• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Események Nyomtat help
Flat View
Év szerint
Havi nézet
Hónap szerint
Weekly View
Hét szerint
Daily View
Mai nap
Categories
Kategória szerint
Search
Keresés

Bajnai Gordon: Válságban és válság után

szerda, 7. április 2010, 15:00
Találatok : 2000

BESZÁMOLÓ

A Politikatörténeti Alapítvány Kulcskérdések rendezvénysorozata keretében Válságban és válság után címmel tartott előadásában Bajnai Gordon miniszterelnök kormányának egy évét, Magyarország helyzetét és fejlődési perspektíváit értékelte.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy olyan időszak áll mögöttünk, amely a kormányra is nagyon sok feladatot rótt, de a legnagyobb tehertételt a társadalom számára jelentette. Ugyanakkor az, hogy a válságkezelő intézkedések fájdalmasok lesznek, nem jelenthetett felmentést a szükséges lépések megtétele alól.

Bajnai Gordon kormányának három vállalását említette. Az első kihívás a stabilizáció megteremtése volt, amelynek eredményei a gazdasági mutatókban – forintárfolyam, jegybanki kamat – is jól láthatóak. A kormány fontosnak tartotta, hogy a kiigazítás ne a fűnyíró-elvet kövesse, hanem módszeresen, átgondoltan történjen meg. Másodikként a gazdaság növekedési pályára állítását nevezte meg, ami lehetővé teheti a rendszerváltáskor igen erősen élő igényt, az európai életnívó elérését. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, tartósan két százalékkal az uniós átlag feletti növekedést kell az országnak felmutatnia. A miniszterelnök mindehhez elengedhetetlen tartja három területen a nagy strukturális átalakításokat. Ezek a nyugdíjrendszer, a szociális ellátórendszer és az adórendszer. A Bajnai-kormány mindhárom körben tett bizonyos intézkedéseket, amelyekre a kormányfő szerint építkezni lehet, ám ezt még csak egy út kezdetének tartja. A nyugdíjrendszer jelen állapotában például mintegy 30-40 évig fenntartható, de ez elsősorban ahhoz kínál jó alapot, hogy nyugodt, kiérlelt reform szülessen. A foglalkoztatás terén több olyan kezdeményezést említett, amelyek a munkába való visszatérést segítik, illetve ösztönzik, ugyanakkor ezek hatása inkább középtávon válik érzékelhetővé. Az adórendszerben pedig olyan változásokat kezdeményezett, amelyek a munka helyett a fogyasztást és vagyont terhelik. Ezek eredményeképpen a vállalkozásoknál idén mintegy 400 milliárd forinttal marad több, és a munkavállalók átlagosan másfél havi jövedelemmel többet vihetnek haza. 

A miniszterelnök kiemelte, hogy kormánya szimbolikus jelentőségű üzenetnek tekintette több fontos elv beemelését a válságkezelésbe. Így azt, hogy a válságkezelésben a szolidaritás eleme szerepet kapjon, illetve hogy a bizonyos alapkérdésekben, irányokban a részérdekeken való felülemelkedést jelenítse meg. A sikeres válságkezelés legnagyobb akadályát a csodavárásban és a reményvesztettségben látja, míg a megoldást a szívós kitartó és fegyelmezett munkában. A ma gazdasági csodaként emlegetett dél-koreai, finn példák hátterében is ezek a tényezők álltak, nem az, hogy elegen várták a csodát. Ugyanakkor ma igen erős csodaváró hangulat van a társadalomban. Egy új mandátummal rendelkező kormányzatnak nagyobb lehet a cselekvési tere, de az semmiképpen nem jelent egyben nagyobb mozgásteret is: Magyarországra ugyanúgy hatnak majd a külső és belső kényszerek.


Helyszín : Politikatörténeti Intézet I. emeleti konferenciaterme (Bp. V., Alkotmány u. 2.)

Vissza

Események

Utolsó hónap július 2017 Következő hónap
H K SZ CS P SZ V
week 26 1 2
week 27 3 4 5 6 7 8 9
week 28 10 11 12 13 14 15 16
week 29 17 18 19 20 21 22 23
week 30 24 25 26 27 28 29 30
week 31 31

Támogatóink