Egry Gábor fő kutatási területe a kisebbségek és a nacionalizmus Közép- és Kelet-Európában a 19–20. században, kiemelten a két világháború közti Erdély és annak regionalista irányzatai. Jelenleg egy uniós kutatási projektet vezet az Osztrák-Magyar monarchia utódállamaira kiterjedően, az 1916-1930 közötti időszakban, ezért a Trianon centenárium kapcsán többször is nyilatkozott a témában:

A Trianoni emlékmű olyan, mint egy területi követelés

 

„Furcsa mód, a Trianoni emlékmű éppen a Politikatörténeti Intézet előtt, az Alkotmány utcában épül, amely azon kívül, hogy szimbolikájában zarándokhelynek felel meg, nem a magyar közösségeket állítja középpontba, hanem területeket. Az 1913-as településnév listát vésték a falára, amely olyan magyarosított nevű helységeket is tartalmaz, ahol soha nem éltek magyarok.

Egry Gáborral Németh Péter beszélgetett a a KlikkTV 2020. május 31-i adásában. Az erről készült felvételt a képre kattintva tekintheti meg:

 

Trauma vagy történelem? Jelentés a trianoni árokból

 

„Annak, hogy Trianon emlékezete száz év után is ugyanabban a csapdában vergődik, az egyik oka az, hogy a hivatalos, a szimbolikus emlékezet mindig elvált a társadalmi viszonyulás sokféleségétől, és kifejezetten akadályozta annak érvényesülését.”

Egry Gábor írása a Jelen hetilap 2. számában jelent meg június 4-én.
Még kapható az újságárusoknál, vagy előfizethető a kiadónál.

Fotó: Simon Márk (Jelen hetilap)

 

A múlt sokszínűségét kutatni

 

A trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója alkalmából a Szentendre és Vidéke 8. lapszámában jelent meg interjú főigazgatónkkal 1920. június 4-e történeti okairól és következményeiről, valamint az ezek alapjául szolgáló nézőpontok sokszínűségéről.

A cikket a 10-12. oldalon olvashatja a képre kattintva:

 

Nemzeti Összetartozás Napja – kerületi megemlékezés

 

„Magyarok emlékezetét tesszük láthatóvá, és megmutatjuk, hogy a magyarság – még Trianon megélésében is – sokszínű. A sokszínű emlékezet talán a mai sokféleséget is jobban kifejezi. És ha kicsit oldja a fájdalomérzet merev parancsát, talán ahhoz is közelebb visz, hogy magunk mögött hagyjuk az elmúlt 100 évet.”

2020. június 4-én a Józsefvárosi Önkormányzat megemlékezést tartott a trianoni békeszerződés századik évfordulóján, a volt Józsefvárosi pályaudvarnál. Az eseményen beszédet mondott Egry Gábor történész, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója és Dr. Erőss Gábor emlékezetpolitikáért felelős alpolgármester.

Főigazgatónk beszédének teljes szövegét ide kattintva olvashatja el.

A trianoni békediktátummal szétesett az Osztrák-Magyar Monarchia: ezzel nem csak egy világbirodalom szűnt meg, hanem az utódállamok is rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Magyarország összeomlott, úgy infrastrukturálisan, mind gazdaságilag. Milyen következményei voltak ennek a folyamatnak, és a megváltozott körülmények között hogyan működtek mégis ezek az államalakulatok?

Intézetünk igazgatója, Egry Gábor és kollégánk, Ignácz Károly volt a Partizán 2020. június 4-i adásának vendége, amelyben Trianon mellett az intézetben folyó kutatásokról is beszéltek.

Nézze vissza a beszélgetésről készült felvételt!