• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Események Nyomtat help
Flat View
Év szerint
Havi nézet
Hónap szerint
Weekly View
Hét szerint
Daily View
Mai nap
Categories
Kategória szerint
Search
Keresés

1945 társadalomtörténete

szerda, 21. szeptember 2016, 09:00 - 15:30
Találatok : 3294


Tudományos konferencia a Politikatörténeti Intézetben

Időpont: 2016. szeptember 21.

Helyszín: Politikatörténeti Intézet (1054 Budapest, Alkotmány u. 2.)


PROGRAM

Délelőtt

Megnyitó (Feitl István) - VIDEÓ

Valuch Tibor: A II. világháború vége társadalomtörténeti szempontból (nemzetközi kitekintéssel) - VIDEÓ
Tóth Ágnes: A kényszermigráció formái, összefüggései és társadalmi következményei Magyarországon (1944–1948) - VIDEÓ
Pihurik Judit: Megszakítottság a katonasorsokban – a hadszíntértől a hadifogságig 1941–1947 - VIDEÓ
Kérdések, vita

Standeisky Éva: Polgárértelmiségiek negyvenötben - VIDEÓ
Palasik Mária: A női esélyegyenlőség 1945 és 1948 között - VIDEÓ
Pető Andrea: A népbíróságok vizsgálatának módszertani és elméleti kérdései nemzetközi összehasonlításban - VIDEÓ
Kérdések, vita


Délután


Papp István
: A magyar vidék problémái a II. világháború végétől a kolhozosítás kezdetéig - VIDEÓ
Bódy Zsombor
: Értelmezhető-e a demokrácia fogalma társadalomtörténetileg az 1940-es évek Magyarországán? - VIDEÓ
Ignácz Károly: Választói magatartás 1945–1947 - VIDEÓ
Nagy Péter Tibor: Vallásosság és társadalom az 1940-es évek Magyarországán - VIDEÓ
Nagy Péter: Átalakulás és/vagy folytonosság? – A munkásság társadalmi jellemzői az 1940-es években - VIDEÓ
Kérdések, vita
Zárszó


Az előadókról és az előadásokról


Valuch Tibor az MTA doktora, egyetemi tanár, EKE, tudományos tanácsadó, MTA TK PTI
A II. világháború vége társadalomtörténeti szempontból (nemzetközi kitekintéssel)

A második világháború a világtörténelem legnagyobb globális konfliktusaként számos politikai, gazdasági és társadalmi következménnyel járt. Az európai és nagyhatalmi erőviszonyok átrendeződése mellett, nem szabad elfeledkezni a gazdasági kimerülésről, a háború által okozott közvetett és közvetlen gazdasági károkról, a háborút követő rekonstrukció kérdéseiről sem. Társadalmi értelemben a háború legfontosabb következménye az emberi életek millióinak pótolhatatlan vesztesége, a humán tőke értelmetlen, iparszerű pazarlása volt.
Az elhúzódó történeti demográfiai hatások számba vétele mellett vizsgálni kell a holocaust társadalmi következményeit, a háború által keltett kényszermigrációt, egyes régiók etnikai és felekezeti viszonyainak teljes átalakulását, valamint azokat a strukturális változásokat és társadalmi válaszreakciókat, amelyek a világháború által felvetett  kérdések kapcsán fogalmazódtak meg. Mindezeket a politika, a társadalom és a gazdaság koordinátarendszerében érdemes elemezni. Előadásomban erre teszek kísérletet a magyar viszonyok európai összehasonlító perspektívában történő áttekintése révén.


Tóth Ágnes CSc, tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet
A kényszermigráció formái, összefüggései és társadalmi következményei Magyarországon (1944–1948)

A vizsgált időszakban fontos, megkerülhetetlen társadalmi, politikai és gazdasági problémát jelentett a kényszermigráció, pontosabban az abban érintett mintegy 1,4–1,5 millió magyar állampolgár sorsa. Előadásomban a kényszermigrációnak – hadifogság, deportálás, internálás, menekülés, kitelepítés, lakosságcsere – közvetlenül a háború utolsó napjaiban meginduló, s egészen az 1950-es évek elejéig elhúzódó eseményeit, az abban érintett társadalmi csoportok  nagyságát, a kormány megoldási alternatíváit vázolom. Igyekszem rámutatni az egyes akciók/események közötti összefüggésekre, különösen ezeknek a magyarországi német kisebbséget ért retorziókkal való összefüggéseire. Előadásomban kísérletet teszek a különböző akciók tipizálására, a hasonlóságok és különbözőségek megállapítására.
A jelenleg rendelkezésünkre álló kutatási eredmények számtalan ponton elégtelenek a szintézis megfogalmazására, ezért a még tisztázandó kutatási kérdéseket  szintén jelzem.


Pihurik Judit habilitált docens, SZTE BTK
Megszakítottság a katonasorsokban – a hadszíntértől a hadifogságig 1941–1947

Előadásom főként eddigi kutatási tapasztalataim összegzése lesz arra koncentrálva, hogy a második világháború idején hadba vonult katonák életére milyen hatást gyakorolt a háború. E – rokonaikkal együtt – milliós nagyságrendű tömeg a magyar társadalom azon rétegét jelenti, amelyet közvetlenül érintettek a fegyveres szerepvállalás következményei már azt megelőzően, hogy az ország hadszíntérré vált volna, és a frontra vezényelt alakulatok tagjai szembesültek elsőként a háború igazi arcával. Munkám forrásai főként személyes megnyilatkozások: katona-, munkaszolgálatos és hadifogoly naplók és visszaemlékezések, melyek híven őrzik, mit gondoltak szerzőik a háborúról, hogyan változott véleményük, s hogyan változtak meg ők maguk és életkörülményeik is az események során.


Standeisky Éva az MTA doktora
Polgárértelmiségiek negyvenötben

Kevés olyan fogalom van, amely annyira nehezen lenne körülhatárolható, mint a polgár és az értelmiségi. A polgárértelmiségiek létét a XX. századi magyar történelemnek ahhoz az időszakához kötöm, amely kezdete volt a század legnagyobb politikai, gazdasági, társadalmi és mentalitásbeli átalakulási folyamatának. Ez a második világháború befejezését követő néhány év. Ebben a megrázkódtatásokkal és reményekkel teli periódusban társadalmi rétegek süllyedtek le, mások pedig felemelkedtek. A korábban uralmon lévőket olyanok váltották fel, akiknek politikai elképzelései, ideológiai nézetei gyökeresen eltértek elődjeikétől. A korábban elhallgattatott vagy háttérbe húzódó értelmiségiek közül negyvenötben számosan lelkesen vetették magukat a közéletbe. Abban hittek, hogy tevőlegesen részt vehetnek az avult régi világ lebontásában és a szolidaritáson alapuló demokratikus társadalmi rend megteremtésében. Ehhez a nemzetközi feltételek a fasizmust legyőzők közötti viszony elmérgesedéséig kedvezőnek tűntek.
Az értelmiségiek egy csoportját próbálom megidézni, fogalmi keretbe foglalni: azokat, akik társadalmi, politikai-ideológiai, valamint gondolkodás- és életmódjuk, mentalitásuk alapján polgárnak tekinthetők.


Palasik Mária PhD habil., osztályvezető, ÁBTL
A női esélyegyenlőség 1945 és 1948 között

A nemek közötti esélyegyenlőség mindazon jogi és nem jogi eszközök összességét jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a nők és a férfiak egyenlő eséllyel érvényesülhessenek az élet legkülönbözőbb területein – mint a politika, a család, az oktatás, a munkaerőpiac, a szociális biztonság, az egészségügy –, de legalább is csökkenjenek a köztük lévő különbségek, azaz az esetek többségében csökkenjenek a nőket érő hátrányok.
Az előadás a női egyenjogúság jogi szabályozásának történetét kíséri végig a 2. világháború utáni pár évben. Magyarországon a nőket és férfiakat egyaránt érintő korábbi kirekesztő politikai gyakorlattal szemben 1944–1945 fordulóján kezdődik az állampolgári és az emberi jogok kiterjesztése: általánossá tétele fajra, nemre vagy életkorra való tekintet nélkül. Azonban a jogi szabályozás során hamar kiderült, hogy a nők vonatkozásában kevés az, ha minden meghozandó új jogszabály következetesen érinti őket is. Az 1945 utáni koalíciós kormányok gyakorlatilag folyamatosan deklarálják a nők egyenjogúságának szükségességét, illetve az oktatásban, a munkahelyeken és – bizonyos vonatkozásban – a családban történő negatív megkülönböztetés felszámolását. A jogkiterjesztés azonban csak az érem egyik oldala; minden jog annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Ahhoz, hogy a jogegyenlőségből esélyegyenlőség váljék szükségesek a végrehajtási jogszabályok és intézmények, valamint a hozzárendelt anyagi eszközök, amelyek elősegítik a célok valóra váltását. Az előadás statisztikai adatokkal mutatja be e pár év jogi szabályozásának hosszú távú kihatásait.


Pető Andrea az MTA doktora, egyetemi tanár, CEU
A népbíróságok vizsgálatának módszertani és elméleti kérdései nemzetközi összehasonlításban


Papp István PhD, tudományos munkatárs, ÁBTL

A magyar vidék problémái a II. világháború végétől a kolhozosítás kezdetéig

1948 első felében közel ötven lapból álló kis könyvecske hagyta el a nyomdát. Kiadóként az Országos Tervhivatalt tüntették fel, de valójában a Magyar Kommunista Párt kezdeményezte a füzet elkészítését. Manapság brosúraként szokás számon tartani az efféle munkákat, s alighanem a közvélemény is így tekintett rá, már ha volt egyáltalán bármilyen visszhangja, s nem az olvasatlanul sarokba dobott papirosok számát gyarapította. Elvileg a hároméves terv mezőgazdasággal kapcsolatos fejezeteinek népszerűsítésére készült, de néhány hónap alatt elavulttá és okafogyottá vált. Amikor 1948 késő nyarán az immár egyesült munkáspárt vezetése a sztálini mintájú kolhozrendszer gyors ütemű bevezetése mellett döntött, a néhány hónappal korábban született, az állami segítségben részesülő, de a paraszti magángazdaságokra alapuló agrárium a múlt részévé, eltüntetendő örökséggé vált. A kötet szerzője, aki Nagy Imre hűséges barátja és ekkor még közeli szövetséges volt, 1947 végén még abban hitt, hogy más út áll a magyar vidék előtt. A mű két szempontból is érdekes: remek áttekintő összegzést ad a földosztást és a háborús pusztítást követően is ezer bajjal vívódó magyar vidékről az öntözéstől kezdve a gépesítés hiányán át közlekedési hálózat visszásságáig bezárólag. Másrészt arról is árulkodik, hogy szerzője határozott vízióval rendelkezett a szükséges változtatásokról. Hogy ki is volt ő, s erre később esetleg sor került-e, azt az előadásban fogom felfedni.


Bódy Zsombor PhD, habilitált docens, PPKE BTK
Értelmezhető-e a demokrácia fogalma társadalomtörténetileg az 1940-es évek Magyarországán?

Az előadás megpróbálja röviden megvizsgálni, hogy a demokrácia fogalmának milyen társadalmi értelmezései lehetségesek. Először áttekinti a korabeli megnyilatkozásokat – Moór Gyula demokrácia értelmezése, Bibó István „A magyar demokrácia válsága” cikkéhez kapcsolódó állásfoglalások stb. –, majd az azóta keletkezett történészi álláspontokat. Utóbbiak sok tekintetben továbbra is – bizonyos variációkkal – azokat az érvelési sémákat viszik tovább, amelyek még az 1940-es évek politikai nyelvén fogalmazódtak meg a korszakban. Lényeges hangsúlyozni, hogy az 1945-re mint társadalmi demokratizálódásra tekintő értelmezés egyáltalán nem csak kommunista álláspont, hanem egy szélesebb, több csoport által vallott „népi demokratikus” álláspont volt. Ez a megközelítés nyilvánvalóan releváns kérdésnek tekintette, hogy mennyiben demokratikus vagy nem demokratikus jellegű a társadalom, illetve, hogy változásai mennyiben tekinthetőek demokratizálódásnak. Sajátos módon létezik ezzel részlegesen ellenkező olyan álláspont is, amely éppen a kommunista diktatúra viszonylag akadálytalan kiépítésében látja annak bizonyítékát, hogy a magyar társadalom nem volt demokratikus (Péter László érvelése). Az előadás ezen álláspontok rövid felvázolása után, egy vázlatos nemzetközi összehasonlítás segítségével – Magyarországot a tágabb közép-európai régióban elhelyezve – igyekszik új fogalmi keretet felvillantani a demokrácia társadalmi értelmezéséhez.


Ignácz Károly PhD, tudományos munkatárs, PTI
Választói magatartás 1945–1947

A II. világháború utáni két országgyűlési képviselőválasztás politikatörténete részletesen feltárt és elemzett (országosan és helyi szinteken is), amihez képest kevesebb kutatás és elemzés foglalkozik azok társadalomtörténeti hátterével. Az 1945-ös és az 1947-es voksolás eredményei – a korlátok figyelembe vétele mellett – alkalmasak a társadalom politikai tagoltságának, megosztottságának vizsgálatához, ráadásul az adatok két különböző, előbb egy korlátozott, majd egy sokszereplős pártrendszerből származnak. Az előadás kitér arra a kérdésre is, hogy a választói magatartás szempontjából mennyiben beszélhetünk (radikális) váltásról, illetve folytonosságról a Horthy-kori választásokhoz képest, azaz a korábbi megosztottságok (törésvonalak) hogyan alakultak át 1945 után.


Nagy Péter Tibor egyetemi tanár, ELTE TÁTK–WJLF
Vallásosság és társadalom az 1940-es évek Magyarországán

Ideológiatörténeti értelemben a vallásosság változása, a szekularizáció stb. csak igen hosszú távon értelmezhető. A vallásosság, a felekezeti kötődés megnyilvánulási formái – például templomjárási gyakoriság, vallásos egyesületekben való részvétel, felekezeti iskola választása, vegyesházasság – viszont társadalmi, illetve politikai és jogi normák által szabályozottak. Itt tehát van lehetőség az „előtte” és „utána” típusú kérdésfeltevésnek, meg lehet nézni az 1940-es évek első és második felére jellemző jelzéseket. Erre tesz kísérletet az előadás.


Nagy Péter PhD
Átalakulás és/vagy folytonosság? – A munkásság társadalmi jellemzői az 1940-es években

1945 egy korszakhatárt jelentett a munkásság vonatkozásában is. A második világháború eseményei és következményei, valamint a világégés után folyamatosan kialakuló új politikai és gazdasági rendszer jelentős átrendeződést hozott e társadalmi réteg életében. Az ipari fejlesztések következtében létszámuk folyamatosan nőtt, s a munkások a létrejövő új hatalom legitimációs bázisaként is szolgáltak. Emellett a réteg összetétele is számottevően módosult, s a társadalmi mobilitás pályái is rendkívül gyorsan és jelentősen változtak meg a korábbiakhoz képest.
Felmerül azonban, hogy a munkásság egészét, s életüket is teljesen áthatotta-e a változások szele? Hogyan változott a munkásság összetétele, honnan rekrutálódtak, s ez milyen hatással volt a társadalmi réteg egészére nézve? Kik léptek be a munkásság körébe, s kik léptek ki onnan? Milyen mobilitási útvonalak figyelhetők meg? Milyen volt a viszonya a munkásságnak a második világháború  után kialakuló politikai és gazdasági rendszerhez? Hogyan változott a presztízsük? Hogyan alakultak a politikai szimpátiáik a számos gyors változásokat hozó 1940-es években? Mennyire módosultak kulturális kereteik, valamint érdekvédelmi hálózatuk?
Előadásomban ezekre a kérdésekre keresem a választ a munkásság 1940-es évekbeli történetének bemutatásával, a különböző politikai és társadalmi rendszerekben tapasztalható jellemzők összehasonlító elemzésével.


Helyszín : A Politikatörténeti Intézet (1054 Budapest, Alkotmány u. 2.) első emeleti konferenciaterme

Vissza

Események

Utolsó hónap december 2017 Következő hónap
H K SZ CS P SZ V
week 48 1 2 3
week 49 4 5 6 7 8 9 10
week 50 11 12 13 14 15 16 17
week 51 18 19 20 21 22 23 24
week 52 25 26 27 28 29 30 31

Támogatóink