Nemzetfelfogások és integrációk

Nemzetfelfogások és integrációk
Kutatásvezető: Egry Gábor

A projekt bemutatása

A 21. század is a változás évszázada lesz. A világgazdasági egységesülés, az információtechnológia a globalizáció és integráció a nemzetállam kereteit feszegeti a társadalom szinte minden szegmensében. A globalizáció kikényszeríti az alkalmazkodást. A nemzet két alapvető arca, a kulturális és a politikai közösség belső kohéziója megkérdőjeleződik. Közben Magyarországon egy másik folyamat is zajlik, a rendszerváltásból kinőtt átalakulásé. Az átmenet korai szakaszában érvényes jövőkép mozgósító és magyarázó ereje mára megszűnni látszik. Jelenleg a magyar társadalomban nincs érvényes, a változásokra reagáló jövőkép, baloldali sem. Jelenleg az új jövőkép helyett régi dilemmák élednek újjá. A válaszkísérletek a nemzeti autarkiától a legteljesebb alkalmazkodásig terjednek újra felszínre hozva “Haza vagy haladás?” kérdését. Vajon meghaladható-e ez a dilemma? Olyan jövőképre van szükség, amely számot vet a globalizációval és az integrációval, de számot vet a közösség belső integrálásának szükségességével is. A legszélesebb, még emberi léptékű közösség eddig a nemzet volt. A változások ezt a közösségi keretet minden szinten kiemelt módon érintik.
Célunk  egy mindezekre kiterjedő jövőkép elméleti megalapozása. Ez egyúttal a nemzet újradefiniálását, korszerű nemzetfogalom kialakítását jelentheti. Arra törekszünk, hogy eredményeink egy korszerű, a változó körülményeknek megfelelő, az alkalmazkodást segítő, ám ezen túl a nemzeti közösség lényegét jelentő közösségi szolidaritást is megőrző nemzetfelfogás alapjául szolgálhassanak. Mindezeken túl fel kívánjuk vetni az európai identitás és az erre épülő európai nemzet kialakulásának és kialakításának problémáját is. Végül feltétlenül foglalkozni kívánunk a nemzeti hovatartozás és a nemzeti szolidaritás egyik alapvető összetevőjével, az egyéni és a közösségi identitással is. Összességében kutatásunk a nemzet létfeltételeire kérdez rá a változó világban.
Kutatási irányaink: A közösségépítő politika. Lényeges dimenziói: a közösség kialakításának módszerei és kritériumai (jogi, intézményi és szimbolikus); a közösségi intézményrendszer funkciói az eltérő nemzetideológiák alapján; a közösség viszonya a “külvilághoz” (külső integráció). Közösségépítés Magyarországon a rendszerváltás után. Arra kérdez rá, hogy az egyes politikai irányzatok esetében milyen közösségfelfogás érvényesül az elhatárolás, a működés és a külső integráció szempontjából és ennek milyen relevanciája lehet a politikai megosztottság és konfliktusok értelmezésében. A külső integráció belsővé tétele, az EU. Az unió nem egyszerűen nemzetek feletti közösség, hanem maga is egy közösségépítő politika terméke. Az egyes “nemzetek” integrációja egyúttal ennek a közösségnek a belső integrációja is.
A tervezett kutatás keretei között elkészülő munkák hozzá segíthetnek egy megfelelő jövőkép kialakításához, segítséget nyújthatnak a közösségi versenyképesség javításában és lehetővé tehetik a politikai megosztottság jelenségeinek és lényegének jobb megértését is. Mindezek mellett azonban a kutatás feladata a téma további kérdéseinek feldolgozását megalapozni. A globalizáció, az európai integráció és a nemzet problémakörének egyéb dimenziókban való vizsgálata csak ezzel az elméleti alapozással lehet sikeres. Lehetséges további kutatási kérdések:

1. Az európai társadalom létrehozásának perspektívái, nemzetek Európában. 2. Az európai nyilvánosság mint lehetséges közösségszervező struktúra. 3. Az európai identitás kulturális dimenziója 4. Baloldali nemzetfelfogások Európában 5. Európai és regionális egység és az európai baloldal 6. Migráció és a nemzeti közösség határainak újrarajzolása, az identitásőrzés és alakulás lehetőségei. 7. Hálózatosodás és a hagyományos közösségek 8. A nemzetgazdaság esélyei, a gazdaság, mint a nemzetet elhatároló tényező. 9. Uniós politikák és a hagyományos közösségek: Bologna, Maastricht stb. 10.  Az új tagállamok és Európa. 11. Nemzeti érdekek, nemzeti érdekérvényesítés az EU-ban.  12. Nemzetfelfogások és politikai törésvonalak. 13. Kisebbség, többség, Európa – integrációs elvárások és Európa kép a magyar közösségekben.

A projekt keretében készült tanulmányok jegyzéke

Egry Gábor: Nemzetfelfogás és közösségépítés Magyarországon a rendszerváltás után: a baloldal viszonya a nemzetépítéshez
Gagyi Ágnes: Európai elváráshorizontok. Az uniós csatlakozás értelmezése és funkcionalitása kisközösségi szinten
Kántor Zoltán: Nemzetkoncepciók, a nemzet felül- és alulnézetből
Parászka Boróka: Európai elváráshorizontok kisebbségben és többségben. Az uniós csatlakozás értelmezése a közbeszédben
Tófalvi Zselyke: Európai jövőképek, az európai nemzetépítés lehetőségei
Wéber Attila: A jobboldal és a nemzet a rendszerváltás utáni Magyarországon

A kutatócsoport tagjai

Egry Gábor
Gagyi Ágnes
Kántor Zoltán
Parászka Boróka
Tófalvi Zselyke
Wéber Attila