• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Események Nyomtat help
Flat View
Év szerint
Havi nézet
Hónap szerint
Weekly View
Hét szerint
Daily View
Mai nap
Categories
Kategória szerint
Search
Keresés

70 éve történt: nyilas hatalomátvétel Magyarországon

szerda, 15. október 2014Találatok : 2701


A Várnai Zseni-féle ellenállási csoport tevékenysége




1944. október 15-én megbukott Horthy Miklós a szövetséges hatalmak oldalára való átállási kísérlete. A hatalmát Szálasi Ferenc és a nyilas pártkatonái vették át és ezzel terroruralom vette kezdetét Magyarországon. Az 1944 márciusát követően kibontakozó ellenállási mozgalom új helyzetbe került. A nyilas terrorállammal szemben, a front közeledtével a fegyveres ellenállási kísérleteké lett a fő szerep. Ezek az ellenálló csoportok a magyarság és az ország teljes pusztulását kockára tevő, eszelős fasiszta államgépezettel és a magyar érdekeket semmibe vevő, cinikus hitlerista német haderővel szemben már egy másik, reményeik szerint demokratikus, antirasszista Magyarország képviselőiként kockáztatták életüket.

Róluk emlékezünk Várnai Zseni által fémjelzett csoport történetének korabeli (1945. áprilisi), ez ideig közre nem adott dokumentumával.

E csoport kapcsolatban állt a Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós antifasiszta ellenállási csoportjával, amelyről itt olvashat bővebben.


Feitl István


A „VÁRNAI” ELLENÁLLÁSI MOZGALOM RÖVID VÁZLATA


Mozgalmunk egymással régi ismeretségben lévő baráti körből alakult 1939-ben. Vezetőink legnagyobb része már tagjai voltak az 1919-es magyar szocialista pártnak. Az idők parancsoló szavát megértve, az eddig mérsékeltebb keretek között művelt baloldali tevékenységünket aktív szabotáló, fegyveres ellenállássá kellett kiépíteni.

Megkezdtük a szervezést széles alapokon. Majd 1944. március 22-én megalakítottuk a mozgalom partizán csoportját, melyek úgy Budapesten, mint nagyobb városokban voltak hivatottak működni. A különféle csoportok és illegális pártok, egyetemi hallgatóink csoportjának szervezete révén, tudomást szereztek működésünkről. Szervezkedésünk dr. Istók János Vilmos császár út 21. szám alatti orvosi rendelőjében folyt. Ez a hely minden gyanú felett állt. Itt kerestek fel minket a hozzánk csatlakozni akarók. Beslits József vasmunkás és csoportja, Szabó Zoltán Beszkárt ellenőr és csoportja, id. Stumpf János WM munkás és csoportja, Kiss Sándor tanár egyetemista csoportja, Kovács Imre író a Parasztpárt részéről, Kiss Béla tanár az újpesti kommunisták delegáltja, Major Mihály a budaörsi katonai repülőtér kommunista csoportját képviselte. A bőrgyári munkások részéről Vincze Lajos, a kőbányai húsiparosok részéről Lopusán András. A budapesti akkumulátorkészítő munkások Baracskai Istvánt küldték. Abonyból a kubikusok képviselője Káló József volt. Illegális röplapjaink és Várnai Zseni „Lázadj Magyar!” című versének terjesztői és előállítói Dávid Tamás vegyészmérnök, dr. Dobrovics Elek múzeumi őr és Peterdi Mária író voltak. Birtalan Árpádot a kőbányai kommunista csoport küldte.

A Szentgyörgyi féle ellenállási mozgalom Dezsényi Miklóst, a mozgalom katonai szervezőjét küldte hozzánk. Nevezett tényleges katonatiszt lévén, csoportunk részéről az első időben katonai vonatkozásban dolgozott. A csoport nem katonaviselt tagjait fegyveres oktatásban részesítette, különös tekintettel a gerilla harcmodor sajátosságaira. Beszervezte a folyamőrség megbízható szélsőbaloldali tagjait.

Mozgalmunk vezetőségének elhatározására Dezsényi Miklós feladata volt a fasizmust kiszolgáló folyamőrség és egyéb katonai alakulatok tagjainak aktív szabotázs cselekményre való megnyerése és kiképzése. Katonai tevékenységen kívül feladata volt egyik illegális sajtótermékünk előállítása és megfelelő széles körű terjesztése. Szentgyörgyi professzor személyére Dezsényi Miklós folyamőrkapitánnyal abban állapodtunk meg, hogy dr. Szentgyörgyi professzor elhelyezéséről és személyének védelméről szükség esetén csoportunk megfelelő fegyveres erővel gondoskodik. 1944 november elején Dezsényi Miklós mozgalmunk vezetőinek elhatározásából Cegléd irányában átment az oroszokhoz, a Szovjethadsereghez. Ezáltal a kapcsolatot az orosz haderő és ellenállási mozgalmunk között megteremtette.

Intellektuális csoportok vezetői: dr. Szekeres János, Peterdi Andor, kisebb csoportokat képviseltek Székely Judit, Pokó Imre ápoló, dr. Bolyos Benő orvos, Tamási Áron író, Erdős Pál mérnök, Becker Ádám. Az egész mozgalom szervezői és irányítói Bokodi Zoltán és dr. Istók János voltak. Mozgalmunk forradalmi szellemét „Várnai” megjelöléssel akartuk kifejezésre juttatni.

Célunk minden út és minden mód felhasználásával irtani és pusztítani a német s vele egy úton haladó nyilas rablóbandát. Ezzel kapcsolatban népes szemináriumot tartottunk a Kossuth rádió szellemében a Vilmos császár úti összejöveteli helyünkön. Az aktív munkát több csoportra oszolva végeztük. Több robbantást végeztünk anyagraktárakban, vasúti síneken a Kovács János által hozott nagymennyiségű paxit segítségével. Egyes tagjaink az elsötétítés ideje alatt német teherautókat gyújtottak fel, vagy kézigránáttal használhatatlanná tette. Csillik Gábor elvtársunk a Metropol szálló német tiszti étkezdéjét a legnagyobb forgalom idején felrobbantotta. A Rákosrendező pályaudvaron kiterjedt szakaszon sorozatos sínrobbantásaink a forgalmat huzamos időre megnehezítették stb., stb. A magyar rendőrség és a nyilas nyomozók karöltve a német Gestapóval valóságos hajtóvadászatot rendezett csoportunk vezetői ellen. Egyik házkutatás a másikat érte. Kénytelenek voltunk illegalitásban dolgozni tovább. Nagytétényből és Szamos utcai be nem jelentett lakásainkból irányítottuk tovább a mozgalmat. Fegyvereinket részben kiosztottuk, részben a Ferenc hegyi barlangban helyzetük készenlétbe, ugyanide vittük a paxit és trihárom egy részét is. Kovács I. János társunkat a német Gestapo emberei akkor fogták el, mikor a barlangba ment robbanóanyagért. Nevezett a kínzások súlya alatt mozgalmunkat elárulta. A Ferenc hegyi barlangunkat kb. 200 géppisztolyos és lángszórós német és nyilas bandita fogta körül, elállta kijáratait és a bent lévőket, cca. 16 embert megadásra szólította fel. Miután ez nem történt meg, a barlangban levők halottak és sebesültek hátrahagyásával harcképtelenné tették. Ezzel egyidőben Bokodi Zoltánnét és dr. Istók Jánosnét a Margit körúti katonai, illetve a svábhegyi politikai rendőrségre kísérték. Bokodi Zoltán atyját, anyósát és apósát haladott koruk ellenére a Radetzky laktanyába, majd a Margit körúti katonai fogházba vitték. Dr. Szekeres Jánost egyenesen a Margit körúti katonai fogházba vitték. Itt kell különös kegyelettel megemlékeznünk DR. SZEKERES JÁNOSNÉ-ról, aki semmi veszélytől vissza nem riadva dolgozott csoportunkkal és a németek elleni harcban 1945. január 15-én hősi halált halt.

Bokodi Zoltánt és dr. Istók János elfogatásuk után, mint a mozgalom vezetőit különleges kínzások és éheztetések után, magánzárkáikból a Radetzky laktanyába, majd a Margit körúti katonai fogházba, innen a pestvidéki törvényszékre vitték. Utána az Országház pincéjébe, majd a várbeli Úri utcai belügyi pincébe a Gestapónak lettek átadva. Fogoly csoportunkat a magyar rendőrök és német SE pribékek futva kergették a Lánchídon át, amely az orosz gránáttűz alatt volt. A becsapódó gránátok cca. 30 fogolytársunkat ölték meg. Még a Margit körúti fogságunk idején szervezkedtünk és előkészületeket tettünk az erőszakos kitörésre. Vaságyainkból kiszerelt vasdorongokkal szereltük fel a kockázatot vállalni merő elvtársainkat, akik csaknem kivétel nélkül kommunistáknak vallották magukat és fegyveres ellenállásért, szabotálásért, vagy katonaszökevénységért voltak letartóztatásban. Hozzánk tartozónak vallották magukat és utasításainkat bármikor hajlandók voltak teljesíteni: Nagy Lajos VIII. Szigony u. 16/b. III. 45., Gyenes József VII. Jósika u. 26. fd. 1., Fekete Lajos VIII. Déri u. 3. II. 14., Lopusán András X. Bodza u. 37., Gellért Ferenc VI. Vörösmarty u. 55., Dobrovszky Gábor VII. Aréna út 146., Grossits Jenő Rottenbiller u. 5/c. III., Horváth János Apály u. 2/b. fd. 3., Kiss Sándor VII. Akácfa u. 54/b., id. és ifj. Cumft János Pesterzsébet, Katykó Vilmos Vilmos császár út 16. II. 1., csatlakoztak a nem szocialisták közül v. Kudar János csendőrezredes, dr. Nyerges Géza csendőrszázados, a német Gestapo által letartóztatott lengyel menekültek és a francia kolónia férfi tagjai is. Tudomásuk volt a készülő lázadásról Kabók Lajos, Karácsonyi és Haiman szoc. dem. orsz. gyűlési képviselőnek is, akik szintén velünk voltak lefogva. Az állandó emberfeletti kínzásokkal kapcsolatban úgy látszik valami kiszivároghatott készülő tervünkből; hogy ezzel kapcsolatban, vagy más ok miatt ebben az időben történt több fogolytársunk kivégzése. V. Kudar Jánost, dr. Nyerges Gézát, Kabók Lajos és Karácsonyit, Stumpf Jánost és Sándor Miklóst kivégezték. A Várnai csoport két vezetőjének Bokody Zoltánnak és dr. Istók Jánosnak a várbeli Gestapo fogságából sikerült egy erős orosz légitámadás alkalmával megszöknie. Pest elestével azonnal felvettük a kontaktust a Vörös Hadsereggel. Több társunkkal ott dolgoztunk 1945. márc. 15-ig.

1945. február 11-én a Vörös Hadsereggel való együttműködésünk közben német géppisztolysorozattól találva ismét hősi halált halt egyik értékes társunk Kovács II. János, Pasaréten a helyszínen temettük el. Ő csoportunk utolsó halottja.

Az orosz katonai hatóságok által mellénk kirendelt fegyveres erő segítségével értékes munkát végeztünk. Murai a nagykátai hóhér / Szerdahelyi / gr. Machson Engeström a német kémszervezet magyarországi vezetője, Muráti Lili, Vaszari János, Forrainé a hírhedt nyilas orvgyilkos, a német és magyar katonai Gestapo számos tagját, akiknek névsorát naplónkban lerögzítettük, az orosz katonai szervek rendelkezésére bocsátottuk.

A filatorigáti fatelepünkön a budaörsi repülőtér katonai alakulatának egy kommunista csoportja egy lengyel foglyokból alakult csoport és több elvtársunk lakott. A telep egyúttal működési bázisul is szolgált. Csoportunk tagjait magunk láttuk el élelemmel. Ezt a bázist 1945. III. 25-én szüntettük meg.

Ellenállási mozgalmunk tevékenysége közben nem feledkeztünk meg a sok üldöztetésnek kitett zsidóságról sem. Különböző helyeken cca. 35-40 embert rejtegettünk, anyagilag támogattuk őket és élelemmel elláttuk. A költségeket teljesen mi viseltük. Az ellátottak a mai napig sem járultak semmivel sem hozzá saját ellátásuk költségeihez. Míg csoportunk sebesült, halott és mártírhalált halt tagjai vannak, addig a védelmüket élvezők mind egy szálig sértetlenül átvészelték a nehéz időt.

1945 márciusában csoportunk tagjainak legnagyobb része bekapcsolódott a most már legálisan dolgozó pártok valamelyikébe, részben még mindig a Vörös Hadsereg kötelékében dolgoznak. A többiek visszatértek civil foglalkozásukhoz és Várnai szellemében munkálják a célt, amelynek útjait csoport vérével pecsételte meg.


Budapest, 1945. évi április hó 2-án.


Várnai Zseni
Bokody Zoltán


Levéltári lelőhely:
Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár 274. fond 7/280. őrzési egység.


Vissza

Események

Utolsó hónap április 2017 Következő hónap
H K SZ CS P SZ V
week 13 1 2
week 14 3 4 5 6 7 8 9
week 15 10 11 12 13 14 15 16
week 16 17 18 19 20 21 22 23
week 17 24 25 26 27 28 29 30

Támogatóink