• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Az épületről

E-mail Nyomtatás PDF

A volt Igazságügyi Palota épülete

A jelenleg a Magyar Néprajzi Múzeumnak és a Politikatörténeti Intézetnek helyt adó épület eredetileg az Igazságügyi Palota céljaira épült 1893 augusztusa és 1896 májusa között Hauszmann Alajos tervei alapján. A palota központi részét képező nagycsarnok köré teljesen szimmetrikusan komponált két szárny déli emeleti helyiségei a Magyar Királyi Kúria, míg az északi termei a Budapesti Királyi Ítélőtáblának adtak otthont. A földszinti helyiségekben a Koronaügyészség, illetve a Főügyészség is helyt kapott.

A külső megjelenésében neoreneszánsz stílusjegyeket viselő reprezentatív épület építészeti elemeinek az aránya és összhangja, a részfeladatok megoldása, a belső térfűzései, a nagycsarnok és a főlépcsőház pompás arányai és kiképzése, a mértéktartó dekoráció, a palota teljes művészi megjelenése a funkcióhoz méltó nemes monumentalitást kölcsönöz, és középületeink legjelentősebbikévé avatja az épületet. Az igazságszolgáltatást művészi módon megjelenítő külső-belső szobrászati és festészeti alkotások a kor legnevesebb művészeitől származnak.

A főhomlokzat középső rizalitját koronázó, Magyarországon elsőként készült, és a világon is ritkaság számba menő, a felvilágosodás nemtőjét repítő három paripa vontatta diadalszekér, a Triga Senyei Károly művészi képességeit dicséri. Az attól jobbra és balra található, a törvényszolgáit ábrázoló két szobor Fadrusz János munkája, míg a timpanon törvényszolgáltatás jeleneteit ábrázoló remek domborműve Zala György nagyszerű alkotása. A szélső rizalitok szobormunkái Róna Józseftől, illetve Donáth Gyulától, míg a főpárkányt díszítő, a törvény oltalma alatt álló emberi foglalkozásokat megjelenítő allegorikus kőszobrokat Stróbl Alajos tehetséges, a későbbiek során nevessé vált tanítványai készítették.

A belsőbe ugyancsak kiemelkedő jelentőségű műalkotások készültek, így a nagycsarnokot eredetileg díszítő, de a későbbiek során eltávolított monumentális szobrászati alkotás, a magas piedesztálon trónoló Justitia szobra Stróbl Alajostól, illetve a talapzat mellékalakjai Senyei Károlytól származnak. A nagycsarnok mennyezetét Lotz Károly nagyszabású, az Operaház nézőterét lezáró remekművéhez mérhető, de a funkcióból adódóan visszafogottabb alkotása díszíti.

Ugyancsak sok műgonddal készültek a két intézmény reprezentatív célokat szolgáló helyiségei is, így a Kúria főhomlokzatra nyíló első emeleti díszterme, illetve az Ítélőtábla keleti szárny második emeletén található, a mai napig berendezésével együtt megőrzött díszterme. Kevésbé reprezentatívak, de ugyancsak gazdag plasztikai díszítéssel és igényes kivitelű bútorzattal látták el a büntető és polgári tanácsok termeit is.

Deák Ildikó, művészettörténész

Módosítás dátuma: 2010. március 09. kedd, 11:07  

Események

Utolsó hónap július 2017 Következő hónap
H K SZ CS P SZ V
week 26 1 2
week 27 3 4 5 6 7 8 9
week 28 10 11 12 13 14 15 16
week 29 17 18 19 20 21 22 23
week 30 24 25 26 27 28 29 30
week 31 31

Támogatóink



Keresés