• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Lakhatást mindenkinek! - beszámoló nyilvános vitaestünkről

E-mail Nyomtatás PDF

A Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelye az Átalakulás Intézettel közösen, a Megújuló Magyarországért Alapítvány támogatásával Lakhatást mindenkinek! címmel 2017. február 28-án nyilvános vitaestet rendezett. Az eseményt nagy érdeklődés övezte, hozzávetőleg 100 fő jelent meg a helyszínen.

Egry Gábort, a PTI főigazgatóját és Antal Attilát, a Társadalomelméleti Műhely koordinátorát követően Borsos Gábor, az Átalakulás Intézet elnöke köszöntötte az egybegyűlteket és röviden bemutatta az Átalakulás Intézet, majd ismertette a szervezet idei terveit, melyek között szerepel egy tavaszi alapjövedelem vitaest és egy tudástársadalom konferencia is. Ő készített beszámolót az eseményről:


A vitaesten az Átalakulás Intézet itt mutatta be először Lakhatáshoz való jogot! című vitaanyagát, melyet szerzője, Misetics Bálint, a Város Mindenkié aktivistája és a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének tagja ismertetett. A vitaanyag itt letölthető:

Lakhatáshoz való jogot!


Miseitcs Bálint elmondta, az EU-n belül itthon nőttek a leginkább a jövedelem-egyenlőtlenségek az elmúlt 5 évben. Sőt, a visegrádi országok közül a lakhatási viszonyok itthon a legrosszabbak, itthon a legnagyobb mértékű a rossz állagú lakásállomány. Az elmúlt évtizedek lakáspolitikája jelentős szerepet játszott az egyenlőtlenségek újratermelésében. A 90-es évek lakásprivatizációja, a gázár-támogatás, a rezsicsökkentés, a „devizahitelmentő-csomag” részeként a végtörlesztés, a CSOK új lakásépítési támogatás mind a magasabb jövedelműeknek, vagyonosabbaknak kedvez. A lakhatási szegénység nem pénz, hanem politikai szándék kérdése, mert a lakásügyre fordított közpénzek átcsoportosításával jelentős mértékben csökkenthető lehetett volna.

A vitairatban 5 részletesen bemutatott javaslatot fogalmaztak meg a szerzők:
- lakhatáshoz való jog, elhelyezés nélküli kilakoltatások tilalma;
- országos lakásfenntartási támogatás bevezetése;
- országos adósságkezelési támogatás;
- szociális bérlakásfejlesztés;
- hajléktalanok elhelyezésének új alapokra helyezése.

Misetics elmondta, a javaslatok megvalósítása helyi szinten Zuglóban már folyamatban van.


Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésben részt vett Szabó Rebeka, Zugló alpolgármestere (Párbeszéd), Nagy Sándor, Szeged alpolgármestere (Együtt), Lakner Zoltán politológus, Misetics Bálint szociálpolitikus, Somogyi Eszter szociológus (Városkutatás Kft.), valamint Borsos Gábor, az Átalakulás Intézet elnöke. Moderátorunk Bombera Krisztina volt.

A vita során számos érzékeny kérdésről beszélgettek a meghívottak. Szó esett arról is, hogy az igazságosabb lakhatási rendszer kialakítását hátráltathatja a félelem a mindig kedvezményezett (felső) középosztály lázadásától, a kielégíthetetlen igényektől. Hiába hiányzik a kormányzati szándék a lakhatási szegénység megoldására, nem szabad önkormányzati szinten áthárítani a felelősséget a kormányra, mert még ha szűk is, de van mozgástér a cselekvésre, amire jó példák Zugló és Szeged. Szabó Rebeka elmondta, hogy Zuglóban törékeny politikai többségi támogatást kell rendszeresen elérni a progresszív intézkedések érdekében. A lakhatási válság már nemcsak a szegényeket érinti, egyre inkább eléri középosztálybelieket is. Nagy Sándor ismertette, a 4 ezer szegedi önkormányzati bérlakásból kb. 3 ezer szociális jellegű, amelyeket folyamatosan újítanak fel, ezáltal akár tízszeres bérlakásigény keletkezik. Miközben kiderült, az elmúlt évtizedben közel 2 ezer bérlakást is értékesítettek. Izgalmas vita kerekedett a lakhatási jog alaptörvénybe rögzítéséről. Világossá vált, hogy ez egy szerény biztonsági minimumszintet jelentene, ami az elhelyezés nélküli kilakoltatásokat akadályozná meg. Az esemény jelentőségét tovább növelte a vitaest időpontja is, hiszen a rákövetkező naptól szűnt meg a kilakoltatási moratórium. Szabó Rebeka a Párbeszéd politikusaként hangsúlyozta, pártja támogatja a lakhatáshoz való jogot, de a megelőzésre kell nagy hangsúlyt fektetni, megelőzendő a „lejtőre” kerülést, a családok eladósodását.


Előkerült a lakásbérlet és a tulajdonhoz való ragaszkodás hagyományának egymáshoz való viszonya és ennek változása is. Erről a beszélgető felek megállapították, hogy a kormány egyértelműen a lakástulajdont preferálja a bérlettel szemben, ami szintén gondot jelent a lakhatási probléma kezelésében. Miközben a lakhatás is a szociálpolitika része, a 90-es évek lakásprivatizációja révén kikerült az állami szociálpolitika fókuszából, és az önkormányzatokra tolta a probléma kezelésének felelősségét, csekély eszközöket biztosítva számukra. Lakner Zoltán frappáns megállapítása a „dezertáló állam” volt erre a folyamatra.

A kerekasztal-beszélgetés végén a hallgatóság is kérdéseket tett fel előadóinknak, értékes javaslatok is elhangzottak.

Módosítás dátuma: 2017. március 10. péntek, 11:44  

Események

Utolsó hónap március 2017 Következő hónap
H K SZ CS P SZ V
week 9 1 2 3 4 5
week 10 6 7 8 9 10 11 12
week 11 13 14 15 16 17 18 19
week 12 20 21 22 23 24 25 26
week 13 27 28 29 30 31

Támogatóink



Keresés