BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Politikatörténeti Intézet - ECPv4.6.19//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Politikatörténeti Intézet
X-ORIGINAL-URL:http://polhist.hu
X-WR-CALDESC:Events for Politikatörténeti Intézet
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=UTC+0:20161005T090000
DTEND;TZID=UTC+0:20161005T163000
DTSTAMP:20261017T040831
CREATED:20171006T090947Z
LAST-MODIFIED:20190207T172134Z
UID:5756-1475658000-1475685000@polhist.hu
SUMMARY:1916 - a régi világ és a régi Magyarország utolsó éve?
DESCRIPTION:  \n  \nKonferencia a Politikatörténeti Intézetben \n  \n1916-ban\, a világháború második teljes évében kiemelkedő történelmi alakok gyászjelentéseivel volt tele a napi sajtó. Görgey Artúr\, a szabadságharc hadseregének fővezére\, Eötvös Károly\, a tiszaeszlári per védője\, és maga az uralkodó\, Ferenc József császár és király is távozott az élők sorából. Valamiképp mindannyian megtestesítették nem csak az 1848-ban született Magyarországot\, hanem a korszak – igaz a századfordulón már egyre több irányból kikezdett – liberális szellemét is. \nAz első világháború maga is jelentős változást hozott a “boldog békeidők” politikai\, gazdasági\, társadalmi viszonyaihoz képest. A társadalom mozgósítása\, a női és férfiszerepek változása\, a gazdasági ágazatok jelentőségének eltolódása\, az állami újraelosztás és beavatkozás iránti igény\, a kultúra nemzetközi világát hirtelen felszabdaló nacionalista indulatok\, a radikalizálódó nacionalizmus – hogy csak néhányat említsünk ezek közül. A 19. század végének stabil és kiszámítható világa tehát már igen csak omladozott a háborús erőfeszítés nyomán. Mindazonáltal a következő évben kezdődő forradalmi hullámhoz képest 1916 olyan kiindulópontot kínál\, ahonnan a régi világ és az új egyszerre belátható. \nA konferencia célja annak bemutatása\, honnan hová jutott Magyarország/a világ 1916 végére. Milyen állapotban várta a háború utolsó két évét\, milyen kihívásokkal kellett szembenéznie közigazgatásának\, gazdaságának\, oktatás- és egészségügyének\, a szociálpolitikának\, vagyis a társadalomnak és az államnak? Milyen szerepe volt ebben a háborúnak\, és mennyiben tekinthető mindez a következő évek forradalmai és összeomlásai szerves előzményének? \n  \nPROGRAM \n  \n1. PANEL \nEgy világrend végnapjai \nTomka Béla: Az európai társadalom átalakulása 1880–1914 – VIDEÓ \nEgry Gábor: Háborús nacionalizmusok és versengő imperializmusok – VIDEÓ/1 + VIDEÓ/2 \nRigó Máté: Gazdasági háború és prosperitás? 1916 mint fordulópont az első világháború gazdaságtörténetében – VIDEÓ \n  \n  \n2. PANEL \nÚj háború a régi világban  \nGyáni Gábor: Augusztus és október között félúton – VIDEÓ \nBalázs Eszter: A magyar értelmiség és az 1916-os erdélyi román betörés – VIDEÓ \nErős Ferenc: Kínzás vagy gyógyítás? Háborús neurotikusok elektrosokk-kezelése az első világháborúban – VIDEÓ/1 + VIDEÓ/2 \n  \n  \n3. PANEL \nVáltozások a hátországban I. – Átalakuló közösségek  \nKovács M. Mária: Antiszemitizmus a háború éveiben – VIDEÓ \nPollmann Ferenc: Egy nagyhatalom nagy hadserege a Nagy Háborúban: Az osztrák–magyar hadsereg változása 1914-től az őszirózsás forradalomig – VIDEÓ \nPaksy Zoltán: Hadifogolytáborokból internálótáborok. A traumák nyomán átalakuló Magyarország új intézményei – VIDEÓ \n  \n4. PANEL \nVáltozások a hátországban II. – Szociálpolitikai problémák  \nKótyuk Erzsébet: A hadszínterek hátországa. A polgári lakosság küzdelmei a nagy háború idején – VIDEÓ \nZalai Katalin: Női szerepek változása. Női érdekképviseletek és a női jogok kérdése a munkásnők szemszögéből – VIDEÓ \nUmbrai Laura: Mit evett Budapest? – A közélelmezés problémaköre a hátország fővárosában – VIDEÓ (ea.) + VIDEÓ (válaszok)\n \n  \nZárszó – VIDEÓ \n  \n
URL:http://polhist.hu/programok2/1916-a-regi-vilag-es-a-regi-magyarorszag-utolso-eve/
CATEGORIES:Tudományos konferencia
END:VEVENT
END:VCALENDAR