2024. november 27-én folytatjuk sorozatunkat, amelyben történészekkel, illetve humán tudományok kutatóival beszélgetünk pályájukról, kutatásaikról, a magyar (történet)tudomány múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

Következő vendégünk Sándor Klára nyelvész, kultúrtörténész lesz.

Időpont: 2024. november 27., szerda, 17:30

Helyszín: a Politikatörténeti Intézet Könyvtára (1114 Budapest, Villányi út 11–13., földszint)

Regisztrációs szándékát kérjük, itt jelezze!

Sándor Klára Salgótarjánban született, s ott érettségizett a Bolyai János Gimnáziumban. Egyetemi tanulmányait Szegeden folytatta, ahol a JATE magyar–altajisztika–magyar nyelvtörténet szakjain szerzett diplomát 1989-ben. Az egyetemi doktori címet 1991-ben szerezte meg a Bolognai rovásemlék filológiai elemzésével – ez a székely írás leghosszabb emléke, egy Habsburg császári tiszt, Luigi Ferdinando Marsigli gróf kéziratában maradt ránk. 1996-ban – immár a szegedi Tanárképző Főiskola Magyar nyelvi tanszékének oktatójaként – a székely rovásírás szélesebb körű elemzésével kandidátusi fokozatot szerzett. 2006-tól a Szegedi Tudományegyetem Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszékének munkatársa, 2014 óta a tanszék vezetője. 2019-ben lett az MTA doktora a székely írás reneszánszáról írt munkájával, ugyanattól az évtől egyetemi tanár. 2021-től a pozsonyi a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének a professzoraként is tanít.

Nyelvészeti kutatási területe az evolúciós nyelvészet, ezen belül a nyelvi változások elméletének vizsgálata, beleértve a nyelv és az identitás viszonyát. Az evolúciós nyelvészethez kötődött a társasnyelvészettel kapcsolatos nyelvfilozófiai érdeklődése és nyelvszociológiai témái, elsődlegesen a nyelvi diszkrimináció és a csángók nyelvcseréje. Ugyanebben az evolúciós keretben vizsgálja a társadalmi digitalizálódás következményeit, 2022-től vezeti az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központjában a Digitális Társadalom kompetenciaközpontot, s ezen belül a Kulturális örökség és digitális társadalom kutatócsoportot.

Nyelvtörténeti munkájában találkozik a társasnyelvészeti megközelítés a kultúrtörténettel: jelenleg a honfoglalás előtti török–magyar kapcsolatok újraértelmezése egyik kiemelt kutatása. Kultúrtörténészként legtöbbet a székely írás használattörténetével és emlékeivel foglalkozott – az emlékek kiadásáért két szerzőtársával, Benkő Elekkel és Vásáry Istvánnal Akadémiai Díjat kaptak 2021-ben. A székely írás használattörténete révén foglalkozott a hunhagyomány magyar identitásban betöltött szerepével.

Számos tudományszervezői szerepvállalása közül kiemelhető, hogy 2024 óta az MTA Művelődéstörténeti Bizottságának, 2021 óta pedig az MTA Identitástörténeti Munkabizottságának elnöke, valamint az SZTE Málnási Bartók György Filozófiai Doktori Iskolájában a Kultúraelméleti Program vezetője.

Tudományos pályája mellett közéleti szerepet is vállalt: 2006 és 2010 között a szegedi 2. sz. választókerület országgyűlési képviselője volt a Szabad Demokraták Szövetségének tagjaként, és a parlament Oktatási és Tudományos Bizottságának alelnökeként tevékenykedett, míg az Európa Tanács Parlamentjében a Nők és férfiak esélyegyenlősége bizottságban képviselte Magyarországot.

A beszélgetést Takács Róbert történész (PTI) vezeti.

A sorozatról:

Évtizedeken át a Várban, az Úri utcában működött a magyar történetírás központja, a Történettudományi Intézet. A várbeli kormányzati rezervátum kialakítása miatt az intézetet kiköltöztették, épülete ma is üresen áll. A Politikatörténeti Intézet viszont az Úri utcai Borsos Miklós emléklakásban indított rendezvénysorozattal idézte meg a hely szellemét: magyar történészekkel és társadalomtudósokkal beszélgetünk pályájukról, kutatásaikról, a magyar történettudomány múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A Fidesz ezt sem viselte el és kilakoltatta az intézetet, immár a mi beszélgetéseink is száműzetésbe kerültek: a Villányi úton folytatjuk.

Szalonbeszélgetés-sorozatunkban eddig Pók Attilát, Saly Noémit, Ablonczy Balázst, Jeszenszky Gézát, Varga Zsuzsannát, Kövér Györgyöt, Hajdu Tibort, Pető Andreát, Romsics Ignácot, Széchenyi Ágnest, Klaniczay Gábort, Pritz Pált, Földes Györgyöt, Standeisky Évát, Peter Pastort, Baráth Magdolnát, Deák Ágnest, Kontler Lászlót, Simon Attilát, Kalmár Melindát és Csorba Lászlót láttuk vendégül.

Az eseményekről készült felvételeket itt tekintheti meg.