Ez a tágabb társadalmi reflektálás a világháború végi átmenetre alkalmat ad a történelem kiegyensúlyozottabb felfogásának megerősítésére, egy olyan téma kapcsán, ami korábban csak konfliktusos módon jelent meg. A helyi társadalmi emlékezet megerősítése lehetőséget adhat a nemzeti mitológiák megkerülésére is.


Projektvezető: Egry Gábor


 

Módosítás dátuma: 2017. február 22. szerda, 02:01  

Események

Utolsó hónap április 2017 Következő hónap
H K SZ CS P SZ V
week 13 1 2
week 14 3 4 5 6 7 8 9
week 15 10 11 12 13 14 15 16
week 16 17 18 19 20 21 22 23
week 17 24 25 26 27 28 29 30

Támogatóink