• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

A múzsákat lelövik, ugye? - 2. évad

E-mail Nyomtatás PDF

alt


A Politikatörténeti Intézet az első világháború centenáriuma alkalmából Hadszíntér és hátország néven átfogó projektet indított, ami széles körben lehetővé teszi a társadalmi emlékezet közös formálását. 2015. évi témánk a Kultúra, művelődés, tárgyi kultúra volt, ehhez kapcsolódott A múzsákat lelövik, ugye? című beszélgetés-sorozatunk első évada is. A nagy érdeklődésre való tekintettel folytatjuk sorozatunkat, 2016-ban új témákkal, a nagy háború gazdasági és társadalmi következményeivel foglalkoztunk, ennek részletes programját és a beszélgetésekről készült felvételeket alább láthatja.

2017-es évadunk megtekintéséhez kattintson ide!



2016: Gazdasági és társadalmi változások


PROGRAM


1.

2016. március 30. - VIDEÓ

Átalakuló fogyasztás, reklámok, hirdetések

Az első világháború drámaian megszakította az Osztrák–Magyar Monarchián belüli ígéretes gazdasági-társadalmi fejlődést. A gyors győzelem mítoszában hívő hadvezetés nem gondolt a többmilliós haderő ellátására, a hátország nem készült fel a gazdaság egészét átfogó hadigazdálkodásra. Az évekre elhúzódó háború következtében a kereskedelem szabadsága megszűnt, bevezették a jegyrendszert, maximálták az árakat és a fejadagokat. A háború egyetlen eszközének tekintett hadsereg helyett középpontba a katonai és a közellátási szükségleteket együttesen kielégítő hátország került, ami az általános fogyasztási szokások átalakulásával járt. Ezzel párhuzamosan a 20. század elején európai színvonalra emelkedett reklám sokszínű világa is alkalmazkodott a háború lehetőségeihez és igényeihez, közvélemény-formáló szerepe is jelentősen megnőtt.

A beszélgetés ezeket a folyamatokat járja körül, bemutatva a háborús hétköznapokat a korabeli újsághirdetések, plakátok, bolti számolócédulák, árucímkék tükrében. Bepillantást nyerhetünk a hadtáp világába, a katonák otthonról kapott élelmiszer-csomagjaiba, megtudhatjuk, mit tartalmazott a kávépótló, miből készült az idénysör és a "komisz kenyér", miként hamisították az amúgy is hamisított élelmiszereket. Választ kapunk többek között arra is, hogy mit keresett a pezsgő minden körülmények között a tisztek asztalán, miként kezdte a keresletre jól ráérző Zwack a katonák zsebébe simuló laposüvegben forgalmazni az Unicumot, mit jelent a „bádog hús” és miként alakult ki – a háború ránk maradt örökségeként – a „gyorsított háztartás”.

Résztvevők:
Török Róbert történész-muzeológus, igazgatóhelyettes (MKVM)
S. Nagy Anikó történész-muzeológus, ny. igazgatóhelyettes (MKVM)

A beszélgetés moderátora: Prosinger Lívia


2.

2016. április 27. - VIDEÓ

Középosztály-probléma és "zsidókérdés"

„Van-e magyar társadalom? Nincs” – írta élete végén, 1927-ben a konzervatív jogtudós, Concha Győző, szomorúan látva, hogy a néhai rendek helyébe a „gazdagok, a módosak, a szegények és az ínségesek csoportja lépett”. Akik magukévá teszik Conchának és követőinek pesszimisztikus diagnózisát a magyar társadalmi kohézió hiányáról, ritkán felejtik el hangsúlyozni, hogy a magyar társadalom polarizálódásában milyen nagy szerepet játszott az első világháború. Míg a hadigazdálkodásnak köszönhetően a „gazdagok” még gazdagabbak lettek, a társadalom más rétegeit tömeges elnyomorodás sújtotta: relatíve legjobban az állami tisztviselők életszínvonala zuhant, pedig stabil középosztály hiányában semmire nem épülhet demokratikus politika.  A „gazdagok” és a „szegények” közt szélesedő szakadék mellett pedig kiéleződött a keresztény „úri középosztály” és a „zsidó polgárság” ellentéte. Az első világháború éveiben soha nem látott mértékben növekedett az antiszemitizmus: 1916-tól vált a „nemzetveszejtő zsidó kapzsiság” toposzává a „papírtalpú bakancs”. Emiatt is tette közzé 1917-ben Jászi Oszkár folyóirata, a Huszadik Század A zsidókérdés Magyarországon című nevezetes körkérdését.  De valóban volt-e a „zsidókérdés”? És „magyar társadalom”, ami szétessen a háborús nyomás alatt? Az első világháború alatt élesedő középosztály-probléma és a „zsidókérdés” ekkor kiterebélyesedő diskurzusa égető kérdések sorát veti fel, melyeket Bihari Péter és Gyáni Gábor történészekkel vitattunk meg.

Résztvevők:
Bihari Péter
történész
Gyáni Gábor történész

A beszélgetés moderátora: Csunderlik Péter


3.

2016. május 25. - VIDEÓ

Technikai fejlődés

A technika természetesen a korábbi időszakok háborúiban is szerephez jutott, az első világháborúban azonban a tudományos verseny új dimenziókba lépett. Olyan új területek léptek be a versengésbe, mint az aviatika, a páncélos járművek, a tenger alatti hajózás. Ám emellett nagymértékben fejlődtek olyan, nem elsőrendűen háborús célokat szolgáló ágazatok is, amelyeknek épp a hadviselés gerjesztette igény jelentette a húzóerőt, például a rádiótechnika vagy a vegyipar (a vegyi háborútól az élelmezésig). A beszélgetés során arra keressük a választ, hogy melyek voltak a technológiai verseny fő frontvonalai a Nagy Háborúban, illetőleg hogyan jelentkezett a világháború okozta áttörés a polgári technológiákban.

Résztvevők:
Gábor Zsolt (Postamúzeum)
Kiss László (Közlekedési Múzeum)

A beszélgetés moderátora: Takács Róbert


4.

2016. szeptember 28. - VIDEÓ

A női szerepek változásai

A nők „térfoglalása” a háborúnak köszönhető – ma már közhely szintű ez a megállapítás. De mi vezetett idáig? A nőknek a háború kitörésével – és a férfiak hadba vonulásával – több fronton is helyt kellett állniuk, hiszen mind a családfenntartót, mind a családfőt elveszítették. Pótolták a kieső férfimunkaerőt a mezőgazdaságban és az iparban, helyt álltak a csonkán maradt családok élén. A fiatalabb generációk előtt nagyobb tér nyílt az oktatásban: a férfi hallgatók bevonultatásával még a korábban férfiasnak mondott pályákon – azaz a műszaki és a természettudományos képzésben –  is nőtt a női hallgatók létszáma. Ezzel párhuzamosan a hagyományos női szerepek is megmaradtak: az ápolónőkre, önkéntesekre nagyobb szükség volt, mint valaha, és a családban lévő gyerekeknek – apa hiányában – az anya jelentette az egyetlen követhető mintát. A hátország terheinek jó része női vállakon nyugodott. Hogyan lehetett a sokféle női szerepnek, a hagyományosnak és a rendhagyónak egyaránt megfelelni? Egyenesen következett-e mindebből a nők választójogi követeléseinek megerősödése? Beszélgetésünkben ezekre keressük a választ.

Résztvevők:
Géra Eleonóra
egyetemi docens (ELTE-BTK)
Zalai Katalin, nyugalmazott levéltárigazgató (PIL)

A beszélgetés moderátora: Kaba Eszter


5.

2016. október 19. - VIDEÓ

Hadigazdálkodás

Az első világháború egyik leggyakrabban emlegetett következménye az állami beavatkozás a gazdaságba, illetve a hadigazdálkodás bevezetése. A kereskedelmi blokád politikája, a nagymértékű bankjegykibocsátás, az egyre nagyobb területre kiterjedő állami árszabályozás és elosztás, a hadsereg igényeihez igazodó fejlesztési tervek, vagy éppen a nagy gazdasági blokkokról szőtt álmok kétségtelenül látványos szakítást jelentett az aranystandard és a szabadkereskedelmi liberalizmus (már korábban sem teljesen általános) gazdaságfelfogásával. Ugyanakkor korántsem szükségszerűen jelentett szakítást a kapitalizmussal. A beszélgetés során részben magyar, részben európai példák alapján arra kerestük a választ, hogy a háború nyomán bekövetkezett változások rövid és főként hosszú távon hogyan alakították át a gazdaság és a társadalom működését.

Résztvevők:
Bódy Zsombor történész, egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Pogány Ágnes történész, egyetemi docens, Corvinus Egyetem

A beszélgetés moderátora: Egry Gábor


6.

2016. november 30. - VIDEÓ

Munkáskérdés, szakszervezetek, sztrájkok

A háború első időszakát a (szociáldemokrata) szakszervezeti mozgalom „zuhanórepülése” jellemezte. Miután a szervezett munkások majdnem fele hadba vonult, a szakszervezeti csoportok és tagok száma jelentősen visszaesett, a mozgalom korábbi széleskörű tevékenysége korlátozottá vált, vidéken gyakorlatilag szünetelt. A háború második felében aztán ellentétes folyamat játszódott le. A szervezett munkások száma dinamikusan növekedett, elérte, majd meghaladta a háború előtti szintet, és ezzel párhuzamosan a szakszervezetek jelentősége is egyre nőtt, míg a háború végére a mozgalom megkerülhetetlen gazdasági, társadalmi és politikai szereplővé vált. A beszélgetésünkben ezt a folyamatot fogjuk részletesen bemutatni, magyarázatot keresve a háború alatti változásokra és fordulatokra, kitérve a következményekre.

Résztvevők:
Bódy Zsombor történész, egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Varga Lajos történész, az MTA doktora, Politikatörténeti Intézet

A beszélgetés moderátora: Ignácz Károly



Módosítás dátuma: 2017. március 21. kedd, 07:42  

Események

Utolsó hónap július 2017 Következő hónap
H K SZ CS P SZ V
week 26 1 2
week 27 3 4 5 6 7 8 9
week 28 10 11 12 13 14 15 16
week 29 17 18 19 20 21 22 23
week 30 24 25 26 27 28 29 30
week 31 31

Támogatóink



Keresés