• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Magyarok a Szovjetunióban

E-mail Nyomtatás PDF

Felhívás

A Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár tudományos célú adatbázist készít az első világháború idején orosz hadifogságba került személyekről és azokról, akik a két világháború között bármilyen módon kikerültek a Szovjetunióba. 

Ezért kéri mindazok jelentkezését, akiknek tudomásuk van arról, hogy valamely családtagjuk az első világháború idején orosz hadifogságba került (hazatért vagy Oroszországban elhunyt), illetve a két világháború között hosszabb-rövidebb ideig a Szovjetunióban élt és erről bármilyen írásos emléket, dokumentumot őriznek (pl. levél, igazolvány, halotti anyakönyvi kivonat, napló, feljegyzés, fénykép stb.).

Jelentkezésüket az alábbi címre várjuk:

Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár

1054 Budapest, Alkotmány u. 2.

Tel: 301-20-21, 301-20-22

Fax: 301-20-29

Kapcsolattartó: Kaba Eszter

Az adatbázis létrehozásának rövid története

Mérlegelve a két megjelenési forma előnyeit és hátrányait, az adatbázis kialakítása mellett döntöttünk. Az adatbázis előnye, hogy gazdaságos, bármikor szabadon bővíthető, interneten bárhonnan elérhető és keresőfelülete révén az adatokból komplex adattartalom nyerhető. A gyűjtés eredeti időhatárát is módosítottuk: célunk, hogy az adatbázisban feldolgozzuk mindazon személyekre vonatkozó információkat, akik az első világháborúban orosz hadifogságba estek, azaz az időhatárt 1914-ig tágítottuk. Tettük mindezt az alábbiakért: nincs olyan első világháborús gyűjtés, amely valamilyen formában közzétenné az orosz hadifogságba esettek adatait. Ebben a törekvésünkben a megnövekedett levéltári családkutatások is megerősítettek: a családfakutatás és az identitáskeresés egyre fontosabbá válik. Ezen felül közeledik az első világháború kitörésének 100. évfordulója, és reméltük, hogy egy ilyen adatbázis nagyban hozzájárul ennek a korszaknak és ennek az eseménysorozatnak jobb megismeréséhez. Ezzel párhuzamosan arról is döntöttünk, hogy a felső időkorlátot 1941-nél, pontosabban Magyarország hadba lépésnek időpontjánál húzzuk meg. Döntésünket nagyban befolyásolta az a tény, hogy a Hadtörténeti Intézet jórészt összegyűjtötte és az interneten elérhetővé is tette a 2. világháború során hadifogságba esettek adatait.

Milyen adatokat tartalmaz az adatbázis?

Az adatbázist öt nagyobb részre osztottuk. Az első – és egyben legfontosabb rész - a beazonosításhoz szükséges életrajzi adatokat tartalmazza (név, születési hely és év, halálozási hely és év, szülők neve, foglalkozás). A második nagyobb adatcsoport árulkodik arról, hogy az illető mikor és főként milyen körülmények között került ki Oroszország, utóbb a Szovjetunió területére. A 3. részben a kinti életútjának eseményeit rögzítjük. A 4. rész a jogsérelmeket (letartóztatás, szabadságvesztés, kivégzés) részletezi. Az 5. rész arról informál, hogy az adott személy mikor, milyen körülmények között hagyta el Oroszország/ a Szovjetunió területét. Ezen felül rögzítésre kerülnek még a tanulmányok, a családi kapcsolatok és a kutatók számára a törvényi szabályozás értelmében nem nyilvános adatok (párttagság, esetenként vallás) is.

Mire használható az adatbázis?

Az adatbázisban elsődlegesen konkrét személyre/személyekre lehet keresni, ezzel párhuzamosan azonban létrehoztunk egy keresőfelületet is.  Ennek lényege, hogy minden adatcella tartalma visszakereshető, szűrhető. A szűrések lehetővé tesznek komplex statisztikákat, adott időintervallumban meghatározható többek között az egy hadifogolytáborban tartózkodók száma, a hadifoglyok részvételi aránya a Vörös Hadseregben, foglalkozási csoportok különíthetők el, képet kaphatunk a hadifoglyok életkoráról, rendfokozatáról és még sorolhatnánk.

Meddig bővíthető még az adatbázis?

Jóformán a végtelenségig. Feldolgozásra várnak többek között a Hadtörténelmi Levéltárban a csóti leszerelőtábor naplói, nem is beszélve a bécsi Kriegsarchivban található hadifogoly-kartonokról.

Elérhető-e az adatbázis a nagyközönség számára?

Pillanatnyilag sajnos nem, anyagi forrásaink ugyanis nem teszik lehetővé, hogy felhasználói felületet készítsünk az adatbázishoz, így csupán a hozzánk érkező megkeresésekre tudunk válaszolni.



A Magyar Történelmi Társulat kihelyezett ülésén, 2012. szeptember 25-én Petrák Katalin, a Politikatörténeti Intézet ny. tudományos tanácsadója Emberi sorsok a 20. században. Magyar hadifoglyok és emigránsok a Szovjetunióban a két világháború között címmel tartott előadást. Az előadás hanganyaga az alábbi linken érhető el:

http://www.tortenelmitarsulat.hu/esemenyek/hanganyag.php


Módosítás dátuma: 2015. július 21. kedd, 07:57  

Események

Utolsó hónap július 2017 Következő hónap
H K SZ CS P SZ V
week 26 1 2
week 27 3 4 5 6 7 8 9
week 28 10 11 12 13 14 15 16
week 29 17 18 19 20 21 22 23
week 30 24 25 26 27 28 29 30
week 31 31

Támogatóink