• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Magyarország az első világháborúban

E-mail Nyomtatás PDF

Hadszíntér és hátország

Magyarország az első világháborúban


A Politikatörténeti Intézet a Politikatörténeti Alapítvánnyal együttműködve az első világháború centenáriuma alkalmából egy átfogó projektet indított, ami széles körben lehetővé teszi a társadalmi emlékezet közös formálását. Ebben segítségünkre van az intézet levéltári és könyvtári gyűjteménye, elismert kutatói, főképp azonban arra számítunk, hogy a közönséget, a társadalmat is bevonjuk programjainkba, lehetővé téve az első világháború helyi, sőt akar családi emlékezetének bekapcsolását a szélesebb közösségi emlékezetbe.

KIEMELT TÉMÁINK:

2014: Emlékezés, emlékezet

2015: Kultúra, művelődés, tárgyi kultúra

2016: Gazdasági és társadalmi változások

2017: A háború peremén




I. Tudományos tevékenység


Történeti kutatás

Birodalmi átmenetek helyi kontextusban, 1918–1925. Helyi és regionális átmenettörténetek összehasonlító szemszögből az Osztrák-Magyar Monarchiától az utódállamokig

Négy éves kutatási projekt az OTKA (K112968) támogatásával.

Az első világháború és Trianon századik évfordulójára tekintve új nézőpontból vizsgáljuk meg a háborút követő átmenetet. Tizenöt várost kiválasztva a szomszédos országokból összehasonlítjuk, miként zajlott le az uralomváltás. Ennek értelmezéséhez a politika- és diplomáciatörténet helyett a helyi és regionális társadalmak történetét tekintjük át. A tizenöt esettanulmány révén feltárható, hogy helyben ténylegesen milyen viszonyok alakultak ki és miért. Különösen a helyi társadalmak belső viszonyaira, ezek hálózataira, az elit viselkedésére vagyunk kíváncsiak és persze arra, hogy mindezek hatására milyen különbségek mutatkoztak az átmenet során és végeredményét tekintve. Kutatásunk egy tágabb közép- és kelet-európai kutatás részének szánjuk, ami az egész térség világháború végi történetét helyezné új értelmezési keretbe. Ezt egyúttal arra is alkalmas lehet, hogy a közösségi emlékezet lokalizált változatának segítségével közelebb hozza egymáshoz a gyakran konfliktusos nemzeti történeti elbeszéléseket. Ennek révén pedig a történelmi megbékélést és az európai integrációt is szolgálja.


Hadifogoly-adatbázis

A Magyarok a Szovjetunióban elnevezésű elektronikus adatbázis olyan személyek életrajzi adatait tartalmazza, akik 1914 és 1941 között valamilyen okból kikerültek Oroszország – utóbb a Szovjetunió – területére és hosszabb-rövidebb ideig életvitelszerűen ott tartózkodtak. Az adatbázis 80%-a az első világháborús hadifoglyok életútját dolgozza fel – közel 32 ezer emberét. Célunk, hogy a rendelkezésre álló levéltári és könyvtári források segítségével, illetve a közönség bevonásával tovább bővítsük ezt a számot. Tervünk, hogy később a nagyközönség számára is folyamatosan elérhetővé tegyük ennek a több évtizedes kutatásnak az eredményeit.


Tudományos konferenciák, workshopok

A részletes programokat és az előadásokról készült videókat megtekintheti a linkekre kattintva:

2014. szeptember 23.
Világháború, társadalom, emlékezet
Projektindító műhelykonferencia

2014. december 11.
Memory and Memorialization of WWI in East Central Europe: Past and Present
Nemzetközi konferencia a világháború emlékezetéről


2015. november 19.

Első világháborús kiállítások
Kerekasztal-beszélgetés

2015. december 3-4.
Nemzetközi workshop

2016. október 5.
1916 - a régi világ és a régi Magyarország utolsó éve?
Tudományos konferencia




II. Honlapok, blog, facebook oldal

A Hadszíntér és hátország – Magyarország az első világháborúban elnevezésű honlapunk elsősorban a háborús hétköznapokra fókuszál, egykorú forrásokra támaszkodva mutatja be a háború és a hétköznapi ember viszonyát. A honlap egyben az intézetünk által kezdeményezett első világháborús projekt nyomon követésére is szolgál: a filmklubok, a középiskolás vetélkedők, a pályázatok, a tudományos konferenciáink és a műhelybeszélgetések eseményeit is nyomon követheti az érdeklődő. Frontline and Hinterland néven indult angol nyelvű honlapunk tematikus válogatást ad a nemzetközi érdeklődésre is számot tartó írásokból. Céljaink megvalósítását blogunk és facebook oldalunk is segíti.




III. Közönségprogramok


III. 1. Anno Filmklubok

2005 óta létező filmklubunk immár tizedik alkalommal jelentkezik, a háború óta eltelt 100 év alkotásaiból adunk képet az érdeklődőknek a megszokott keretben, a beszélgetéssel egybekötött vetítéseken. Tizennégy részes sorozataink 2014-2018 közötti évadjai elsősorban a háború emberi és társadalmi hatásait, következményeit vizsgálják. A filmek összeállításában arra törekszünk, hogy a széles európai nézőpont bemutatása mellett a kontinensünkön túlra is tekintsünk, sőt műfajilag változatos programot kínáljunk, hiszen a háború véres valóságát és hősi pátoszát feldolgozó filmdrámákon és izgalmas kémtörténeteken túl musicalek, illetve a háború fonákját, az egyszerű ember öldökléstől iszonyodó, nagyhatalmi politikától távol álló világát szatirikusan ábrázoló művek is születtek.

A filmklub évadok részletes programját és az egyes vetítésekről, beszélgetésekről készült beszámolókat a linkekre kattintva találja:

Anno Filmklub 2014/2015 Az első világháború

Anno Filmklub 2015/2016 Az első világháború következményei

Anno Filmklub 2016/2017 A második világháború




III. 2. A múzsákat lelövik, ugye? – Kerekasztal-beszélgetések a háború hatásairól

Évente hat alkalommal szervezünk tematikus beszélgetéseket meghívott szakértők részvételével a háború által az élet különböző területein előidézett változásokról. Az egyes beszélgetések részletes tematikájáról az alábbi linkeken olvashat, a rendezvényekről készült felvételeket is ugyanott tekintheti meg:

A múzsákat lelövik, ugye? – 1. évad (2015) – Az első világháború és a kultúra

A múzsákat lelövik, ugye? – 2. évad (2016) – Gazdasági és társadalmi változások

A múzsákat lelövik, ugye? – 3. évad (2017) – A háború peremén




III. 3. Vetélkedők középiskolások számára


Tudományos funkcióinkon túl lényeges közművelődési feladatuknak tekintjük, hogy segítsük a történelem oktatását a középiskolákban és az egyetemek, főiskolák történelem szakos képzésében, továbbá hogy a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönséghez is közvetítsük a történetírás legújabb eredményeit. Ezért immár 2008 óta szervezünk komplex középiskolai történelemversenyeket. Mivel a „tömegek háborújának” a katonák mellett a hátország is aktív részese volt, első világháborús projektünk keretében indított versenyeink során 2014-től a résztvevő diákok nem csak azt vizsgálják, milyen hatással volt a háború az otthon maradottak életére, hanem a hadszíntérre kitekintve azt is: mennyire tudtak a katonák a fronton is emberek maradni, milyen körülmények között élték mindennapjaikat, hogyan írták át életüket a harcok.

A versenyek formája csapatverseny: a középiskolás korosztályból (a gimnáziumok és szakközépiskolák 9-12/13. évfolyamából) négyfős csapatok jelentkezését várjuk Magyarországról és a határon túli magyar iskolákból. A verseny három írásbeli fordulóból és egy szóbeli döntőből áll. A Budapesten megrendezett döntőben az addigi fordulókon legtöbb pontot szerzett hat csapat méri össze tudását.

Az eddigi vetélkedőkről és a jelenleg is zajló versenyről itt olvashat bővebben.




III. 4. Pályázatok


Hiányok és többletek száz év után. A nagy háború utóérzete (2014)

Mit adott és mit vett el az első világháború az emberektől, a világtól? Hogyan formálta mentalitásunkat, tudományunkat, gondolkodásunkat, demográfiánkat, politikánkat? Igaz-e, hogy az első világháború az egyik legfontosabb (és legszörnyűbb) kohó, amelyben mai (sokszor szörnyű, sokszor lenyűgöző) világunk kialakult? Ilyesféle kérdések jegyében hirdettük meg videópályázatunkat, elsősorban a fiatal alkotók számára. A pályázatról és nyerteseinkről itt olvashat részletesen.


Regényben a történelem – 21. századi olvasónapló a Nagy Háborúról (2015)

Szintén középiskolások számára írtuk ki újabb pályázatunkat a Magyartanárok Egyesületével közös szervezésben. A jelentkezőknek virtuális olvasónapló kellett készíteniük internetes blog formájában az alábbi hat regény közül az egyikből:

Ernest Hemingway: Búcsú a fegyverektől
Jaroslav Hašek: Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban
Markovits Rodion: Szibériai garnizon
Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről
Tersánszky Józsi Jenő: Viszontlátásra, drága…
Tompa Andrea: Fejtől s lábtól

Az elkészült és zsűrizett pályamunkákat, illetve azok elérhetőségét Hadszíntér és hátország honlapunkon tettük közzé, megtekintésükhöz kattintson ide!




III. 5. Kiállítások


A projekt keretében a Napvilág Galériában rendezett kiállításokkal igyekszünk közelebb hozni a háború és a hátország emberi oldalát, személyes vonatkozásait a ma emberéhez.


Aktuális, 2017. május közepéig látogatható kiállításunk:

A háború (harcai) - Fikció és valóság

A Nagy Háború centenáriumát éljük. 1917 – a harcok harmadik éve volt. A Monarchia vesztesége ekkor már hatalmas, mind emberben, mind anyagiakban. Ennek része az a több tízezer katona is, akik Olaszországban, Oroszországban és az antant más államaiban raboskodtak hadifogolyként – az ő hazaszállításuk csak a békekötés után kezdődhetett el. Az oroszországi foglyok esetében a folyamat több éven át húzódott, részben az orosz forradalmak és polgárháború, részben a nagy földrajzi távolság miatt. A katonák pedig csak vártak és vártak – sokan ezalatt már családot alapítottak, új életre rendezkedtek be. Főként róluk szól ez a kiállítás. Azokról a férfiakról, akik évekig éltek hadifogolytáborokban, sajátos életformát kialakítva, szokásaikban, hagyományaikban a háború előtti Monarchiát idézve. A kiállításon olvasható szépirodalmi szövegek ihletői azok a tárgyak, amelyekkel a katonák maguk is találkoztak a háború idején. A srapneldarabok, az ezüst cigarettatárca, a prágai képeslap és az uralkodói arcképekkel díszített kancsó manifesztálják az utókor számára dédapáink, ükapáink történetét.


Ezredorvos a tűzvonalban

Kiállítás Dr. Kemény Gyula hagyatékából 2015. november 19. és 2016. január 31. között.

A Nagy Háború Blog 2012-ben közölte 28 részletben dr. Kemény Gyulának, a nagyváradi 37. gyalogezredben szolgáló ezredorvosnak az olaszországi harcok idején írott naplóját. A napló 1915. április 28-tól október 31-ig örökíti meg az Isonzó felső folyásánál, Tolmein környékén kialakított hídfő védelme körüli harcokat és a lövészárok hétköznapjait. A napló közreadója, Pintér Tamás bevezetőjében részletesen leírja, miként került a szerb és olasz frontot is megjáró Kemény Gyula hagyatéka a blogot üzemeltető Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány birtokába az iratanyagot kiegészítő fotókkal együtt. Az Alapítvány a 2015 júniusában útjára induló Isonzó Expresszen rendezett kiállítást először ebből a hagyatékból, azóta az anyagot közgyűjteményben nem lehetett látni. A Politikatörténeti Intézet első világháborús projektjének keretein belül – köszönhetően a Nagy Háború Blog munkatársainak – ismét lehetővé vált, hogy az összegyűjtött anyagot a nagyközönségnek is bemutassuk.




Hadszíntér és hátország honlap




Hadszíntér és hátország blog

alt



alt





Módosítás dátuma: 2017. március 21. kedd, 08:16  

Események

Utolsó hónap július 2017 Következő hónap
H K SZ CS P SZ V
week 26 1 2
week 27 3 4 5 6 7 8 9
week 28 10 11 12 13 14 15 16
week 29 17 18 19 20 21 22 23
week 30 24 25 26 27 28 29 30
week 31 31

Támogatóink



Keresés