BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//Politikatörténeti Intézet - ECPv4.6.19//NONSGML v1.0//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH X-WR-CALNAME:Politikatörténeti Intézet X-ORIGINAL-URL:http://polhist.hu X-WR-CALDESC:Events for Politikatörténeti Intézet BEGIN:VEVENT DTSTART;TZID=UTC+0:20140201T000000 DTEND;TZID=UTC+0:20140201T000000 DTSTAMP:20261017T054227 CREATED:20171006T090924Z LAST-MODIFIED:20171006T090924Z UID:5690-1391212800-1391212800@polhist.hu SUMMARY:Nagy Ferenc a köztársaságról DESCRIPTION:Elfeledett emlékezést adunk közre Nagy Ferenc\, az 1946–1947-es miniszterelnöktől\, aki tíz év elteltével közölte ezt a cikket az 1946. február 1-én kikiáltott köztársaságról.Az írás a demokratikus emigráció folyóiratában\, a Látóhatár 1956. 1. (január-februári) számában jelent meg. \nA Magyar Köztársaság tízéves évfordulója\nTíz esztendővel ezelőtt\, 1946. január 31-én a magyar nemzetgyűlés törvénybe iktatta a köztársasági alkotmányt\, amelynek bevezetése így hangzik: \n„Emlékezetül adjuk mindenkinek\, akit illett\, hogy Magyarország Nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta: \nMagyarországon 1918. november 13-án megszűnt a királyi hatalom gyakorlása. A nemzet visszanyerte önrendelkezési jogát. Négyszáz esztendős harc\, az ónodi gyűlés\, az 1849-es debreceni határozat\, két forradalom kísérlete és az ezt követő elnyomatás után a magyar nép újra szabadon határozhat államformájáról. \nAz általános\, egyenlő\, közvetlen és titkos választójog alapján megválasztott Nemzetgyűlés most a magyar nép nevében és megbízásából megalkotja azt az államformát\, amely a nemzet akaratának és érdekeinek legjobban megfelel: a magyar köztársaságot. \nA köztársaság polgárai részére biztosítja az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait\, a magyar nép számára a rendezett együttélést s a más népekkel való békés együttműködést. \nAz állampolgárok természetes és elidegeníthetetlen jogai különösen: a személyes szabadság\, jog az elnyomatástól\, félelemtől és nélkülözéstől mentes emberi élethez\, a gondolat és vélemény szabad nyilvánítása\, a vallás szabad gyakorlása\, az egyesülési és gyülekezési jog\, a tulajdonhoz\, a személyi biztonsághoz\, a munkához és méltó emberi megélhetéshez\, a szabad művelődéshez való jog s a részvétel joga az állam és az önkormányzatok életének irányításában. \nEzektől a jogoktól egyetlen állampolgár sem fosztható meg törvényes eljárás nélkül és a jogokat a magyar állam valamennyi polgárának minden irányú megkülönböztetés nélkül\, a demokratikus államrend keretein belül\, egyformán és egyenlő mértékben biztosítja.” \nEz a köztársasági alkotmány bevezetése\, amely tökéletesen fejezi ki a népfelség és a polgári egyenlőség elvét. \nAz európai háború befejezése és a köztársasági törvény megalkotása között eltelt tíz hónap arról győzte meg a magyar népet és demokratikus vezetőit\, hogy az orosz megszállás és kommunista erőszakoskodás által veszélyeztetett új magyar államélet egyetlen szilárd alapja a magyar nép polgári öntudata. Ezért volt szükséges\, hogy a köztársasági alkotmányban világosan meghatározzuk az állampolgári jogokat. Arra kellett törekednünk\, hogy minden hazafias polgár a maga tulajdonának tekintse az országot\, annak függetlenségét\, alkotmányát és minden demokratikus intézményét. \nAmikor 1947 tavaszán a szovjet kormány elérkezettnek látta az időt arra\, hogy tervét több kelet-európai ország gyarmatosítása után Magyarországon is megvalósítsa\, természetesen tudatában volt annak\, hogy amíg a köztársasági alkotmány érvényben van\, a pártdiktatúrát nem lehet megteremteni\, a bolsevizálást nem lehet végrehajtani és egy irányítás alatt álló gyarmati kormányt tartósan nem lehet felruházni a hatalommal. Meg kellett tehát változtatni az alkotmányt. Ekkor döbbent rá a magyarság arra\, hogy a jogforrás most már nem a nép\, hanem Moszkva. \nAmikor a nyugati hatalmak győzelme lehetővé tette\, hogy a diktatúrától megszabadított Németország\, Japán és Olaszország megteremtse a maga demokratikus alkotmányát\, Magyarországot a Szovjet megfosztotta a nép által alkotott köztársasági alkotmánytól és a maga diktatórikus előírásait kényszerítette rá\, amely azonban a magyar nép alkotmányának semmiképpen sem tekinthető. \nAz 1949. évi szovjet mintájú alkotmány\, amelynek egyik legfőbb jellegzetessége\, hogy még ezt sem hajtják végre\, megsemmisítette a köztársasági alkotmányban biztosított jogokat. Ki beszélhet ma személyes szabadságról? Legfeljebb börtönön kívül élő emberekről lehet szó\, akiknek feladatát abban szabták meg\, hogy a kommunista terveket megvalósítsák. Ki beszélhet ma elnyomatás\, nélkülözés és félelem nélkül való emberi életről ott\, ahol kormányzati elv az elnyomatás\, a kizsákmányolás és a nép megfélemlítése? Hogy lehetne a gondolat és vélemény szabadságról beszélni egy olyan országban\, ahol éppen most iparkodnak kétszeres erővel megrendszabályozni azokat a kétségkívül tehetséges írókat\, akiknek volt bátorságuk belátni\, hogy a haladás és a forradalmi változások függetlenek a kommunizmustól és csak ott valósulhatnak meg\, ahol szabad intézmények kormányozzák a társadalmat? Vagy hova lett az egyesülési és gyülekezési jog\, amelyet a köztársasági alkotmány biztosított minden állampolgárnak? Hát megkísérelhetné bárki is hogy pártot szervezzen vagy népgyűlést hívjon össze az összeesküvés vádjának szörnyű következménye nélkül? A kommunista diktatúrában a belpolitikát rendőri kérdéssé egyszerűsítették. És így van ez valamennyi többi joggal\, amelyeket a köztársasági alkotmány biztosított a magyar parasztnak\, munkásnak és polgárnak. \nTíz esztendővel azután\, hogy a magyar nép rég óhajtott jogai az alkotmányban nyertek biztosítékot\, sötét reakciós diktatúra terpeszkedik az országon. A köztársasági alkotmányt félredobták\, de a benne lefektetett elveket nem sikerült elpusztítani. Ezek az elvek ott élnek a magyarok lelkében\, az otthon szenvedőkben és a száműzöttekben egyaránt. Alapjai lesznek egy új szabad\, progresszív és alkotmányos magyar életnek. \n NAGY FERENC \n* * * \n1946. február 1-jén fogadta el a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvénycikket a nemzetgyűlés. \nEnnek emlékére 2005-ben a Magyar Köztársaság kormánya a kulturális miniszter előterjesztésére február 1-jét a köztársaság emléknapjává nyilvánította. \nIde kattintva az 1946-os magyar köztársasággal és az emléknappal kapcsolatos dokumentumokat\, tanulmányokat és vitacikkeket olvashat. \n \n“ \n URL:http://polhist.hu/programok2/nagy-ferenc-a-koztarsasagrol/ CATEGORIES:Évforduló END:VEVENT END:VCALENDAR