Karig Sára könyvtári hagyatéka
1999. februárjában búcsúztunk el Karig Sárától, aki századunk sok viharát cselekedve élte át, életével példát mutatva mindazoknak, még fogékonyak az érzelmeken alapuló emberi értékekre, emberségre.
Karig Sára nem érte meg a következő évszázdot – de az már nem is az ő százada lenne – az övé a XX. volt.
1914-ben született Baján. Tizenkét éves korában Németországban találjuk, Neuhaus-am-Inn-ben, az Angolkisasszonyok zárdájában, ahol elsajátítja a német és az angol nyelvet. A szegedi Árpádházi Szent Erzsébet Gimnázium után a Ferenc József Egyetem magyar-német szakát kezdte meg, melyet ugyan nem fejezett be, de egyetemi élményei meghatározóak voltak szinte egész életében. Elég ha csak Radnóti Miklós vagy Szent-Györgyi Albert nevét említjük az akkori szegedi egyetemi közéletből.
Csaknem négyéves angliai tartózkodás után, 1937-ben tért haza, belecsöppenve a hazai politikai életbe, megismerkedve a magyarországi szociáldemokráciával. 1944 tavaszától a Svéd Vöröskereszt gyermekosztályán dolgozott. Nemcsak számos zsidó származású gyermek köszönhette neki életben maradását (ezért 1994-ben megkapta a Yad Vasém emlékplakettet), hanem magyar katonaszökevényeket bújtatott, és angol hadifoglyokat mentett a világháború alatt. Az angol hadifoglyok megmentéséért Anglia felajánlotta neki az angol állampolgárságot, de Karig Sára nem fogadta el.
Az 1947- es választásokon választási biztos volt a II. számú szavazókörzetben, s mint felelős, még aznap jelentette a választási csalást a kék cédulákkal. A másnap már a Gorkij fasorban találta, a kémelhárítás kezei között. Kálváriája igen hosszú volt: Pestről Baden-bei-Wien-be került, ahol kimondták a száműzetését, majd hosszú hónapokig várakozott Neukirchenben a gyűjtőfogházban, majd Lembergben a gyűjtőtáborban. Az utazás vége Vorkuta, Szibéria egyik legeldugottabb bányavidéke volt, ahol több, mint 6 évet töltött.
Szibériában tanult meg oroszul és ukránul. Itt írta verseit, melyeket „Sarkövezet” címmel 1995-ben jelentettek meg barátai és tisztelői. Vorkuta volt az a hely, ahol a kegyetlen körülmények; a fagy, az éhezés, a munka – és a legnagyobb ellenség, a bizonytalanság közepette mutatkozott meg kinek-kinek embersége, helytállása. A hosszú évek alatt mindenkiről kiderült, ki is valójában. Karig Sára ember maradt.
1954-ben térhetett haza. Az Új Magyar Könyvkiadónál kapott állást, megtanult bolgár nyelven, fordító lett. 1956-tól főszerkesztő lett az Európa Könyvkiadónál. A következő évtizedekben számos kitüntetést, díjat és emlékérmet kapott mind munkásságáért, mind közéleti tevékenységéért.
Fontos eseménye volt életének az, hogy megismerkedett Károlyi Mihálynéval, s életre szóló barátságuknak köszönhetően közösen munkálkodtak tovább a Károlyi hagyaték gondozásában.
Karig Zsuzsanna jóvoltából könyveinek egy része 1999. július 26-tól a Politikatörténeti Intézet Könyvtárába került. A hagyaték levéltári anyaga a Politikatörténeti Intézet Levéltárában a PIL 997. fond jelzet alatt található.
A 691 darab könyv és 117 hanglemez adatai a fenti dokumentumban találhatók meg. A magyar nyelvű könyvek csoportosítása sajátságos; Karig Sára életének főbb szakaszaihoz, eseményeihez vannak a különböző témájú könyvek hozzárendelve. A különgyűjteményben a a magyar nyelvű könyveket a következő csoportosításban találhatjuk meg:
- Karig Sára családja, gyermekkora, iskolásévei, egészen 1947-ig,
- Kényszermunkával, száműzetéssel kapcsolatos könyvek,
- Az Európa Kiadóval, illetve szerkesztői munkájával kapcsolatos témájú könyvek,
- Munkájához kapcsolódó segédkönyvek,
- „Az elnyomás dokumentumai”, szamizdad,
- Politikai témájú, főként a tudományos szocializmussal kapcsolatos könyvek,
- Más szerzők által Karig Sárának dedikált könyvek,
- Nem dedikált, saját könyvek,
- A Károlyi családdal kapcsolatos könyvek,
- Egyéb könyvek (pl. 1966-os statisztikai zsebkönyv, stb.),
- Másodpéldányok, nem saját tulajdonú könyvek.
A könyvállomány túlnyomó része szépirodalmi témájú, melyeket a szerzők általában dedikáltak Karig Sárának. Jelentős számban vannak a verseskötetek, versgyűjtemények.
A könyvek leírását követően rövid jegyzéket találhatunk a hagyatékban lévő hanglemezekről, méret és nyelv szerinti csoportosításban. A különgyűjtemény részét képezi még számos hangkazetta, sajnos nem műsorosak, és a legtöbbön felirat sem található, ezek feldolgozása időt fog igényelni.