• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

A múzsákat lelövik, ugye? - 2. évad

E-mail Nyomtatás PDF

alt


A Politikatörténeti Intézet az első világháború centenáriuma alkalmából Hadszíntér és hátország néven átfogó projektet indított, ami széles körben lehetővé teszi a társadalmi emlékezet közös formálását. 2015. évi témánk a Kultúra, művelődés, tárgyi kultúra volt, ehhez kapcsolódott A múzsákat lelövik, ugye? című beszélgetés-sorozatunk első évada is. A nagy érdeklődésre való tekintettel folytatjuk sorozatunkat, 2016-ban új témákkal, a nagy háború gazdasági és társadalmi következményeivel foglalkoztunk, ennek részletes programját és a beszélgetésekről készült felvételeket alább láthatja.

2017-es évadunk megtekintéséhez kattintson ide!



2016: Gazdasági és társadalmi változások


PROGRAM


1.

2016. március 30. - VIDEÓ

Átalakuló fogyasztás, reklámok, hirdetések

Az első világháború drámaian megszakította az Osztrák–Magyar Monarchián belüli ígéretes gazdasági-társadalmi fejlődést. A gyors győzelem mítoszában hívő hadvezetés nem gondolt a többmilliós haderő ellátására, a hátország nem készült fel a gazdaság egészét átfogó hadigazdálkodásra. Az évekre elhúzódó háború következtében a kereskedelem szabadsága megszűnt, bevezették a jegyrendszert, maximálták az árakat és a fejadagokat. A háború egyetlen eszközének tekintett hadsereg helyett középpontba a katonai és a közellátási szükségleteket együttesen kielégítő hátország került, ami az általános fogyasztási szokások átalakulásával járt. Ezzel párhuzamosan a 20. század elején európai színvonalra emelkedett reklám sokszínű világa is alkalmazkodott a háború lehetőségeihez és igényeihez, közvélemény-formáló szerepe is jelentősen megnőtt.

A beszélgetés ezeket a folyamatokat járja körül, bemutatva a háborús hétköznapokat a korabeli újsághirdetések, plakátok, bolti számolócédulák, árucímkék tükrében. Bepillantást nyerhetünk a hadtáp világába, a katonák otthonról kapott élelmiszer-csomagjaiba, megtudhatjuk, mit tartalmazott a kávépótló, miből készült az idénysör és a "komisz kenyér", miként hamisították az amúgy is hamisított élelmiszereket. Választ kapunk többek között arra is, hogy mit keresett a pezsgő minden körülmények között a tisztek asztalán, miként kezdte a keresletre jól ráérző Zwack a katonák zsebébe simuló laposüvegben forgalmazni az Unicumot, mit jelent a „bádog hús” és miként alakult ki – a háború ránk maradt örökségeként – a „gyorsított háztartás”.

Résztvevők:
Török Róbert történész-muzeológus, igazgatóhelyettes (MKVM)
S. Nagy Anikó történész-muzeológus, ny. igazgatóhelyettes (MKVM)

A beszélgetés moderátora: Prosinger Lívia


2.

2016. április 27. - VIDEÓ

Középosztály-probléma és "zsidókérdés"

„Van-e magyar társadalom? Nincs” – írta élete végén, 1927-ben a konzervatív jogtudós, Concha Győző, szomorúan látva, hogy a néhai rendek helyébe a „gazdagok, a módosak, a szegények és az ínségesek csoportja lépett”. Akik magukévá teszik Conchának és követőinek pesszimisztikus diagnózisát a magyar társadalmi kohézió hiányáról, ritkán felejtik el hangsúlyozni, hogy a magyar társadalom polarizálódásában milyen nagy szerepet játszott az első világháború. Míg a hadigazdálkodásnak köszönhetően a „gazdagok” még gazdagabbak lettek, a társadalom más rétegeit tömeges elnyomorodás sújtotta: relatíve legjobban az állami tisztviselők életszínvonala zuhant, pedig stabil középosztály hiányában semmire nem épülhet demokratikus politika.  A „gazdagok” és a „szegények” közt szélesedő szakadék mellett pedig kiéleződött a keresztény „úri középosztály” és a „zsidó polgárság” ellentéte. Az első világháború éveiben soha nem látott mértékben növekedett az antiszemitizmus: 1916-tól vált a „nemzetveszejtő zsidó kapzsiság” toposzává a „papírtalpú bakancs”. Emiatt is tette közzé 1917-ben Jászi Oszkár folyóirata, a Huszadik Század A zsidókérdés Magyarországon című nevezetes körkérdését.  De valóban volt-e a „zsidókérdés”? És „magyar társadalom”, ami szétessen a háborús nyomás alatt? Az első világháború alatt élesedő középosztály-probléma és a „zsidókérdés” ekkor kiterebélyesedő diskurzusa égető kérdések sorát veti fel, melyeket Bihari Péter és Gyáni Gábor történészekkel vitattunk meg.

Résztvevők:
Bihari Péter
történész
Gyáni Gábor történész

A beszélgetés moderátora: Csunderlik Péter


3.

2016. május 25. - VIDEÓ

Technikai fejlődés

A technika természetesen a korábbi időszakok háborúiban is szerephez jutott, az első világháborúban azonban a tudományos verseny új dimenziókba lépett. Olyan új területek léptek be a versengésbe, mint az aviatika, a páncélos járművek, a tenger alatti hajózás. Ám emellett nagymértékben fejlődtek olyan, nem elsőrendűen háborús célokat szolgáló ágazatok is, amelyeknek épp a hadviselés gerjesztette igény jelentette a húzóerőt, például a rádiótechnika vagy a vegyipar (a vegyi háborútól az élelmezésig). A beszélgetés során arra keressük a választ, hogy melyek voltak a technológiai verseny fő frontvonalai a Nagy Háborúban, illetőleg hogyan jelentkezett a világháború okozta áttörés a polgári technológiákban.

Résztvevők:
Gábor Zsolt (Postamúzeum)
Kiss László (Közlekedési Múzeum)

A beszélgetés moderátora: Takács Róbert


4.

2016. szeptember 28. - VIDEÓ

A női szerepek változásai

A nők „térfoglalása” a háborúnak köszönhető – ma már közhely szintű ez a megállapítás. De mi vezetett idáig? A nőknek a háború kitörésével – és a férfiak hadba vonulásával – több fronton is helyt kellett állniuk, hiszen mind a családfenntartót, mind a családfőt elveszítették. Pótolták a kieső férfimunkaerőt a mezőgazdaságban és az iparban, helyt álltak a csonkán maradt családok élén. A fiatalabb generációk előtt nagyobb tér nyílt az oktatásban: a férfi hallgatók bevonultatásával még a korábban férfiasnak mondott pályákon – azaz a műszaki és a természettudományos képzésben –  is nőtt a női hallgatók létszáma. Ezzel párhuzamosan a hagyományos női szerepek is megmaradtak: az ápolónőkre, önkéntesekre nagyobb szükség volt, mint valaha, és a családban lévő gyerekeknek – apa hiányában – az anya jelentette az egyetlen követhető mintát. A hátország terheinek jó része női vállakon nyugodott. Hogyan lehetett a sokféle női szerepnek, a hagyományosnak és a rendhagyónak egyaránt megfelelni? Egyenesen következett-e mindebből a nők választójogi követeléseinek megerősödése? Beszélgetésünkben ezekre keressük a választ.

Résztvevők:
Géra Eleonóra
egyetemi docens (ELTE-BTK)
Zalai Katalin, nyugalmazott levéltárigazgató (PIL)

A beszélgetés moderátora: Kaba Eszter


5.

2016. október 19. - VIDEÓ

Hadigazdálkodás

Az első világháború egyik leggyakrabban emlegetett következménye az állami beavatkozás a gazdaságba, illetve a hadigazdálkodás bevezetése. A kereskedelmi blokád politikája, a nagymértékű bankjegykibocsátás, az egyre nagyobb területre kiterjedő állami árszabályozás és elosztás, a hadsereg igényeihez igazodó fejlesztési tervek, vagy éppen a nagy gazdasági blokkokról szőtt álmok kétségtelenül látványos szakítást jelentett az aranystandard és a szabadkereskedelmi liberalizmus (már korábban sem teljesen általános) gazdaságfelfogásával. Ugyanakkor korántsem szükségszerűen jelentett szakítást a kapitalizmussal. A beszélgetés során részben magyar, részben európai példák alapján arra kerestük a választ, hogy a háború nyomán bekövetkezett változások rövid és főként hosszú távon hogyan alakították át a gazdaság és a társadalom működését.

Résztvevők:
Bódy Zsombor történész, egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Pogány Ágnes történész, egyetemi docens, Corvinus Egyetem

A beszélgetés moderátora: Egry Gábor


6.

2016. november 30. - VIDEÓ

Munkáskérdés, szakszervezetek, sztrájkok

A háború első időszakát a (szociáldemokrata) szakszervezeti mozgalom „zuhanórepülése” jellemezte. Miután a szervezett munkások majdnem fele hadba vonult, a szakszervezeti csoportok és tagok száma jelentősen visszaesett, a mozgalom korábbi széleskörű tevékenysége korlátozottá vált, vidéken gyakorlatilag szünetelt. A háború második felében aztán ellentétes folyamat játszódott le. A szervezett munkások száma dinamikusan növekedett, elérte, majd meghaladta a háború előtti szintet, és ezzel párhuzamosan a szakszervezetek jelentősége is egyre nőtt, míg a háború végére a mozgalom megkerülhetetlen gazdasági, társadalmi és politikai szereplővé vált. A beszélgetésünkben ezt a folyamatot fogjuk részletesen bemutatni, magyarázatot keresve a háború alatti változásokra és fordulatokra, kitérve a következményekre.

Résztvevők:
Bódy Zsombor történész, egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Varga Lajos történész, az MTA doktora, Politikatörténeti Intézet

A beszélgetés moderátora: Ignácz Károly



Módosítás dátuma: 2017. március 21. kedd, 07:42  

Események

Utolsó hónap március 2017 Következő hónap
H K SZ CS P SZ V
week 9 1 2 3 4 5
week 10 6 7 8 9 10 11 12
week 11 13 14 15 16 17 18 19
week 12 20 21 22 23 24 25 26
week 13 27 28 29 30 31

Támogatóink



Keresés