• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Események Nyomtat help
Flat View
Év szerint
Havi nézet
Hónap szerint
Weekly View
Hét szerint
Daily View
Mai nap
Categories
Kategória szerint
Search
Keresés

Nagy Ferenc a köztársaságról

szombat, 1. február 2014Találatok : 1511


Elfeledett emlékezést adunk közre Nagy Ferenc, az 1946–1947-es miniszterelnöktől, aki tíz év elteltével közölte ezt a cikket az 1946. február 1-én kikiáltott köztársaságról.
Az írás a demokratikus emigráció folyóiratában, a Látóhatár 1956. 1. (január-februári) számában jelent meg.


A Magyar Köztársaság tízéves évfordulója

Tíz esztendővel ezelőtt, 1946. január 31-én a magyar nemzetgyűlés törvénybe iktatta a köztársasági alkotmányt, amelynek bevezetése így hangzik:

„Emlékezetül adjuk mindenkinek, akit illett, hogy Magyarország Nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta:


Magyarországon 1918. november 13-án megszűnt a királyi hatalom gyakorlása. A nemzet visszanyerte önrendelkezési jogát. Négyszáz esztendős harc, az ónodi gyűlés, az 1849-es debreceni határozat, két forradalom kísérlete és az ezt követő elnyomatás után a magyar nép újra szabadon határozhat államformájáról.

Az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján megválasztott Nemzetgyűlés most a magyar nép nevében és megbízásából megalkotja azt az államformát, amely a nemzet akaratának és érdekeinek legjobban megfelel: a magyar köztársaságot.

A köztársaság polgárai részére biztosítja az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait, a magyar nép számára a rendezett együttélést s a más népekkel való békés együttműködést.

Az állampolgárok természetes és elidegeníthetetlen jogai különösen: a személyes szabadság, jog az elnyomatástól, félelemtől és nélkülözéstől mentes emberi élethez, a gondolat és vélemény szabad nyilvánítása, a vallás szabad gyakorlása, az egyesülési és gyülekezési jog, a tulajdonhoz, a személyi biztonsághoz, a munkához és méltó emberi megélhetéshez, a szabad művelődéshez való jog s a részvétel joga az állam és az önkormányzatok életének irányításában.

Ezektől a jogoktól egyetlen állampolgár sem fosztható meg törvényes eljárás nélkül és a jogokat a magyar állam valamennyi polgárának minden irányú megkülönböztetés nélkül, a demokratikus államrend keretein belül, egyformán és egyenlő mértékben biztosítja.”


Ez a köztársasági alkotmány bevezetése, amely tökéletesen fejezi ki a népfelség és a polgári egyenlőség elvét.


Az európai háború befejezése és a köztársasági törvény megalkotása között eltelt tíz hónap arról győzte meg a magyar népet és demokratikus vezetőit, hogy az orosz megszállás és kommunista erőszakoskodás által veszélyeztetett új magyar államélet egyetlen szilárd alapja a magyar nép polgári öntudata. Ezért volt szükséges, hogy a köztársasági alkotmányban világosan meghatározzuk az állampolgári jogokat. Arra kellett törekednünk, hogy minden hazafias polgár a maga tulajdonának tekintse az országot, annak függetlenségét, alkotmányát és minden demokratikus intézményét.


Amikor 1947 tavaszán a szovjet kormány elérkezettnek látta az időt arra, hogy tervét több kelet-európai ország gyarmatosítása után Magyarországon is megvalósítsa, természetesen tudatában volt annak, hogy amíg a köztársasági alkotmány érvényben van, a pártdiktatúrát nem lehet megteremteni, a bolsevizálást nem lehet végrehajtani és egy irányítás alatt álló gyarmati kormányt tartósan nem lehet felruházni a hatalommal. Meg kellett tehát változtatni az alkotmányt. Ekkor döbbent rá a magyarság arra, hogy a jogforrás most már nem a nép, hanem Moszkva.


Amikor a nyugati hatalmak győzelme lehetővé tette, hogy a diktatúrától megszabadított Németország, Japán és Olaszország megteremtse a maga demokratikus alkotmányát, Magyarországot a Szovjet megfosztotta a nép által alkotott köztársasági alkotmánytól és a maga diktatórikus előírásait kényszerítette rá, amely azonban a magyar nép alkotmányának semmiképpen sem tekinthető.


Az 1949. évi szovjet mintájú alkotmány, amelynek egyik legfőbb jellegzetessége, hogy még ezt sem hajtják végre, megsemmisítette a köztársasági alkotmányban biztosított jogokat. Ki beszélhet ma személyes szabadságról? Legfeljebb börtönön kívül élő emberekről lehet szó, akiknek feladatát abban szabták meg, hogy a kommunista terveket megvalósítsák. Ki beszélhet ma elnyomatás, nélkülözés és félelem nélkül való emberi életről ott, ahol kormányzati elv az elnyomatás, a kizsákmányolás és a nép megfélemlítése? Hogy lehetne a gondolat és vélemény szabadságról beszélni egy olyan országban, ahol éppen most iparkodnak kétszeres erővel megrendszabályozni azokat a kétségkívül tehetséges írókat, akiknek volt bátorságuk belátni, hogy a haladás és a forradalmi változások függetlenek a kommunizmustól és csak ott valósulhatnak meg, ahol szabad intézmények kormányozzák a társadalmat? Vagy hova lett az egyesülési és gyülekezési jog, amelyet a köztársasági alkotmány biztosított minden állampolgárnak? Hát megkísérelhetné bárki is hogy pártot szervezzen vagy népgyűlést hívjon össze az összeesküvés vádjának szörnyű következménye nélkül? A kommunista diktatúrában a belpolitikát rendőri kérdéssé egyszerűsítették. És így van ez valamennyi többi joggal, amelyeket a köztársasági alkotmány biztosított a magyar parasztnak, munkásnak és polgárnak.


Tíz esztendővel azután, hogy a magyar nép rég óhajtott jogai az alkotmányban nyertek biztosítékot, sötét reakciós diktatúra terpeszkedik az országon. A köztársasági alkotmányt félredobták, de a benne lefektetett elveket nem sikerült elpusztítani. Ezek az elvek ott élnek a magyarok lelkében, az otthon szenvedőkben és a száműzöttekben egyaránt. Alapjai lesznek egy új szabad, progresszív és alkotmányos magyar életnek.

 NAGY FERENC


* * *


1946. február 1-jén fogadta el a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvénycikket a nemzetgyűlés.

Ennek emlékére 2005-ben a Magyar Köztársaság kormánya a kulturális miniszter előterjesztésére február 1-jét a köztársaság emléknapjává nyilvánította.


Ide kattintva az 1946-os magyar köztársasággal és az emléknappal kapcsolatos dokumentumokat, tanulmányokat és vitacikkeket olvashat.


Vissza

Események

Utolsó hónap augusztus 2017 Következő hónap
H K SZ CS P SZ V
week 31 1 2 3 4 5 6
week 32 7 8 9 10 11 12 13
week 33 14 15 16 17 18 19 20
week 34 21 22 23 24 25 26 27
week 35 28 29 30 31

Támogatóink