Hogyan tudta biztosítani erdélyi gazdasági érdekeltségeit a budapesti és bécsi nagypolgárság 1918 után? Miképpen írta át korántsem a romániai üldöztetéséről tanúskodó előéletét Kalocsa két világháború közötti polgármestere? Mivel keserítette meg az életét az új szlovén kormányzat a muravidéki szlovén anyanyelvű tanároknak?
 

Hallgassa vissza az adást ide kattintva!
 

2024. január 19-én a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában, a Sorsfordító idők, hétköznapi emberek. Élet a Monarchia romjain című népszerűsítő kötet kapcsán arról beszélgettünk, hogyan lehet helyi forrásokat, az azokból kibontakozó történeteket és egyéni sorsokat olvasva a „nagy egészből” többet megérteni. Miért lehet ezekből kiindulva a folytonosság, a struktúrák továbbélésének jelenségeit bemutatni, vagy éppen miről árulkodnak az új nemzetállami központok és a saját nemzetállamhoz kerülő helyiek konfliktusai.

Egry Gábor történész és kutatócsoportja hat éven keresztül vizsgálta az I. világháború utáni átmenetek kérdését az Osztrák–Magyar Monarchia korábbi területén létrejövő államok különböző térségeiben.

A kérdező Takács Róbert, a Múltunk folyóirat felelős szerkesztője volt.