polhist logo

Anno Filmklub - Az I. világháború és következményei

E-mail Nyomtatás PDF

Az ANNO Filmklub 2015–2016-os évada

A Politikatörténeti Intézet az első világháború centenáriuma alkalmából Hadszíntér és hátország címmel egy átfogó projektet indított, ami széles körben lehetővé teszi a társadalmi emlékezet közös formálását. 2014. évi témánk "Emlékezés, emlékezet" volt, ehhez kapcsolódtak rendezvényeink, így filmklubunk előző évada is. 2015–2016-ban a nagy háború következményeivel, a két világháború közötti időszakot bemutató alkotásokkal foglalkoztunk tizennégy részes sorozatunkban.

(Az ANNO Filmklub korábbi évadjairól, vetítéseiről itt olvashat...)



Anno Filmklub - Az I. világháború és következményei

PROGRAM

1.

2015. október 7.
EURÓPA KAPUJA (r. Jerzy Wójcik)
(színes, szinkronizált, lengyel filmdráma, 74 perc, 1999)

Előadó: MITROVITS MIKLÓS történész

A mazúriai tóvidék és a Volhinia áthatolhatatlan mocsarai között száraz síkság húzódik. Itt vonultak Napóleon seregei Moszkva ellen, itt hurcolták keleti száműzetésbe a lengyeleket, ezen az útvonalon nyomultak nyugat felé a cári Oroszország csapatai, a forradalom után pedig a bolsevik katonák. Ez Európa kapuja.
1918 telén vagyunk. A film hősnői 17,18, 20 évesek. Úgy döntöttek, hogy ott a helyük, ahol a haza sorsa dől el – a fronton. Amikor a jéggé fogyott folyón át a tábori kórház felé igyekeznek, hogy naivan értelmezett küldetésüket teljesítsék, még csak nem is sejtik, hogy nem csupán "Európa kapuját" lépik át, hanem a poklok kapuját is...

Beszámoló a hvg.hu-n: A háború pusztítást jelentett, de esélyt is kínált Lengyelországnak


Forradalmak és világháború Európában

2.

2015. október 21.
ROSA LUXEMBURG (r. Margarethe von Trotta)
(színes, német nyelvű, feliratos, NSZK-lengyel történelmi dráma, 117 perc, 1986)

Előadó: KONOK PÉTER történész

1916. A börtönbe zárt Rosa Luxemburgot színlelt kivégzéssel próbálják megrémíteni. Húsz évvel korábban Rosa Luxemburgban mindenki óriási  politikai ígéretet látott a szocialista  mozgalomban. Ahogy a  feszültségek kiéleződtek, szenvedélyes beszédekben  ítélte el a háborút  és a militarizmust – és egyre inkább saját elvtársai is túl radikálisnak tekintették. Mikor kitört a világháború, Rosa Luxemburg és a hasonlóan  gondolkozó Karl Liebknecht még a  szociáldemokrata mozgalmon belül is  ellenzékbe kerültek...
Margarethe von Trotta filmje Rosa Luxemburg, a Német Kommunista Párt egyik alapítójának életéről szól, akit Karl Liebknecht-tel együtt brutálisan meggyilkoltak 1919 januárjában. A  film díjesőt hozott, és  Cannes-ból a forradalmárt életre keltő Barbara Sukowa a legjobb színésznő díját is hazavihette.

Beszámoló a hvg.hu-n: Több mozgalmi szeretőt is tartott Rosa Luxemburg


3.

2015. november 4.
ÉGI BÁRÁNY (r. Jancsó Miklós)
(színes, magyar filmdráma, 92 perc, 1970)

Előadó: SZEKFŰ ANDRÁS filmtörténész

A misztériumjáték formában megelevenedő allegorikus történet 1919 nyarán, a Tanácsköztársaság bukásának napjaiban játszódik a Dunántúlon. A vörösök és fehérek harcában mindig az éppen felülkerekedő hatalom számol le kegyetlenül a másikkal...

Beszámoló a hvg.hu-n: „Magyarnak a hátán is lehet szántani, csak piros-fehér-zöld legyen az eke”


Az 1920-as évek

4.

2015. november 18.
A CÁR UTOLSÓ ALATTVALÓJA (r. Fridrich Ermler)
(szovjet némafilm, 1929, 77 perc)

Előadó: GERÉB ANNA filmtörténész

Szovjet melodráma szovjet happy enddel a bakáról, aki az első világháború poklából csöppen a polgárháború poklába. Mire béke lesz – teljes az amnéziája. A tíz év alatt teremtett „új világban” keresi régi önmagát és társát. Közben csodálatos montázs-kompozíciókban, költői kép-szinesztéziákban követjük öntudatra ébredésének momentumait (a varrógép zakatolásának zaja éleszti fel benne az ágyúdörgés emlékét – mindez némafilmben!), és meghökkentő jelenetben ámulhatunk a rendező „eszmeietlen”, bátor pacifizmusán, amikor az I. világháború frontján a szovjet katona szembe találja magát – saját magával!

Beszámoló a hvg.hu-n: És Iván megtudta, hogy tulajdonképpen övé a gyár


5.

2015. december 2.
ÉJFÉLKOR PÁRIZSBAN (r: Woody Allen)
(színes, magyarul beszélő, spanyol-amerikai romantikus vígjáték, 94 perc, 2011)

Előadó: SIPOS BALÁZS történész

Gil és Inez jegyesek, akik üzleti okokból Párizsba látogatnak. Időközben kiderül, hogy a pár nem egészen egymáshoz való. Gil esetleg Párizsban szeretne élni, es komoly íróvá válni, míg Ineznél ez szóba sem jöhet. Gil szeret esőben sétálni, míg Inez nem. A történetben a fordulatot az hozza, hogy Gil felfedezi, hogy pontban éjfélkor Párizs egy bizonyos pontján egy fiákerbe szállva időutazásban vehet reszt, amely visszaröpíti az általa kedvelt 1920-as évekbe.


6.

2016. január 13.
M – EGY VÁROS KERESI A GYILKOST (r. Fritz Lang)
(fekete-fehér, feliratos, német thriller, 110 perc, 1931)

Előadó: LASKA PÁL forgatókönyvíró

A korabeli Berlin a színhelye Lang filmtörténeti klasszikussá lett társadalomkritikus krimijének. A düsseldorfi rémről mintázott gyerekgyilkos Hans Beckert nemcsak a rendőrség, hanem a "jóhírét" féltő alvilág is üldözi és végül - az igazságszolgáltatás keserű paródiájaként - az utóbbi képviselői fogják el és ítélkeznek felette.

Beszámoló a hvg.hu-n: „A háttérben egy széthulló állam rajzolódik ki”



A világválság

7.

2016. január 27.
TILTOTT TÁNCOK (r. Ken Loach)
(angol-francia-ír filmdráma, 109 perc, 2014)

Előadó: RUDOLF DÁNIEL filmkritikus

James Gralton (Barry Ward) 1932-ben, tíz év amerikai távollét után visszatér szülőföldjére, Írországba, hogy újranyissa egykori tánctermét. A látszólag ártatlan vállalkozás azonban nem csak rajongókra, hanem komoly ellenállókra is talál a közösségben, a feltörő indulatok pedig hamarosan erőszakba torkollnak.

Beszámoló a hvg.hu-n: Az ír, akit saját kormánya utasított ki az országból


1930-as évek, fasizálódás

8.

2016. február 10.
EGY KÜLÖNLEGES NAP (r. Ettore Scola)
(színes, feliratos, olasz-kanadai filmdráma, 110 perc, 1977)

Előadó: BÁRDOS JUDIT filmesztéta

1938. május 8-án nagy nap virradt az olasz fővárosra: Hitler látogatást tesz Mussolininál és fogadására megjelenik III. Victor Emanuele király, a Duce, és a többszázezres ünneplő tömeg. Kiürülnek a házak, mindenki a nagy eseményre siet. Két ember marad csak otthon egy belvárosi épületben: Antonietta, a csinos, hatgyermekes háziasszony, és Gabriele, a saját neméhez vonzódó - ezért állásából elbocsátott - rádióbemondó. Antoniettáék papagája kirepül az ablakon, de Gabriele segítségével hazatalál. A két ember összeismerkedik. Gabriele először érez vágyat életében egy asszony iránt, Antonietta pedig felfedezi, hogy a szerelem másfajta is lehet, mint eddig hitte, hogy ő is teljes értékű ember, nem csupán egy férfi rabszolgája. Főszereplők: Sophia Loren és Marcello Mastroianni.

Beszámoló a hvg.hu-n: Az üres háztömbbe is bekúszik a tomboló diktatúra


9.

2016. február 24.
KÍGYÓTOJÁS (r. Ingmar Beregman)
(színes, magyarul beszélő, NSZK-amerikai filmdráma, 121 perc, 1977)

Előadó: NÉMETH ISTVÁN történész

A 20-as évek Berlinjébe érkezik Amerikából a zsidó származású Abel Rosenberg, öccse, Max és annak elvált felesége, Manuela. Artistaként dolgoznak, míg Max váratlanul öngyilkosságot követ el. Abel és Manuela felveszik a kapcsolatot, segíteni próbálják egymást. Helyzetük nem könnyű, mert a válság sújtotta Németországban súlyos megélhetési gondokkal küszködik mindenki. Ráadásul a nemzetiszocialisták már megkezdték a zsidók üldözését. Abel is mindennapi támadásoknak van kitéve. Különösen akkor rémül meg, amikor egy régi ismerőse beavatja a szörnyű titokba: embereken végeznek ördögi kísérleteket. Abelt figyelmeztetik, hogy jobban tenné, ha elhagyná Németországot.


10.

2016. március 9.
MAX (r. Menno Meyjes)
(színes, magyarul beszélő, kanadai-német-magyar-angol filmdráma, 106 perc, 2002)

Előadó: PAKSA RUDOLF történész

München, 1918 vége. Európa kezd magához térni az első világháború okozta sokkból, az emberek a jövőre függesztik tekintetüket. A korszak a késhegyre menő viták és a gyökeres változásokról szóló álmok ideje. A számonkérések és útkeresések hátterében a politika és a személyes lét határai összemosódnak. A világ új kort szül; egyetlen kérdés marad: eljött-e már az ideje annak, hogy megszabaduljon régen hordott terheitől? Hogyan és merre tovább?

Max Rothman (John Cusack) nemrég tért haza a háborúból. Az élet, amely otthon várja, egészen más, mint amit korábban elképzelt. A hajdan ígéretes festőtehetség a háborúban elveszítette jobb karját és ezzel művészi karrierjének lehetőségét is. A festészet azonban nem engedi öleléséből, és Max elkötelezi magát a modernizmusnak. Fess és jómódú polgári családjától, szépséges feleségétől (Molly Parker) a művészethez és haladó szellemű szeretőjéhez (Leelee Sobieski) menekül. Egy régi vasmű épületében galériát nyit, mely hamarosan népszerűvé válik müncheni avantgárd körökben. Legújabb kiállításán Max megismerkedik egy férfival, aki hozzá hasonlóan a jövőről álmodik, aki hozzá hasonlóan megjárta a háborút, aki maga is festő, akinek azonban vele ellentétben se családja, se otthona, se barátja. A férfi neve Adolf Hitler (Noah Taylor). Max új ismerőse nagyralátó terveket szövöget: kreativitását a politikai propagandában szeretné gyümölcsöztetni. Ekkor még senki sem sejti, hogy különös, futurista tervei az emberiség történelmének egyik legkatasztrofálisabb korszakát előlegezik.


11.

2016. március 23.
Spanyol polgárháború
ÖRDÖGGERINC (r. Guillermo Del Toro)
(színes, magyarul beszélő, spanyol-mexikói dráma, 106 perc, 2001)

Előadó: CSUNDERLIK PÉTER történész

1939, Spanyolország: a véres polgárháború végén Franco tábornok fasiszta csapatai felszámolják a maradék köztársasági erőket. A tízéves Carlost (Fernando Tielve), egy meggyilkolt republikánus harcos fiát apja bajtársai egy isten háta mögötti árvaházba viszik. Az igazgatónő, Carmen (Marisa Paredes) és a tanár, Casares professzor (Federico Luppi) a köztársasági erőkkel szimpatizáltak, ezért befogadják a kisfiút. Nehezen tudja megszokni új környezetét, főleg Jacintót (Eduardo Noriega), a durva gondnokot. Ráadásul éjjelente egy régi lakó, Santi (Junio Valverde) szelleme kísérti Carlost. Az udvaron egy óriási fel nem robbant bomba emlékeztet a halál közelségére. Franco katonái nincsenek már messze, a szellem vészt jósló hangja pedig egyre erősebb.


12.

2016. április 13.
Kitekintés Európán túlra

1200 MÉRFÖLD HAZÁIG (r. Phillip Noyce)
(színes, magyarul beszélő, ausztrál életrajzi dráma, 90 perc, 2002)

Előadó: TOLNAI ÁGNES közgazdász

1931-ben Nyugat-Ausztráliában a fehérek társadalma bevezette, hogy a bennszülött gyermekeket elszakították anyjuktól és egy intézetben úgynevezett fehér szokások szerint nevelték őket a "könnyebb beilleszkedés" érdekében. Ez történt a főszereplő 3 leánytestvérrel is, akiket lelki és testi fenyítések mellett arra próbáltak "tanítani" hogy felejtsék el eredeti családjukat. Csak így válhatnak ugyanis "igaz fehérekké". Gracy és Daisy, a két kisebb leány Molly-ra, idősebb testvérükre támaszkodva elhatározza, hogy visszaszöknek édesanyjukhoz. Megkezdődik az 1200 mérföldes út, a menekülés a könyörtelen üldözők elől, víz és élelem nélkül. Egyetlen támpontjuk az a kerítés, amit a kormány építtetett, hogy megállítsák a területen a katasztrofális nyúlszaporulatot. Molly emlékében élénken él a kép, amint anyja e mellett a kerítés mellett roskadt össze, mikor elszakították őket tőle.



13.

2016. április 20.
HANUSSEN (r. Szabó István)
(színes, magyar-NSZK-osztrák filmdráma, 108 perc, 1988)

Előadó: KONOK PÉTER történész

1918. Piave. Klaus Schneider fejsebet kap. Orvosa, Bettelheim felfedezi, hogy a szakaszvezető képes hipnózist előidézni, amit ő ki tudna aknázni a gyógyításban. Nowotny százados, volt varieté-igazgató inkább show-műsorokban kamatoztatja Schneider tudását, és Bécsbe viszi. Schneider itt Hanussen néven egyre nagyobb sikereket arat. Kíséretével Berlinbe megy, ő lesz a Próféta. Megjósolja Hitler hatalomra jutását, és azt hiszi, átlátja a Führer lépéseit. De a propagandafőnök - miután megjósoltatja vele a Reichstag felgyújtását - úgy dönt: Hitleren kívül nincs több próféta...


Korabeli filmgyártás - Magyar film a két világháború között

14.

2016. május 4.
CAFÉ MOSZKVA (r. Székely István)
(fekete-fehér, magyar játékfilm, 68 perc, 1933)

Előadó: LAKATOS GABRIELLA filmtörténész

Az I. világháború idején Lemberg a magyar csapatok kezére kerül, s a városban reked Szuharov orosz tábornok felesége, Verjusa, aki a Café Moszkvában mint énekesnő rejtőzködik. Megpróbálja rávenni Szilágyi főhadnagyot, hogy segítse át a frontvonalon, de az sértően elutasítja. Néhány hónap múlva Lemberg ismét az oroszoké, s ezúttal Szilágyi főhadnagy reked ott két társával. A férjével boldogtalan házasságban élő Verjusa beleszeret a magyar tisztbe, s mikor az fogságba és halálos veszedelembe kerül, megmenti az életét.


 

Módosítás dátuma: 2017. február 22. szerda, 01:58