Országos Munkaügyi Tanács 1999–2002

1. Jogszabályi háttér

2301/1998. (XII. 30.) Kormány határozat
a társadalmi párbeszéd rendszerének szakmai koncepciójáról

A Kormány
1. a társadalmi párbeszéd rendszerére vonatkozó előterjesztést első olvasatban megtárgyalta, és a részletes kidolgozás alapjaként elfogadja a mellékelt alapelveket;
2. felhatalmazza a gazdasági minisztert, hogy a részletes kidolgozáshoz szükséges konzultációkat a tárcákkal és az érdekképviseletekkel lefolytassa.

Melléklet a 2301/1998. (XII. 30.) Kormány határozathoz

A zavartalan társadalmi-gazdasági fejlődés feltételeinek biztosítása, a kormányprogramban foglalt célok megvalósulásának elősegítése érdekében a Kormány kezdeményezi a hazai érdekegyeztetés megújítását, a társadalmi párbeszéd intézményrendszerének teljes körű kiépítését.
A Kormány a társadalmi párbeszéd rendszerének kiépítése során figyelembe veszi az érdekegyeztetési rendszer működésének eddigi eredményeit és gondjait, a vonatkozó nemzetközi (ILO) ajánlásokat, az európai és mindenekelőtt az EU országaiban kialakult rendszerek működésének tapasztalatait.
A jelentős érdekek képviseletét ellátó szervezetek részvételi szándékát, valamint a munkabéke megőrzéséhez kötődő általános egyeztetési igények kielégítését olyan intézményi és működési rendszer kereteiben célszerű megteremteni, amely lehetővé teszi, hogy az európai integrációhoz való csatlakozásunkat követően zökkenőmentesen bekapcsolódhassunk az európai szint szociális dialógus gyakorlásába.
A gondosan felépített intézményrendszer, a fórumok közötti világos munkamegosztás, a kapcsolódó fogalmak egységes használata, azaz a jól működő mechanizmus csak részben képes kiküszöbölni a jelenlegi feszültségeket. A társadalmi párbeszéd alapvetően politikai kategória, a rendszerben mutatkozó feszültségek jórészt politikai természetűek, a felek eltérő érdekeiből adódnak.
A szakmai koncepció kétszintű rendszer működtetésére tesz javaslatot.

  • A jogalkotásról szóló törvény egységes végrehajtása a tárcaszintű döntés-előkészítésben. A koncepció meghatározza azokat az alapfeltételeket és eljárási szabályokat, amelyek biztosíthatják, hogy az érintett érdekképviseletek véleménye a döntés-előkészítés során megismerhetővé váljék.
  • A társadalmi párbeszéd makroszintű intézményrendszere. A rendszerben különválik a munka világához kötődő érdekegyeztetés és a hagyományos szociális partnerek mellett a szakmai érdekképviseletek széles körének is részvételi lehetőségét biztosító gazdasági-szociális konzultáció intézményrendszere.

A koncepció szerint erősíteni kell azt a tendenciát, hogy a munka világához kötődő egyeztetések alapvető színtere a munkahely, a szakma, az ágazat legyen. Ezek a fórumok a versenyszféra területén alapvetően bipartit jellegűek, míg a köz-(költségvetési) szférában az ágazati fórumokon a finanszírozók mellett megjelennek az intézményfenntartók is.
Az átfogó munkaügyi témák egyeztetésének makrointézménye az Országos Munkaügyi Tanács, amely tripartit jellegű, a döntés-előkészítésben saját szakbizottságaira támaszkodik.
A gazdasági-szociális konzultáció intézményei a következő területeken működnének:

  • gazdaságpolitika,
  • európai integráció,
  • szociális ellátás, hátrányos helyzetű rétegek,
  • területfejlesztés.

A koncepció javaslatot tesz egy egységes fogalmi rendszer használatára, és irányelveket ad a kormányzati szervek számára az egyeztetések eredményes ellátásához.

1992. évi XXII. törvény
a Munka Törvénykönyvéről

MÁSODIK RÉSZ
A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK

I. fejezet
Az országos érdekegyeztetés

16. § A munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő országos jelentőségű kérdésekben a Kormány a munkavállalók és munkáltatók országos érdekképviseleti szervezeteivel az Országos Munkaügyi Tanácsban egyeztet.
17. § (1) A Kormány az Országos Munkaügyi Tanács egyetértésével
a) meghatározza a foglalkoztatás érdekében a munkavállalók nagyobb csoportját érintő gazdasági okból történő munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatban az e törvénytől eltérő szabályokat;
b) dönt a kötelező legkisebb munkabér (144. §) és a munkaügyi ellenőrzés tekintetében;
c) javaslatot tesz a napi munkaidő leghosszabb mértékének, illetve a munkaszüneti napok meghatározására.
(2) A Kormány az Országos Munkaügyi Tanácsban országos bértárgyalásokat kezdeményez.
(3) Az Országos Munkaügyi Tanácsban létrejött megállapodást – az Országos Munkaügyi Tanács javaslatára – a gazdasági miniszter jogszabályban kihirdeti.
(4) A gazdasági miniszter – az Országos Munkaügyi Tanács egyetértésével – meghatározhatja a munkaminősítés rendszerét.

A 2000. január 1. – 2001. január 1. között hatályos szöveg.

1992. évi XXII. törvény
a Munka Törvénykönyvéről

MÁSODIK RÉSZ
A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK

I. fejezet
Az országos érdekegyeztetés

16. § A munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő országos jelentőségű kérdésekben a Kormány a munkavállalók és munkáltatók országos érdekképviseleti szervezeteivel az Országos Munkaügyi Tanácsban egyeztet.
17. § (1) A Kormány az Országos Munkaügyi Tanács egyetértésével
a) meghatározza a foglalkoztatás érdekében a munkavállalók nagyobb csoportját érintő gazdasági okból történő munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatban az e törvénytől eltérő szabályokat;
b) dönt a kötelező legkisebb munkabér (144. §) és a munkaügyi ellenőrzés tekintetében;
c) javaslatot tesz a napi munkaidő leghosszabb mértékének, illetve a munkaszüneti napok meghatározására.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, a kötelező legkisebb munkabér mértékére vonatkozó döntés kialakítása érdekében az Országos Munkaügyi Tanácsban folytatott egyeztetés a tárgyévet megelőző szeptember 10. napjáig – megegyezés hiányában legfeljebb további 15 napig – tart. Ha ezen időpontig megállapodás nem jön létre, a Kormány – a 144. § (5)-(7) bekezdésben meghatározott szempontok érvényesítése érdekében – meghatározhatja a kötelező legkisebb munkabér mértékét.
(3) A Kormány az Országos Munkaügyi Tanácsban országos bértárgyalásokat kezdeményez.
(4) Az Országos Munkaügyi Tanácsban létrejött megállapodást – az Országos Munkaügyi Tanács javaslatára – a gazdasági miniszter jogszabályban kihirdeti.
(5) A gazdasági miniszter – az Országos Munkaügyi Tanács egyetértésével – meghatározhatja a munkaminősítés rendszerét.

A 2001. január 1. – 2002. december 10. között hatályos szöveg.
Forrás: CompLex Jogtár

2. Az Országos Munkaügyi Tanács alapszabálya

3. Az Országos Munkaügyi Tanács féléves munkatervei 1999-2001

4. Az Országos Munkaügyi Tanács bérmegállapodásai

5. Az Országos Munkaügyi Tanács (1999–2002) hivatalos tájékoztatói