• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Események Nyomtat help
Flat View
Év szerint
Havi nézet
Hónap szerint
Weekly View
Hét szerint
Daily View
Mai nap
Categories
Kategória szerint
Search
Keresés

Az Ellenzéki Kerekasztal megalakulása (1989)

szombat, 22. március 2014Találatok : 2952


1989. március 22.

Az Ellenzéki Kerekasztal megalakulása


„Nem tűnik tartós képződménynek” – mondta a másfél hónapja létező Ellenzéki Kerekasztalról Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a testület 1989. május 8-ai ülésén. Az állambiztonsági szolgálatot is felügyelő állampárti vezető kijelentése a külön-külön gyenge lábakon álló ellenzéki szervezetek között már akkor is tapasztalható rivalizálásra és ellentétekre alapozott, amelyek reményt adtak a bomlasztó törekvések sikerére. Az Ellenzéki Kerekasztal e vélekedésre rácáfolva a rendszerváltó folyamatban a hatalmat gyakorló párt egyenrangú tárgyaló partnereként a békés átmenet döntő hatású szereplője lett.



(A képek nem az alakuló ülésen készültek)


Az Ellenzéki Kerekasztal létrejöttéhez az alapokat az 1989. március 15-i közös ellenzéki demonstráció adta. Különösen a Magyar Televízió jelképes birtokba vételének gesztusa, hiszen ott, a Szabadság téren hangzott el Cserhalmi György tolmácsolásában az ellenzéki szervezetek közösen megfogalmazott 12 pontja. A pontok a rendszerváltás legfontosabb követeléseit tartalmazták: a többpárti parlamenti demokráciát; a jogállamot, az emberi és politikai szabadságjogok érvényesülését; a méltányos közteherviselést, a kiváltságok megszüntetését; működőképes piacgazdaságot a tulajdonformák egyenrangúságával; a bürokrácia és az erőszak-apparátusok leépítését; az ország szuverenitásának helyreállítását, a semlegességet és ennek érdekében a szovjet csapatok kivonását.

Aznap a Kossuth téren hangzott el a szabad demokratákat képviselő Kis János beszéde, aki az átmenet stratégiáját is felvázolta, benne az ellenzéki egység megteremtésének igényével:

„Előbb a demokratikus pártok és mozgalmak koalícióját kell megteremteni, hogy az MSZMP-nek erős, megkerülhetetlen vetélytársa és tárgyalófele legyen.”

Négy nappal később az SZDSZ közgyűlése el is fogadott egy felhívást, amely a független szervezetek kerekasztalának létrehozását kezdeményezte. Amikor azonban Kónya Imre is megjelent az eseményen, és felolvasta a Független Jogász Fórum hasonló tartalmú felhívását, a szabad demokraták visszavonták saját határozatukat, és csatlakoztak az FJF kezdeményezéséhez. Bölcs döntés volt, sokkal jobb esélye volt e pártsemleges indítványnak, különös tekintettel az MDF és az SZDSZ kezdettől feszült viszonyára.



Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán, a Büntetőjogi Tanszék könyvtárának helyiségében a Független Jogász Fórum által meghívott szervezetekből alakult meg az Ellenzéki Kerekasztal 1989. március 22-én. Ugyanitt üléseztek egészen a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások júniusi kezdetéig, amikor is az Országházban kaptak helyet. Nyolc szervezet alapította az Ellenzéki Kerekasztalt: a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája. A Kereszténydemokrata Néppárt jóval később csatlakozhatott, nem csekély vitát kiváltva jelentkezésével. Az alapító szervezetek többsége mára eltűnt vagy a felismerhetetlenségig átalakult. A később ismertté vált politikusok közül közös asztalnál ültek Antall József, Szabad György, Csurka István, Sólyom László, Tölgyessy Péter, Magyar Bálint, Kis János, Pető Iván, Orbán Viktor, Fodor Gábor, Kövér László, Torgyán József, Gaskó István és sokan mások.



Az állambiztonsági szolgálat élénk figyelemmel kísérte az EKA tevékenységét, tájékoztatták is az állampárt illetékeseit a fejleményekről, ráadásul Pozsgay Imre számos bizalmasa is részt vett az üléseken,  mégsem sikerült sem az ellenzéki egység felbontása, sem annak megakadályozása, hogy a békés átmenetnek a szabad demokraták programjában foglalt stratégiája érvényesüljön az EKA politikájában. Ennek nyomán indultak meg júniusban az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és az ún. Harmadik Oldal között a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások, amelyek elvezettek a demokratikus köztársaság megteremtéséhez.


* * *

Hosszú jogi huzavona után, de végül megjelenhettek A rendszerváltás forgatókönyve című nyolc kötetes sorozatban az Ellenzéki Kerekasztal üléseinek dokumentumai, köztük a Fekete Doboz által készített videofelvételekről és teljes hangfelvételekről készült szó szerinti leiratok. Ez a forráskiadvány a háromoldalú tárgyalások valamennyi jegyzőkönyvét is tartalmazza.

A kötetek természetesen elérhetők a Politikatörténeti Intézet könyvtárában, ahol a korszak legfontosabb újságjai és egyéb periodikái, külön gyűjteményben pedig rendszerváltás időszakának választási röplapjai is megtalálhatók.

A Napvilág Kiadónál 2006-ban jelentet meg az Intézet munkatársának monográfiája amely bőségesen foglalkozik az Ellenzéki Kerekasztal történetével: Ripp Zoltán: Rendszerváltás Magyarországon 1987–1990.

Melléklet:

Magyarázó jegyzetekkel megjelent: A rendszerváltás forgatókönyve. Kerekasztal-tárgyalások 1989-ben. Első kötet. (Szerk.  Bozóki András, Elbert Márta, Kalmár Melinda, Révész Béla, Ripp Erzsébet, Ripp Zoltán.) Budapest, Magvető, 1999. 63–75.


Vissza

Események

Utolsó hónap szeptember 2017 Következő hónap
H K SZ CS P SZ V
week 35 1 2 3
week 36 4 5 6 7 8 9 10
week 37 11 12 13 14 15 16 17
week 38 18 19 20 21 22 23 24
week 39 25 26 27 28 29 30

Támogatóink