A „Trianon-mitológiát” szedték darabokra az újabb kutatási eredmények alapján Ablonczy Balázs és Romsics Gergely történészek, az ELKH BTK Történettudományi Intézetének kutatói, akikkel Csunderlik Péter, a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa beszélgetett még 2020 júniusában, a trianoni békeszerződés aláírásának centenáriumán.

Az adás eredetileg a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában hangzott el 2020. június 12-én.

A PTI Podcast sorozata itt érhető el (Anchor).

A beszélgetés fontosabb kérdései:

• Indokolt-e a kijelentés, hogy a hagyományos magyar politikai elit már 1918 tavaszán elvesztette az első világháborút, hiszen a háború nem egyesítette a nemzetet, hanem kiélezte a politikai, társadalmi, gazdasági ellentéteket, miközben a Tisza-rendszer elitje defenzívába szorult? Esterházy Móric miniszterelnökként ugyanis már maga kereste fel a Népszava szerkesztőségét, a termelést a szakszervezetek nélkül nem lehetett már működtetni, a választójogi reform pedig feltartóztathatatlan volt. Megállapíthatjuk-e, hogy a „Régi Magyarország”, amelyet a trianoni megemlékezésekkor siratnak, már a világháborúban megbukott?
• 1918 őszén volt-e alternatívája Károlyi Mihály miniszterelnökségének?
• Miért ideális bűnbak Károlyi Mihály, és jogosak-e a vele és a Károlyi-kormány katona- és külpolitikájával kapcsolatos vádak?
• A Tanácsköztársaság kikiáltásának és a proletárdiktatúra harcainak volt-e bármilyen hatása a leendő trianoni határokra? Párizsban valóban „magyar nacionalisták blöffjének” gondolták a magyar kommünt?
• A Clemenceau-jegyzékkel kapcsolatos üzenetváltások idején a Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsában a megcsonkított Magyarország gazdasági életképtelenségével érveltek az ellenállás mellett, és a „gazdasági életképtelenség” érvét utóbb a jobboldal is átvette 1919 után. Ám a trianoni béke gazdasági hatásait vizsgáló Tomka Béla kimutatta, hogy az ország kétharmadának elvesztése hosszabb távon nem is volt akkora gazdasági csapás. Valóban gazdasági katasztrófát okozott-e Trianon?
• Ténylegesen mekkora csapást jelentett Trianon a határon túli magyaroknak? Volt-e „Trianon-trauma”, vagy az általunk ma ismert „Trianon” egy olyan kulturális trauma, amit az irredenta propaganda állított elő a két világháború között? Lehet-e a „kulturális trauma” melletti érv az a közvéleménykutatás, amely szerint gyakorlatilag minden magyar tudni véli, hogy Trianon egy súlyos, katasztrofális csapás volt, ám közülük kevesen tudják, hogy konkrétan mi is történt.
• Trianon egyik maradandó kulturális hatása a székelyek mint „szupermagyarok” mitotoposzának létrejötte a nemzeti mitológiában. Van bármi értelme a történésznek cáfolgatni ezeket a toposzokat, vagy bele kell nyugodnia, hogy a tudomány úgyse lehet erősebb, mint a mitológia?

AJÁNLOTT IRODALOM:

Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon. Az összeomlás és a békeszerződés történetei, 1918–1921. Budapest, Jaffa, 2020.

Ablonczy Balázs: Trianon-legendák. Budapest, Jaffa, 2015.

Egry Gábor: Erdély-képek és mítoszok. In: A magyar jobboldali hagyomány, 1900–1948. Szerk.: Romsics Ignác. Budapest, Osiris, 2009, 506–533.

Peter Pastor: Hungary Between Wilson and Lenin. The Hungarian Revolution of 1918–1919 and the Big Three. Boulder, East European Quarterly, 1976.

Romsics Gergely: Mítosz és emlékezet. A Habsburg Birodalom felbomlása az osztrák és a magyar politikai elit emlékirat-irodalmában. Budapest, L’Harmattan, 2004.

Romsics Ignác: A trianoni békeszerződés. Budapest, Helikon, 2020.

A kiemelt képhez felhasznált fotók forrása: Szombat.org, 168 óra, ELTE

POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET

HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS

Photo credit: Unsplash
Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay