BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Politikatörténeti Intézet - ECPv4.6.19//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Politikatörténeti Intézet
X-ORIGINAL-URL:http://polhist.hu
X-WR-CALDESC:Events for Politikatörténeti Intézet
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=UTC+0:20130423T100000
DTEND;TZID=UTC+0:20130423T100000
DTSTAMP:20261017T060459
CREATED:20171006T090913Z
LAST-MODIFIED:20171006T090913Z
UID:5661-1366711200-1366711200@polhist.hu
SUMMARY:140 éves a Népszava - sajtótörténeti kiállítás
DESCRIPTION:A MÚOSZ\, a Népszava és a Politikatörténeti Intézet szeretettel meghívja a \n140 éves a Népszava sajtótörténeti kiállításra. \nHelyszín: MÚOSZ Sajtóház\, Mikszáth-terem \n(Budapest VI.\, Vörösmarty utca 47/a). \nNyitva tartás: 2013. április 23-tól 2013. május 21-ig. \nA kiállítás díjmentesen  látogatható a Sajtóház nyitva tartási idejében\, kivételt képeznek azok  az időpontok\, amikor a kiállítás termében rendezvény van. \n \nBESZÁMOLÓ: Megnyílt a Népszava kiállítás\n140 éves a Népszava címmel nyílt sajtótörténeti kiállítás a MÚOSZ Vörösmarty utca 47/a alatti Sajtóházában a MÚOSZ\, a Népszava és a Politikatörténeti Intézet szervezésében. A kiállítás\, amely a Politikatörténeti Intézet Levéltárának és Könyvtárának dokumentumait\, a Népszava 1948 előtti címlapjait\, illetve a Népszava szerkesztőségének felhívására beérkezett emléktárgyakat mutatja be május 21-éig látogatható a Sajtóház nyitvatartási idejében. \nA kiállítás-megnyitó ünnepségén Láposi Elza\, a Népszava lapigazgatója hangsúlyozta: a falakon függő címlapok a „hétköznapokon” a lap szerkesztőségét díszítik\, ami arra emlékezteti a munkatársakat\, hogy 140 év hagyományát hordozzák és felelősségét viselik. \nA Népszava és a cenzúra \nVincze Mátyás\, a MÚOSZ tiszteletbeli elnöke arról beszélt\, hogy az újságok címlapjaiból is összeáll a 20. század egyfajta története. E koncepcióra épülő könyvének megírásakor azonban lemondott arról\, hogy mindehhez a Népszava címlapjait vegye alapul. Egyrészt\, mert az újság csak 1905-től kedve vált napilappá\, másrészt a század eleji szerkesztési elvek még nem követelték meg\, hogy a nap szenzációja kerüljön a címoldalra\, végül azért\, mert a Népszavát a sajtórendészet sűrűn elővette\, így számos lappéldány kimaradt\, 1944. március 19. után pedig közel egy évre meg is szűnt a Népszava. \nA kiállítás anyagában így természetesen nagy hangsúlyt kapott a lap és a cenzúra kapcsolata. Meghökkentő látvány az az 1916. decemberi szám\, amelynek első oldalából a fejlécen túl a cenzor csak a hagyta meg címet (I. Ferenc József meghalt)\, amely alatt három üres hasáb éktelenkedik. A Politikatörténeti Intézet Levéltárának gyűjteményéből származó 1919. december 30-i levélben pedig Révész Mihály azon dühöng az éjjeli szerkesztőknek\, hogy két törölni rendelt cikk kinyomtatása miatt a lap megjelenése kerülhet veszélybe. Révész nem túlzott: az 1922. október 29-i szám címlapján összegzi a megelőző három hónap mérlegét: 6 elkobzás\, 30 Népszava ellen indított sajtóper és 27 havi fogházbüntetés. \nNémeth Péter\, a Népszava főszerkesztője Kosztolányit idézte: „Hagyj szállni még\, tündérekben hinni”. Ezzel is azt húzta alá\, a Népszava sorsa – legalábbis az első 70 évben – az volt\, hogy a hatalommal szembeni örökös küzdelemben vívja ki napról napra megjelenését. Ez a múlt pedig arra int\, hogy a 140 év történelmi léptéket képvisel\, amely mellett a hatalom csak percnek tűnik. \nNagy főszerkesztők öröksége – Garami Ernő\, Somogyi Béla\, Révész Mihály \nA kiállításon szerepelnek a Népszava 140 évének meghatározó szereplői: így a Politikatörténeti Intézet Könyvtárának tulajdonában lévő 1939-ben megjelent Garami Ernő-emlékkönyv\, amelyben az 1935-ben elhunyt volt főszerkesztőnek a Népszava életében játszott szerepét Révész Mihály méltatta. Olvashatjuk Bacsó Bélának\, a fiatal felvidéki költő-újságírónak a PTI Levéltárában őrzött levelét\, amelyben Révész Mihálynak kifejtette\, hogy „suhanckora óta” szocialista újságíró szeretett volna lenni\, ezért a kassai polgári lapok állásajánlatait is elutasítja abban a reményben\, hogy a Népszavához kerülhet. Vágya hamarosan teljesült\, ám a tárló mellett látható azon Népszava szám 1920 februárjából\, amely hírül adta a tragikus politikai gyilkosságot\, amelynek a lap főszerkesztője\, Somogyi Béla és a fiatal újságíró az ellenforradalom idején áldozata lett. \nA Népszava olvasói \nA kiállítás a Népszava és az olvasók kapcsolatába is betekintést enged: hiszen a lap sokáig elválaszthatatlan volt a szociáldemokrata és szakszervezeti mozgalmaktól. Egy Népszava olvasó leszármazottja küldte el azt a fényképet\, amely egy majd ötvenfős cipőgyári munkáskollektívát örökített meg 1922-ben. A dolgozók – feltehetően szakszervezeti tagok – nagy jelentőséget tulajdonítottak annak\, hogy önmagukat a Népszavával a kézben örökítsék meg. A baloldali identitás formálásában a Népszava döntő szerepet játszott 1947–1948-ig. \nSzintén emberi sorsokon keresztül villantja fel a Népszavához és a munkásmozgalomhoz való tartozás viszontagságait Weisz Józsefné Hruskó Janka levele\, amelyet a 75 éves Népszava szerkesztőségének írt 1947-ben. Mint írja\, 1906-ban előfizetéseket gyűjtött a lap számára\, ami akkor társadalmi megbélyegzéssel járt együtt: „ez még lányoknál szégyennel járt\, mert az utcán így mutattak rá\, nézd ez szocialista\, ez nem rendes lány”. Vőlegénye családja ezért élesen ellenezte házasságukat. \n \n“ \n
URL:http://polhist.hu/programok2/140-eves-a-nepszava-sajtotorteneti-kiallitas/
CATEGORIES:Kiállítás
END:VEVENT
END:VCALENDAR