• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Események Nyomtat help
Flat View
Év szerint
Havi nézet
Hónap szerint
Weekly View
Hét szerint
Daily View
Mai nap
Categories
Kategória szerint
Search
Keresés

110 éve jelent meg Ady Endre Új versek című kötete

hétfő, 8. február 2016Találatok : 1326


Új időknek új dalai


„Fiúk, megvan a költőnk!” – kiáltott föl Jászi Oszkár, mikor kezébe vette az 1906 februárjában megjelent Új verseket, amelynek minden darabja azt üvöltötte, hogy ami addig volt, az nem mehet tovább, mindegy, hogy az álszemérmes szerelmi líra hazugságairól, a napi megélhetési gondokat elhazudó, hamisan koppanó addigi költőképről, vagy a magyar közélet korrupciójáról van-e szó.  A Jászi leendő felesége, Lesznai Anna díszítette Ady-kötet nemcsak a magyar irodalom történetében, hanem eszme- és politikatörténeti értelemben is útelágazásnak bizonyult – nagybetűs túlzásokkal – a „Régi” és az „Új”, a „Tegnapi” és a „Holnapi”, az „Ázsiai” és az „Európai” határán. Adyt pedig szimbolikus vezérévé tette az országot szétszedni és nyugati minták alapján újra összerakni akaró polgári radikális körnek.

„Verecke híres útján jöttem én,
Fülembe még ősmagyar dal rivall,
Szabad-e Dévénynél betörnöm
Új időknek új dalaival?”

Az akkor már kétkötetes (Versek, 1899; Még egyszer, 1903) költő, de inkább újságíróként jegyzett „Góg és Magóg fia”, a magyar néplélek húrjain hat ujjal játszó Ady Endre (1877–1919) az Új versekkel valósággal rárúgta az ajtót az akkori magyar irodalmi közvéleményre. Noha a kötet versei korábban már egytől egyig megjelentek különböző napilapok hasábjain, összegyűjtve olyan sűrű anyagot, olyan erőt képviseltek, hogy valósággal falhoz kenték az olvasót a sosem látott, elemi erejű képek. A csúcsformában lévő Ady úgy tobzódott a mítoszalkotásban, mint addig senki se: „énekes Vazul”, „tüzes seb”, „fölborzolt tollú héja-madár”, a „Hortobágy poétája”, a „kipányvázott lélek”, „Midász király sarja” és még sorolhatnánk: mind-mind a Nagyúrral harcoló Ady, aki az Új versek kiadásával meglékelte fejét:

„Sertés testét, az undokot, én
Simogattam. Ő remegett.
»Nézd meg, ki vagyok« (súgtam néki)
S meglékeltem a fejemet,
Agyamba nézett s nevetett.”




A „forradalmisága” miatt a fiatal Lukács György által elsőként méltatott Új versek szétrobbantotta a korabeli magyar lírát, hogy aztán a detonációt követően Ady kötete körül polarizálódjanak újra a kortársak, akiknek működése ezzel – Szerb Antallal szólva – egyszerre célt és értelmet kapott: „Úgy éreztük, hogy felvágja a nyelvünket. Új világokat tárt fel számunkra. Utána másképp láttuk a világot, a magunk életét, a magyar életet, s az életet, mindent” – emlékezett vissza utóbb az irodalomtörténész Komlós Aladár.

Persze jócskán akadtak, akik az érthetetlennek tartott, szétszimbolizált versek láttán csak „röhögtek a részeg evezősre”, noha ma már tudjuk, hogy a „Holnap hőse” jegyezte azokat.

Az Új verseket itt teljes egészében elolvashatja, és emellett ajánljuk a Politikatörténet Intézet 2013. novemberi Ady-konferenciájának előadásait tartalmazó Komp-ország megindult dühösen Kelet felé újra című kötetet is.


Készítette: Csunderlik Péter


Vissza

Események

Utolsó hónap április 2017 Következő hónap
H K SZ CS P SZ V
week 13 1 2
week 14 3 4 5 6 7 8 9
week 15 10 11 12 13 14 15 16
week 16 17 18 19 20 21 22 23
week 17 24 25 26 27 28 29 30

Támogatóink