BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Politikatörténeti Intézet - ECPv4.6.19//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Politikatörténeti Intézet
X-ORIGINAL-URL:http://polhist.hu
X-WR-CALDESC:Events for Politikatörténeti Intézet
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=UTC+0:20150308T000000
DTEND;TZID=UTC+0:20150308T000000
DTSTAMP:20261017T040818
CREATED:20171006T090952Z
LAST-MODIFIED:20171006T090952Z
UID:5771-1425772800-1425772800@polhist.hu
SUMMARY:70 éve hunyt el Sárközi György költő
DESCRIPTION:70 éve hunyt el Sárközi György mártír költő\, szerkesztő\n\nIllyés Gyula 1947-ben így emlékezett meg barátja haláláról: \n„Mint mindig\, a bajban lévők sorsát vállalta. A nyugat-magyarországi Balfon érte utol a vég\, 1945 áprilisának valamelyik napján. Végelgyengülésben halt meg\, negyvenhat éves korában.A reményt\, a lelket utolsó percéig megőrizte. Az utolsó percig bíztatta és vigasztalta a mellette haldokló Halász Gábort és Szerb Antalt. Készült a jövőre.” \nA róla szóló emlékezésekből idézünk: \n„E versek szerzője szerkesztette esztendőkig a két világháború közti idő legjelentősebb írói és paraszti mozgalmának csata-folyóiratát\, a Választ; ő indította útjára a Magyarország Felfedezése című könyvsorozatot; az üldöztetések alatt az ő baráti otthona volt a mozgalom legmeghittebb találkozóhelye; a Márciusi Front legfontosabb kiáltványait és elv-lerögzítéseit az ő íróasztalán\, az ő tollával fogalmaztuk.”(Részlet Illyés Gyula bevezetőjéből\, amit Sárközi György 1947-es kiadású összes verseihez írt.) \n„Sárközi György problematikus közéleti személyiség volt\, Sárközi György a megújhodó Magyarország mártírja volt\, finom elme volt és feledhetetlen kedvességével hódító emberi jelenség”(Részlet Bóka László Szépség és felelősség című írásából.) \n„Megrendültség\, tisztelt és rajongás nélkül le sem írhatnám Sárközi György nevét\, – de nem ő volt-e az\, akinek költői sorsa az egész második nemzedék magatartásának végzetét példázza? Bátorságában\, becsületében és következetességében ő meg is mert érkezni oda\, ahová nemzedéktársai\, kevésbé sietős léptekkel\, csak elindultak: feláldozta a felelősségnek s a hivatottságnak – a költőt. És micsoda költőt áldozott fel!”(Részlet Sőtér István Tisztuló tükör című írásából.) \n„Sárközi a felszabadulás után elsősorban modellként hat tehát: az elhallgató\, elfojtó író\, sőt: az írót föláldozó író szimbóluma. Gellért Oszkár úgy emlékezik\, hogy – csekély vigasz – a fasizmus idején a Nyugat első nemzedékéből őt\, a másodikból Sárközit tekintették és becsülték igaz magyarnak.”(Részlet Kőháti Zsolt Sárközi Györgyről írt monográfiájából.) \n„Az angyali doktorok fajtájához tartozott. Műve nemcsak a versben öltött formát\, nemcsak szellemének kritikai villanásaiban\, a művészt éppúgy elárulták a rímek\, mint csodálatos mosolya\, vagy egy felejthetetlen kézmozdulat. Varázsa volt\, ám ő is ezt a varázst kereste azoknál\, akikkel mint műfordító\, vagy kézirat-olvasó kapcsolatba került. Nyugtalan szellem maradt mindvégig\, de egyre lomhább versíróvá vált; utolsó\, tragikusan elmélyült tíz esztendejének egész termése belefér a Higgy a csodában vékony kötetébe.A verseket rendszerint nyáron írta\, rövid pihenői alatt\, amikor elmenekülhetett a városban reátornyosuló papíroshegyek elől. Keveset írt\, de ezek a versek oly szépek voltak\, hogy az olvasók szívükben megrendültek tőle\, keresték a csend mélyebb okát\, amely elfullasztotta a költőt\, aki csak akkor szólalt meg\, amikor „múltjára borult”…A vers mestere volt\, egyike a legnagyobb jelenkori magyar költőknek\, ám mint ember nagyon csendes\, türelmes\, kissé félszeg volt\, elzárkózott a szereplés hangosabb formáival szemben. Míg szerkesztette a Válasz-t\, vagy olvasta az Athenaeumhoz benyújtott kéziratokat: ugyanolyan mély\, lelki finomság áradt belőle\, az a különös tapintat\, mely éppúgy hozzátartozott lényéhez\, mint meleg szemének lélekbelátó mosolya. Három verseskötetének címe is hordja magában e belső finomság igézetét: az „Angyalok Harca”\, a „Váltott Lélekkel” s a „Higgy a Csodában” láncszeme annak a férfiműnek\, mely a balfi táborban\, irodalmunk e nagy temetőjében örökre megszakadt.”(Részlet Passuth László 1945. júliusi megemlékezéséből) \n \n\n            \n\n\n \n \n \n \n \n \n \n \n\n\nSárközi György és Sárközi Márta közös sírja a Kerepesi temetőben \n \nS végül néhány strófa verseiből: \nSzenvedni kell\, lakolni\, pajtás\, minden bűnért\,s a szenvedést viselni\, amit a sors kimért\,a kórházat\, a börtönt\, s utóbb avagy előbb\,vállalni kell s viselni\, pajtás\, a temetőt.(Rabok – részlet) \nHoltan is élek\, míg irgalma tarta papirosnak s míg a fölkavartkorok örvénye majdan elnyelimint szólt a dal\, az ősi nyelvet is.(Esőcseppek – részlet) \nHol van fiam? Hol feleségem?Hol hazám? Hol vannak a jobbak?Köd ül\, sűrű köd\, földön-égen.(Köd – részlet) \nMikor baljós üstökös gyúl azégen s ránkmutatA küzdők kettétörik és eldobjákkardjukat.Ürgelyukba súgja a költő utolsódalátÉs nyögi a régi nép új urakdiadalát\,Higgy a csodában… \n“ \n
URL:http://polhist.hu/programok2/70-eve-hunyt-el-sarkozi-gyorgy-kolto/
CATEGORIES:Évforduló
END:VEVENT
END:VCALENDAR