• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Események Nyomtat help
Flat View
Év szerint
Havi nézet
Hónap szerint
Weekly View
Hét szerint
Daily View
Mai nap
Categories
Kategória szerint
Search
Keresés

140 éves a Népszava - sajtótörténeti kiállítás

kedd, 23. április 2013, 10:00
Találatok : 1645


A MÚOSZ, a Népszava és a Politikatörténeti Intézet szeretettel meghívja a

140 éves a Népszava sajtótörténeti kiállításra.

Helyszín: MÚOSZ Sajtóház, Mikszáth-terem

(Budapest VI., Vörösmarty utca 47/a).

Nyitva tartás: 2013. április 23-tól 2013. május 21-ig.

A kiállítás díjmentesen látogatható a Sajtóház nyitva tartási idejében, kivételt képeznek azok az időpontok, amikor a kiállítás termében rendezvény van.


BESZÁMOLÓ: Megnyílt a Népszava kiállítás


140 éves a Népszava címmel nyílt sajtótörténeti kiállítás a MÚOSZ Vörösmarty utca 47/a alatti Sajtóházában a MÚOSZ, a Népszava és a Politikatörténeti Intézet szervezésében. A kiállítás, amely a Politikatörténeti Intézet Levéltárának és Könyvtárának dokumentumait, a Népszava 1948 előtti címlapjait, illetve a Népszava szerkesztőségének felhívására beérkezett emléktárgyakat mutatja be május 21-éig látogatható a Sajtóház nyitvatartási idejében.


A kiállítás-megnyitó ünnepségén Láposi Elza, a Népszava lapigazgatója hangsúlyozta: a falakon függő címlapok a „hétköznapokon” a lap szerkesztőségét díszítik, ami arra emlékezteti a munkatársakat, hogy 140 év hagyományát hordozzák és felelősségét viselik.


A Népszava és a cenzúra


Vincze Mátyás, a MÚOSZ tiszteletbeli elnöke arról beszélt, hogy az újságok címlapjaiból is összeáll a 20. század egyfajta története. E koncepcióra épülő könyvének megírásakor azonban lemondott arról, hogy mindehhez a Népszava címlapjait vegye alapul. Egyrészt, mert az újság csak 1905-től kedve vált napilappá, másrészt a század eleji szerkesztési elvek még nem követelték meg, hogy a nap szenzációja kerüljön a címoldalra, végül azért, mert a Népszavát a sajtórendészet sűrűn elővette, így számos lappéldány kimaradt, 1944. március 19. után pedig közel egy évre meg is szűnt a Népszava.


A kiállítás anyagában így természetesen nagy hangsúlyt kapott a lap és a cenzúra kapcsolata. Meghökkentő látvány az az 1916. decemberi szám, amelynek első oldalából a fejlécen túl a cenzor csak a hagyta meg címet (I. Ferenc József meghalt), amely alatt három üres hasáb éktelenkedik. A Politikatörténeti Intézet Levéltárának gyűjteményéből származó 1919. december 30-i levélben pedig Révész Mihály azon dühöng az éjjeli szerkesztőknek, hogy két törölni rendelt cikk kinyomtatása miatt a lap megjelenése kerülhet veszélybe. Révész nem túlzott: az 1922. október 29-i szám címlapján összegzi a megelőző három hónap mérlegét: 6 elkobzás, 30 Népszava ellen indított sajtóper és 27 havi fogházbüntetés.


Németh Péter, a Népszava főszerkesztője Kosztolányit idézte: „Hagyj szállni még, tündérekben hinni”. Ezzel is azt húzta alá, a Népszava sorsa – legalábbis az első 70 évben – az volt, hogy a hatalommal szembeni örökös küzdelemben vívja ki napról napra megjelenését. Ez a múlt pedig arra int, hogy a 140 év történelmi léptéket képvisel, amely mellett a hatalom csak percnek tűnik.


Nagy főszerkesztők öröksége – Garami Ernő, Somogyi Béla, Révész Mihály


A kiállításon szerepelnek a Népszava 140 évének meghatározó szereplői: így a Politikatörténeti Intézet Könyvtárának tulajdonában lévő 1939-ben megjelent Garami Ernő-emlékkönyv, amelyben az 1935-ben elhunyt volt főszerkesztőnek a Népszava életében játszott szerepét Révész Mihály méltatta. Olvashatjuk Bacsó Bélának, a fiatal felvidéki költő-újságírónak a PTI Levéltárában őrzött levelét, amelyben Révész Mihálynak kifejtette, hogy „suhanckora óta” szocialista újságíró szeretett volna lenni, ezért a kassai polgári lapok állásajánlatait is elutasítja abban a reményben, hogy a Népszavához kerülhet. Vágya hamarosan teljesült, ám a tárló mellett látható azon Népszava szám 1920 februárjából, amely hírül adta a tragikus politikai gyilkosságot, amelynek a lap főszerkesztője, Somogyi Béla és a fiatal újságíró az ellenforradalom idején áldozata lett.


A Népszava olvasói


A kiállítás a Népszava és az olvasók kapcsolatába is betekintést enged: hiszen a lap sokáig elválaszthatatlan volt a szociáldemokrata és szakszervezeti mozgalmaktól. Egy Népszava olvasó leszármazottja küldte el azt a fényképet, amely egy majd ötvenfős cipőgyári munkáskollektívát örökített meg 1922-ben. A dolgozók – feltehetően szakszervezeti tagok – nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy önmagukat a Népszavával a kézben örökítsék meg. A baloldali identitás formálásában a Népszava döntő szerepet játszott 1947–1948-ig.


Szintén emberi sorsokon keresztül villantja fel a Népszavához és a munkásmozgalomhoz való tartozás viszontagságait Weisz Józsefné Hruskó Janka levele, amelyet a 75 éves Népszava szerkesztőségének írt 1947-ben. Mint írja, 1906-ban előfizetéseket gyűjtött a lap számára, ami akkor társadalmi megbélyegzéssel járt együtt: „ez még lányoknál szégyennel járt, mert az utcán így mutattak rá, nézd ez szocialista, ez nem rendes lány”. Vőlegénye családja ezért élesen ellenezte házasságukat.


Helyszín : MÚOSZ Sajtóház, Mikszáth-terem (Budapest VI., Vörösmarty utca 47/a).

Vissza

Események

Utolsó hónap július 2017 Következő hónap
H K SZ CS P SZ V
week 26 1 2
week 27 3 4 5 6 7 8 9
week 28 10 11 12 13 14 15 16
week 29 17 18 19 20 21 22 23
week 30 24 25 26 27 28 29 30
week 31 31

Támogatóink