• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Események Nyomtat help
Flat View
Év szerint
Havi nézet
Hónap szerint
Weekly View
Hét szerint
Daily View
Mai nap
Categories
Kategória szerint
Search
Keresés

Száz éve alakult az Országos Köztársasági Párt

péntek, 7. szeptember 2012Találatok : 2085


2012. szeptember 7-én lesz száz éve, hogy megalakult a Nagy György vezette Országos Köztársasági Párt.


A tiltott köztársasági gondolat


A fenti címmel rendezett tudományos felolvasóülést a Politikatörténeti Intézet 2012. szeptember 6-án. A rendezvény vendége Vadász Sándor a történettudomány doktora, egyetemi tanár volt.

Mintegy hatvanan gyűltek össze Wurglitzer Vilmos Rákóczi úti vendéglőjében 1912. szeptember 7-én, hogy megalakítsanak egy pártot, amelynek a célja a köztársaság eszméjének terjesztése, a köztársaság kivívása volt. Az Országos Köztársasági Párt elnökéül Nagy Györgyöt választották. Ekkor Európában mindössze három köztársaság létezett: Svájc, Franciaország és Portugália – igaz, republikánus pártok a 19. század végétől máshol is jelentkeztek. Pablo Iglesias, a Spanyol Szocialista Munkáspárt alapítója például ugyanebben az évben a republikánusok listáján jutott be a spanyol parlamentbe. A köztársaságiság ugyanis ekkor jóval többet jelentett az államforma kérdésénél: a világnézetileg semleges oktatástól a demokratikus jogok kiterjesztésén át bizonyos szociális követelésekig lényegében minden progresszív színezetű eszmét magába olvasztott. A hazai republikánusokra elsősorban a francia szellemiség, a Dreyfuss-perben megedzett III. Köztársaság hatott – Nagy György fia mellé francia nevelőnőt fogadott, míg a család francia művekkel teli gazdag házikönyvtárral bírt.

Egy olyan országban, amelynek élén Európa legősibb uralkodócsaládja állt, a válasz sem váratott sokat magára. A következő évben elfogadott 1913. évi 34. törvénycikket a kortársak csak Lex Nagy Gyurkaként emlegették, hiszen az a királyság megszüntetésére irányuló mozgalom szervezését, valamint az abban való részvételt büntette. A törvény parlamenti vitájában Tisza István „szereplési viszketegségben szenvedő gyermekeknek” nevezte a párt tagjait, akiknek Károlyi Mihály kelt védelmére.

Ám Nagy György és a betiltott párt helyett létrehozott Országos Kossuth Lajos Párt nem igazán tudott zöldágra vergődni potenciális hazai szövetségeseivel sem. Nagy magát elsősorban republikánusnak, másodsorban demokratának és harmadsorban nemzetinek tartotta – mindezen értékeket előbb a Tisza-féle hatalom ellenzékeként, majd 1923-as haláláig Horthy Miklós ellenforradalmi berendezkedésével szemben fogalmazta meg és képviselte. Bár Marxot, Bebelt, Jaurès-t olvasta, a szociáldemokratákkal, a tömegpártisággal sem tudott megbarátkozni. Eszménye egy se nem arisztokratikus, se nem „bolsevik” köztársaság volt, amely megbecsüli a magántulajdont és a munkát. Leginkább a polgári radikálisokkal találta meg a közös hangot: 1918 végén pártja gyakorlatilag beolvadt a Károlyi-pártba, majd 1919 januárjában Nagy György a Lovászy-párt alelnöke lett.

Nagy György, az 1918. évi néptörvények fogalmazója és a magyar republikánus hagyomány egyik fontos hordozója sok gúnyolódást volt kénytelen elviselni életében. Egyesek baloldaliságát, mások demokratikus elkötelezettségét, megint mások nemzeti gondolkodását sokallták vagy épp kevesellték. Igazi tragédiája azonban az volt, hogy Magyarországon a francia forradalom után eltelt bő egy évszázad alatt sem tudott kitörni a karanténból a köztársasági gondolat. Olyannyira, hogy még politikai ideálja, Kossuth 1849 tavaszán, az akkori rendkívüli pillanatban sem mert egyértelműen a köztársasági államforma mellé állni.

Persze e tradíció gyengeségéhez az is hozzájárult, hogy az 1913-ban hozott törvény a Horthy-kor egészében érvényben maradt. Sőt, 1923. április 16-án – immár Nagy György halála után – annak alapján ítélték másfél éves fogházbüntetésre Veér Imrét, a Magyar Köztársasági Párt elnökét. Buza Barna, a Károlyi-kormány földművelésügyi minisztere védőbeszédében leszögezte: „Ha tehát úgy magyarázzuk a királyságvédő törvényt, hogy az kizárja a köztársaságra való alkotmányos törekvést is, akkor ezzel ellentétbe hozzuk Magyarországot az egész emberiség gondolkozásával, akkor ezzel kiközösítjük Magyarországot a civilizált emberiségből…



Dokumentumok a köztársaság párt történetéhez


Az 1912. szeptember 7-én megalakult Országos Köztársasági Párt elnöke Nagy György ügyvéd, tiszteletbeli elnöke Szappanos István ügyvéd lett. Pártszervezetek jöttek létre Budapesten, Debrecenben, Kolozsváron, Makón, Szegeden, Szabadkán, Győrben, Szolnokon, Gyulán. A párt tagjai között értelmiségieket, városi polgárokat és néhány földbirtokost találunk. Az alább közölt programot 1913. április 14-én tette közzé a vezetőség, a Magyar Köztársaság címet viselő pártlapban. Hamarosan a kormányzó erők törvényt terjesztettek a parlament elé annak érdekében, hogy a párt további térnyerését megakadályozzák.


Az alább közölt törvény életbeléptetése előtt, 1913 júliusában a párt feloszlatta önmagát, és Országos Kossuth Lajos Párt néven folytatta tevékenységét. A pártnak továbbra is Nagy György és Szappanos István volt a vezetője. Hódmezővásárhelyről indultak, majd Budapesten folytatták tevékenységüket. Legfőbb követelésük az 1913. évi XXXIV. törvénycikk megszüntetése volt. Ezt követően stratégiai céljuknak továbbra is a köztársasági államforma megteremtését tekintették.


Az I. világháború alatt befolyásuk, támogatottságuk szűkült, többek között azért, mert tagjaik és szimpatizánsaik jelentős részét a frontra vezényelték. Az őszirózsás forradalom győzelme után, 1918. november 7-én az Országos Köztársasági Párt újra zászlót bontott, továbbra is Nagy György vezetésével. Alelnökök voltak: Ballagi Aladár, Jánosi Zoltán, Kacziányi Géza és Ormos Ede. Ebben a formában hosszú ideig nem maradt fenn, mert 1918. december 2-án a párt csatlakozott a Károlyi Párthoz. Ebben Nagy Györgyöt alelnökké választották. Ugyanakkor az Országos Köztársasági Párt programját teljes egészében megtarthatta és szabadon hirdethette. 21 pontos tervezete az akkori polgári radikális követeléseket foglalta össze. Később részletes programtervet is összeállítottak, amelynek lényege a parlamentáris demokrácia kiterjesztése volt, de az ország területi integritásának megőrzésével. Sürgették a földreformot, a gazdaság reorganizációját, az önálló jegybank felállítását stb. 1919. január 25-én Nagy György és csoportja a Függetlenségi és Negyvennyolcas Lovászy Párthoz csatlakozott és annak alelnöke lett. Ez a párt a tanácsköztársaság kikiáltása után szüntette be tevékenységét.


Az Országos Köztársasági Párt a tanácsköztársaság veresége után, 1919 őszén újjáalakult. A zavaros, átmeneti közjogi állapotban egy darabig nem akadályozták működését, ezt követően azonban a belügyminiszter 1921. augusztus 18-án a pártot feloszlatta, ezt követően megalakították a Szabadság Pártot. 1922 júniusában köztársasági párt két vezetőjét Nagy Györgyöt és Veér Imrét vád alá helyezték. A per végét Nagy György már nem élte meg, Veér Imrét az 1913. évi XXXIV. törvénycikk alapján 1923. március 7-én 1 év és 6 hónap államfogházra ítélték. A köztársaság párt a ’20-as években részben illegalitásban, részben emigrációban működött, de az üldözések nyomán eredményes tevékenységet nem tudott kifejteni. Veér Imrét a köztársaság melletti politikai kiállása miatt újra és újra perbe fogták és börtönbüntetésre ítélték.




Az Országos Köztársasági Párt programja

(1912. szeptember 7. Budapest) 


I.  Demokratikus köztársasági államforma.

II.  Általános, egyenlő és titkos választójogon felépülő népparlament.

III.  Önálló néphadsereg.

IV.  Önálló külképviselet.

V.  Önálló magyar nemzeti bank és vámterület.

VI.  Teljes bírói függetlenség és ingyenes igazságszolgáltatás.

VII.   Becsületes progresszív adó a létminimum adómentességével. Az élelmiszerek fogyasztási adójának eltörlése. Az ipartörvény revíziója.

VIII.  A közegészségügy államosítása s állami aggkori biztosítás.

IX.  A hitbizományi és holtkézi kötött birtokok felszabadítása.

X.  Állami és ingyenes népoktatás minden vonalon.

XI.  Állam és egyház elválasztása.

XII.  Gyülekezési, egyesülési, lelkiismereti és sajtószabadság törvényes és intézményes biztosítása.

XIII.  Címek, rangok, rendjelek eltörlése.

XIV.   Április 14-ének nemzeti ünneppé nyilvánítása.


Első közlés: Magyar Köztársaság, 1913. április 14.




Az Országos Köztársasági Pártot betiltó törvénycikk 

1913. évi XXXIV. törvénycikk

a király megsértéséről és a királyság intézményének megtámadásáról


1. § Az 1878:V. tc. 140. §-a helyébe a következő 2. §-ban foglalt rendelkezések lépnek; az 1878:V. tc. 173. §-a után új §-ként a következő 3. §-ban foglalt rendelkezés iktatandó.

2. § Aki a király ellen sértést követ el, vagy a király tényeit sértő módon bírálja, vétség miatt két évig terjedhető fogházzal, a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével és hivatalvesztéssel büntetendő.

Aki az előbbi bekezdésben meghatározott cselekményt nyomtatvány útján, vagy pedig irat, vagy képes ábrázolat közszemlére tételével, vagy nyilvánosan szóval követi el, vétség miatt három évig terjedhető fogházzal, négyezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, továbbá a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével és hivatalvesztéssel büntetendő.

3. § Aki a királyság intézményének megszüntetésére irányuló mozgalmat kezdeményez, szervez vagy vezet, vagy ily mozgalomban más módon tevékeny részt vesz, úgyszintén az, aki nyomtatvány útján, vagy pedig irat, vagy képes ábrázolat közszemlére tételével, vagy nyilvánosan szóval a királyság intézménye ellen lázit, vagy a királyság intézményét ugyanily módon politikai célzattal megtámadja, öt évig terjedhető államfogházzal és négyezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, továbbá a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével és hivatalvesztéssel büntetendő.

4. § Az 1878:V. tc. 173. §-ában, valamint a jelen törvény 2. és 3. §-ában meghatározott cselekmény, akár nyomtatvány útján, akár más módon követték el, a kir. ítélőtáblák székhelyén működő kir. törvényszékeknek, Budapesten a budapesti kir. büntetőtörvényszéknek hatáskörébe tartozik.

Azokban az ügyekben azonban, amelyekben a főtárgyalás a jelen törvény életbeléptének napja előtt már ki volt tűzve, az eljárást az eddigi jogszabályok szerint arra hivatott bíróság folytatja.

5. § Ezt a törvényt az igazságügyminiszter hajtja végre.


(Szentesítést nyert 1913. évi július hó 29-én. Kihirdettetett az Országos Törvénytárnak 1913. évi augusztus hó 7-én kiadott 15. számában.)




Az Országos Kossuth Lajos Párt programja

(1913. szeptember 1. Budapest) 


I. A köztársasági törvény eltörlése


Követeljük a királysági intézmény megtámadásáról szóló, vagyis a magyar köztársasági párt ellen hozott 1913:XXXIV. Törvénycikk eltörlését. Követeljük, mert az 1849-iki debreceni országgyűlés, az akkori Szemere-kormány és Kossuth Lajos a monarchia helyett szintén a demokratikus köztársasági államformát akarták megvalósítani, de azért is, mert az európai tudományos államtan szerint a köztársaság, mint az igazi népuralomnak legjobban megfelelő államformája: jobb és tökéletesebb a monarchikus államformánál.


Tökéletesebb pedig azért, mert amíg még a legalkotmányosabb monarchiában is háromféle szuverenitás van: állami, királyi és nemzeti, addig a köztársaságban mindig egyféle a szuverenitás: az államival egybeeső nemzeti szuverenitás.


A modern államfejlődés legtökéletesebb betetőzése ugyanis az, ha az állami és a nemzeti szuverenitás egybeesik, de ez a betetőzés csak köztársaságban van meg, mert monarchiában az állami szuverenitás nem a nemzeti, hanem a királyi szuverenitással esik egybe, még pedig specialiter a magyar monarchikus közjog rendszere szerint azért, mivel a legfőbb magyar állami hatalom képviselője és személyesítője a király lévén, ennek következményeképpen a király személyében nemcsak a királyi, de egyúttal az állami szuverenitás is összpontosul. Ennek aztán Magyarországon az a sajnos eredménye van, hogy a király személyében összpontosuló kettő szuverenitás mindig túlsúlyban van az állami szuverenitással soha nem rendelkező nemzeti szuverenitás fölött.


Még pedig az államtan szerint csak az állami szuverenitás az, ami mindig korlátlan, mert az alkotmányos monarchiában a királyi szuverenitásnak is korlátoltnak kell lenni; de mivel a magyar monarchikus közjog rendszere szerint a korlátlan állam és a korlátolt királyi szuverenitás egybeesik: ennélfogva a korlátolt királyi szuverenitás is korlátlanná válik, s mint ilyen mindig legyőzi a közjogilag korlátolt magyar nemzeti szuverenitást. Hozzájárul ehhez még az is, hogy a magyar király egyúttal osztrák császár is lévén: személyében az osztrák császári és állami szuverenitás is összpontosul, úgy hogy végeredményében a magyar nemzeti szuverenitásnak négyféle olyan szuverenitással kell megküzdenie, amik egymagukban véve is erősebbek a magyar nemzeti szuverenitásnál. Olyan nagy nemzeti baj ez, amelyen a monarchikus Magyarország soha, ezen csak a köztársasági Magyarország segíthet. Éppen ezért monarchiában, különösen Magyarországon, nemzeti szuverenitásról tulajdonképpen beszélni sem lehet, mert ami korlátolt, ami fölött még egy más szuverén faktornak is megnyilvánul az akarata: az az államtan szerint nem is szuverenitás.


Mindennek ellentéteképpen köztársaságban az egybeeső állami és nemzeti szuverenitás fölött nem lévén más hatalmi tényező: ott az állami és a nemzeti legfőbb hatalom a summum imperium, vagyis az állami és a nemzeti legfőbb akarat mindig ugyanazt jelenti.

Ezért legtökéletesebb államforma a köztársaság.


Úgy elméletileg, mint gyakorlatilag tehát a köztársaság az igazi népuralom legtökéletesebb kifejezője és megtestesítője lévén: a magyar népnek oda kell törekedni, hogy a királysági intézmény megtámadásáról szóló törvény eltörlésével, a mai monarchikus államformát alkotmányos úton – vagyis legáltalánosabb népszavazással – létrejött demokratikus köztársasággá alakítsa át.


A továbbiakban a program címeit közöljük.


1.       Az általános, egyenlő és titkos választójogon fölépült, ki nem cserélhető népparlament.

2.       Az új választókerületek beosztása.

3.       Önálló vámterület.

4.       Önálló magyar jegybank.

5.       Az 1867:XII. törvénycikk eltörlése.

6.       A perszonális unió.

7.       Az osztrák államadósság további fizetésének a megtagadása.

8.       A Horvátországba kebelezett három magyar vármegye és a Magyar Tengerpart visszavétele.

9.       Önálló magyar néphadsereg.

10.     Önálló külügyi képviselet.

11.     Önálló magyar konzulátusi és kereskedelmi képviseletek.

12.     Magyarország külpolitikája. Bosznia és Hercegovina közjogi helyzete.

13.     Választott Főrendiház.

14.     Az alkotmány nagy biztosítékai.

15.     A miniszteri felelősségről szóló törvény módosítása.

16.     A nemzetiségi törvény eltörlése. Egységes magyar nemzeti állam.

17.     Teljes bírói függetlenség.

18.     A sajtószabadság.

19.     A gyülekezési és egyesülési szabadság.

20.     Vármegyei és községi önkormányzat. A virilizmus eltörlése.

21.     Becsületes adóztatás. Új földadó kataszter. Az élelmiszerek fogyasztási adójának az eltörlése. A só- és dohánymonopóliumok megszüntetése.

22.     Progresszív adózás.

23.     Külföldön lakó magyar honosok kétszeres megadóztatása.

24.     A hitbizományi és a holtkézi kötött birtokok fölszabadítása.

25.     Idegenek birtokvásárlási jogainak a megszorítása.

26.     A népnek földdel való ellátása. A nagybirtokok kérdésének megoldása.

27.     A családi tűzhely megvédése.

28.     Erdélyország megsegítése és megerősítése.

29.     Közlegelők a kisgazdák részére. Paraszt mintagazdaságok fölállítása.

30.     Kötelező állami ingyenes népoktatás.

31.     A közegészségügy államosítása.

32.     Új ipartörvény.

33.     Uzsora törvény.

34.     Aggkori biztosítás. Teljes munkásvédelem.

35.     Szolgálati pragmatika.

36.     Bélyegmentes igazságszolgáltatás; jó közigazgatás.

37.     A kivándoroltak és a csángók hazatelepítése.

38.     Állam és egyház szétválasztása.

39.     A címek, rangok és rendjelek eltörlése.

40.     Kossuth Lajos, a honvédek és a vértanúk emlékének a megörökítése. Március 15-ikének nemzeti ünneppé való nyilvánítása.


Első közlés: Kossuth Lajos Lapja, 1913. szeptember 1.

 

Vissza

Események

Utolsó hónap augusztus 2017 Következő hónap
H K SZ CS P SZ V
week 31 1 2 3 4 5 6
week 32 7 8 9 10 11 12 13
week 33 14 15 16 17 18 19 20
week 34 21 22 23 24 25 26 27
week 35 28 29 30 31

Támogatóink