BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Politikatörténeti Intézet - ECPv4.6.19//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Politikatörténeti Intézet
X-ORIGINAL-URL:http://polhist.hu
X-WR-CALDESC:Events for Politikatörténeti Intézet
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=UTC+0:20101004T080000
DTEND;TZID=UTC+0:20101004T080000
DTSTAMP:20261017T022026
CREATED:20171006T090828Z
LAST-MODIFIED:20180227T134300Z
UID:5536-1286179200-1286179200@polhist.hu
SUMMARY:A „világváros” Budapest – két századfordulón
DESCRIPTION:BESZÁMOLÓ\nÁ. Varga László\, a Budapest Főváros Levéltára főigazgatója és Schneider Márta\, a Napvilág Kiadó igazgatója köszöntötte az érdeklődőket A „világváros” Budapest – két századfordulón című tanulmánykötet könyvbemutatóján\, ahol a Napvilág Kiadó gondozásában megjelent tanulmánykötetről Gyáni Gábor történész\, akadémikus\, valamint Tosics Iván\, szociológus\, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. \nGyáni Gábor hangsúlyozta\, hogy a tanulmányok iker-szöveget alkotnak\, amelyhez az olvasó különböző stratégiával közeledhet: haladhat sorban\, azaz tematikusan\, illetve különválaszthatja a két századfordulóról szóló tanulmányokat\, hogy átfogó képet kapjon a Monarchia-kori és a rendszerváltás utáni Budapestről. A szerzők mindkét időpontban arra keresik a választ\, mennyire felelt meg Budapest egy világváros kritériumainak. Maga a világváros kifejezést a Budapesttel párhuzamosan gyors ütemben nagyvárossá váló Berlinben vette használatba a német szociológia. A két századforduló különböző lehetőségeket kínált: a születő nemzetállamok felépítésének dinamizmusa helyett a 21. század hajnalán meglévő örökséggel és adottságokkal kell számolni\, amikor ugyan lehetőséget kínált Európa újraintegrálódása\, de egyben a környező országok fővárosai is felnőttek Bécs vagy Budapest szintjére. Továbbá míg a dualizmus idején a főváros a nemzet egészét jelenítette meg\, ma a globalizáció jelentősen elhalványította e központok nemzeti kontextusát.  \nBár a világvárosok kategorizálására vannak tudományos kísérletek\, a kötet nem kötelezi el magát egyértelmű kritériumok mellett\, így az olvasó csak részben kap választ arra\, mennyiben tekinthető a magyar főváros metropolisznak\, illetve hol helyezhető el a világvárosok hierarchiájában. A tanulmányok főképp a világvárosi lét gazdasági-infrastrukturális oldalát ragadják meg\, színvonalas\, új eredményeket felvonultató írások szólnak a bankrendszerről\, a közlekedési és kommunikációs hálózatokról\, valamint a város turisztikai imázsáról. Újabb kutatások tárgyát képezhetné viszont a modern nagyvárosra jellemző kultúra feltárása\, mind a hagyományos jellegű megközelítésben\, mind annak vizsgálata\, hogyan észlelték a várost az ott lakók és az oda érkezők.  \nTosics Iván arra emlékeztetett\, hogy 1990 táján sokan úgy érezték\, hasonló „alapító időszak” következhet el\, mint az előző századfordulón. Ám ezek a víziók a valós feltételekkel kevéssé számoltak. Így az akkori erőteljes bevándorlással megtámogatott demográfiai növekedéssel egy stagnáló-csökkenő népesség áll szemben. Akkor egyértelmű volt az akarat a város fejlesztésére\, hiszen úgy tartották az erős főváros a nagy és erős ország és nemzet nélkülözhetetlen tényezője\, a rendszerváltás után viszont nem volt egyértelmű elkötelezettség a főváros fejlesztésével kapcsolatban\, több alternatíva – fürdőváros\, pénzügyi központ\, nagy rendezvények városa – is felmerült (majd elmerült)\, és sok kritika is megfogalmazódott a „Budapest-vízfejjel” kapcsolatban. Anno Budapest valódi asszimilációs tégelyként funkcionált\, míg ma elsősorban a határon túli magyarok számára vonzó\, a nem magyar anyanyelvűek számára inkább csak átmeneti állomás\, nem végcél\, pedig a betelepülők sokat hozzátehetnének a város dinamikájához.  \nÁllandó kérdés és félelem\, vajon nem körözik-e le Budapestet a környező országok nagyvárosai\, Prága\, Varsó\, Bukarest. Ezek a világvárosok jellemzően hasonló történelmi örökséggel küzdenek\, mint Budapest\, és bár a belvárosi részek fejlődése eltérő – Prága belvárosa skanzenszerű\, amelynek szinte teljesen megszűnt a lakóhely-funkciója\, Varsóban felhőkarcolók épültek\, Budapest viszonylag intakt módon őrzi 19. századi arculatát –\, közös sorsuk\, hogy a város alakulását túlnyomórészt a magánpiaci erők határozzák meg. Hiányzik azonban az a fajta határozott várospolitikai vízió\, amely Bécset jelenleg sikeresebb várossá teszi. \n \n“ \n
URL:http://polhist.hu/programok2/a-vilagvaros-budapest-ket-szazadfordulon/
CATEGORIES:Korábbi
END:VEVENT
END:VCALENDAR