• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Események Nyomtat help
Flat View
Év szerint
Havi nézet
Hónap szerint
Weekly View
Hét szerint
Daily View
Mai nap
Categories
Kategória szerint
Search
Keresés

A „világváros” Budapest – két századfordulón

hétfő, 4. október 2010, 00:00 - 23:59
Találatok : 2007

BESZÁMOLÓ


Á. Varga László, a Budapest Főváros Levéltára főigazgatója és Schneider Márta, a Napvilág Kiadó igazgatója köszöntötte az érdeklődőket A „világváros” Budapest – két századfordulón című tanulmánykötet könyvbemutatóján, ahol a Napvilág Kiadó gondozásában megjelent tanulmánykötetről Gyáni Gábor történész, akadémikus, valamint Tosics Iván, szociológus, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.

Gyáni Gábor hangsúlyozta, hogy a tanulmányok iker-szöveget alkotnak, amelyhez az olvasó különböző stratégiával közeledhet: haladhat sorban, azaz tematikusan, illetve különválaszthatja a két századfordulóról szóló tanulmányokat, hogy átfogó képet kapjon a Monarchia-kori és a rendszerváltás utáni Budapestről. A szerzők mindkét időpontban arra keresik a választ, mennyire felelt meg Budapest egy világváros kritériumainak. Maga a világváros kifejezést a Budapesttel párhuzamosan gyors ütemben nagyvárossá váló Berlinben vette használatba a német szociológia. A két századforduló különböző lehetőségeket kínált: a születő nemzetállamok felépítésének dinamizmusa helyett a 21. század hajnalán meglévő örökséggel és adottságokkal kell számolni, amikor ugyan lehetőséget kínált Európa újraintegrálódása, de egyben a környező országok fővárosai is felnőttek Bécs vagy Budapest szintjére. Továbbá míg a dualizmus idején a főváros a nemzet egészét jelenítette meg, ma a globalizáció jelentősen elhalványította e központok nemzeti kontextusát.

Bár a világvárosok kategorizálására vannak tudományos kísérletek, a kötet nem kötelezi el magát egyértelmű kritériumok mellett, így az olvasó csak részben kap választ arra, mennyiben tekinthető a magyar főváros metropolisznak, illetve hol helyezhető el a világvárosok hierarchiájában. A tanulmányok főképp a világvárosi lét gazdasági-infrastrukturális oldalát ragadják meg, színvonalas, új eredményeket felvonultató írások szólnak a bankrendszerről, a közlekedési és kommunikációs hálózatokról, valamint a város turisztikai imázsáról. Újabb kutatások tárgyát képezhetné viszont a modern nagyvárosra jellemző kultúra feltárása, mind a hagyományos jellegű megközelítésben, mind annak vizsgálata, hogyan észlelték a várost az ott lakók és az oda érkezők.

Tosics Iván arra emlékeztetett, hogy 1990 táján sokan úgy érezték, hasonló „alapító időszak” következhet el, mint az előző századfordulón. Ám ezek a víziók a valós feltételekkel kevéssé számoltak. Így az akkori erőteljes bevándorlással megtámogatott demográfiai növekedéssel egy stagnáló-csökkenő népesség áll szemben. Akkor egyértelmű volt az akarat a város fejlesztésére, hiszen úgy tartották az erős főváros a nagy és erős ország és nemzet nélkülözhetetlen tényezője, a rendszerváltás után viszont nem volt egyértelmű elkötelezettség a főváros fejlesztésével kapcsolatban, több alternatíva – fürdőváros, pénzügyi központ, nagy rendezvények városa – is felmerült (majd elmerült), és sok kritika is megfogalmazódott a „Budapest-vízfejjel” kapcsolatban. Anno Budapest valódi asszimilációs tégelyként funkcionált, míg ma elsősorban a határon túli magyarok számára vonzó, a nem magyar anyanyelvűek számára inkább csak átmeneti állomás, nem végcél, pedig a betelepülők sokat hozzátehetnének a város dinamikájához.

Állandó kérdés és félelem, vajon nem körözik-e le Budapestet a környező országok nagyvárosai, Prága, Varsó, Bukarest. Ezek a világvárosok jellemzően hasonló történelmi örökséggel küzdenek, mint Budapest, és bár a belvárosi részek fejlődése eltérő – Prága belvárosa skanzenszerű, amelynek szinte teljesen megszűnt a lakóhely-funkciója, Varsóban felhőkarcolók épültek, Budapest viszonylag intakt módon őrzi 19. századi arculatát –, közös sorsuk, hogy a város alakulását túlnyomórészt a magánpiaci erők határozzák meg. Hiányzik azonban az a fajta határozott várospolitikai vízió, amely Bécset jelenleg sikeresebb várossá teszi.


Helyszín : Budapest Főváros Levéltára

Vissza

Események

Utolsó hónap április 2017 Következő hónap
H K SZ CS P SZ V
week 13 1 2
week 14 3 4 5 6 7 8 9
week 15 10 11 12 13 14 15 16
week 16 17 18 19 20 21 22 23
week 17 24 25 26 27 28 29 30

Támogatóink