A Politikatörténeti Intézet az első világháború centenáriuma alkalmából Hadszíntér és hátország néven átfogó projektet indított, ami széles körben lehetővé teszi a társadalmi emlékezet közös formálását. 2015. évi témánk a Kultúra, művelődés, tárgyi kultúra volt, ehhez kapcsolódott A múzsákat lelövik, ugye? című beszélgetéssorozatunk első évada is, amelyben az alábbi kérdéseket jártuk körbe:
Hogyan működött a frontszínház? A sajtóban megjelenő háborús tudósítások vajon a valósággal szembesítették az olvasót? Milyen zenei kíséretet választottak a korszak némafilmjeihez? Tényleg igazi a mondás, miszerint „a háború hosszú, de a szoknyák rövidek”? Mikor és hogyan diplomáztak a bevonult egyetemisták? És egyáltalán, kik tanítottak az iskolákban, ha a tanárokat a frontra vitték? Hogyan lehetett gyógyítani egy srapnel ütötte sebet? Miként védekeztek a járványok ellen? Hát védőoltással! – felelheti erre az olvasó. És ez valóban létezett már ekkor? Vagy „csak” a háború következményeként terjedt el?
Paradoxon, de sokat köszönhetünk a háborúnak – elsősorban a nők. Kényelmesebb viseletet, modernebb háztartási technikát, egyszerűbb recepteket és legfőképpen a megnövekedett képzési lehetőségeket, azaz önállóságunk alapjait. És a férfiak? A gyerekek? A közélet és általában a társadalom? Hogyan profitáltak a háború hatásaiból?
Úgy véljük, a háború kulturális hatásai máig élnek, a beszélgetéssorozat során ezekkel a folyamatokkal ismertettük meg a közönségünket. A sorozat hat részes első évadában körbejártuk a színház, az irodalom és a sajtó, a filmművészet és a zenei élet, gasztronómia és a divat, az oktatás és végül a természettudományok területén végbemenő változásokat.
Az első világháború és a kultúra
1.
2015. március 26.
Színházi élet a háború alatt
Frontszínházak és hadifogolyszínházak – avagy hogyan mulattak a bakák?
Beszélgetőtársaink: Kiss Csilla színháztörténész és Sipőcz Mariann színháztörténész, gyűjteményvezető, az Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum munkatársa.
Moderátor: Kaba Eszter
A beszélgetés az alábbi kérdéseket járta körül:
Mikor szervezték az első frontszínházakat? Kik voltak a színészei, milyen darabokat játszottak? Hogyan szerveződtek a hadifogolyszínházak? Milyen darabok kerültek bemutatásra? Ki és miből finanszírozta a színházak létrejöttét? Miről szóltak és mire buzdítottak a propaganda darabok 1914-15-ben? Mi okozta a népszerűségvesztésüket? A hátország színházai zárva voltak? Vagy mégsem? Mennyiben számított a társadalomban, hogy mit csinál, mit képvisel egy színész/színésznő? Köztiszteletben állt, esetleg követendő példa volt? Mai szóhasználattal élve: celebnek tekinthető?
2.
2015. április 29.
Irodalom és sajtó a háború alatt
Háborús regények és háborúellenes írások. Szépirodalom a sajtóban.
Kiemelt folyóiratok: Nyugat, Ma.
A cenzúra kérdése: a szükséges rossz? Háborús tények a cenzúra fényében.
Beszélgetőtársaink: Balázs Eszter történész és László Ferenc kritikus
Moderátor: Takács Róbert
A beszélgetés az alábbi kérdéseket járta körül:
Mi jellemezte 1914-ben a sajtó működését? Milyen volt a háború alatt a sajtójog szabályozása (az 1914-es új sajtótörvény tükrében)? Milyen mértékben nehezedett rá a cenzúra a nem katonai jellegű hír- és publicisztikai anyagra? Hogy viselkedett a háború alatt a – a közvélekedés szerint erősen franciás orientáltságú – Nyugat Mi jellemezte a konzervatív irodalmi köröket? Milyen viták folytak az irodalmi-társadalmi folyóiratokban? A magyar költők esetében is jelentkezett-e a színházakban megfigyelhető „hazafias”, lelkesítő hullám? Kik voltak azok a jelentős költők, akik szavukat hallatták – versben, illetve publicisztikában? Mi jellemezte háborús verseiket? Megszületett-e még a háború alatt a háborús regény?
3.
2015. május 27.
Háborús filmek, szórakoztató filmek a hátország lelkesedésének fenntartására és a nemzetközi filmvilág nagy átrendeződése – Hollywood, mint az I. világháború nagy nyertese.
Zene. Opera-, operett és hangversenyélet 1914 és 1918 között.
Beszélgetőtársaink: Laska Pál forgatókönyvíró és László Ferenc kritikus
Moderátor: Csunderlik Péter
A beszélgetés az alábbi kérdéseket járta körül:
Miért számít történelmi mérföldkőnek az Egy nemzet születése c. némafilm? Miről szólt a háborús némafilm? Készültek mozgóképek a fronton? És milyen volt az aláfestő zene? A háborúban hallgattak zenét az emberek? És mégis min? Minek köszönhető a zenés darabok népszerűsége? És mit szólt mindehhez Bartók és Kodály?
4.
2015. szeptember 30.
Változások a gasztronómiában és a divatban.
A háború hosszú, de a szoknyák rövidek? A nőideál változása.
Mit ettek, hogyan főztek? Nyersanyaghiány és új receptek. A kávéházi kultúra.
Beszélgetőtársaink: F. Dózsa Katalin művészettörténész és Saly Noémi irodalomtörténész
Moderátor: Prosinger Lívia
Noha a háború első évében még élénk társasági élet folyt a fővárosban, a harcok második-harmadik esztendejében bizonyos fokú „szűk-ség” már az élet minden területén jelentkezett – így a divatban is. Az első világháború új helyzet elé állította a nőket, át kellett venniük a hadbavonult férfiak helyett a családfő szerepét. Új női ideál született – szó szerint új (a korábbinál lényegesen rövidebb) köntösben.
“A háború hosszú, de a szoknyák rövidek” – szól az ismert mondás. Vajon az elit hatására született az új divat, vagy inkább kényszer szülte megoldásként? Milyen irányba módosult a nőideál a megváltozott szerepek és a nők munkába állásának következtében? Mit ettek, hogyan főztek? Milyen (ma is használt) recepteket hozott a nyersanyaghiány? Mennyiben változtatta meg a háború a kávéházba járók szokásait, a látogatók társadalmi összetételét? A New Yorkból valóban rossz kávéház lett, tényleg odaszokott az “aljanép”? Igaz, hogy a világháború alatt maga Budapest is eléggé lezüllött?
5.
2015. november 24.
Tanári kar a harctéren – kitől tanultak a diákok? Felszabadított tanoncok, berukkolt egyetemisták – mi lett a be nem fejezett tanulmányokkal?
Fókuszban a magyar felsőoktatás 1914-1921 közötti helyzete.
Beszélgetőtársaink:
Batalka Krisztina levéltárvezető (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)
Kerepeszki Róbert történész (Debreceni Egyetem)
Moderátor: Csunderlik Péter
Milyen hatással volt az első világháború a magyar felsőoktatásra? Egységesen támogatták-e a háborút az 1914 előtt sokszor egymás ellen harcoló diákszervezetek? Hogyan helyettesítették a bevonuló oktatókat? Tudta, hogy a Műegyetem saját, 300 ágyas hadikórházat is működtetett? Volt-e kultusza a hősi halált halt egyetemi polgároknak? És akik túlélték, miként folytathatták tanulmányaikat? A nők a világháborús szerepvállalásukkal „harcolták ki”, hogy műegyetemisták lehessenek? Honnan kerültek elő az „ébredő magyarok”, mi volt a Turul Bajtársi Szövetség és Teleki Pál valóban kedélyesen reagált az egyetemi „zsidóverésekre”? Milyen szerepet vállaltak az ifjúsági szervezetek a numerus clausus elfogadásában? Fókuszban a magyar felsőoktatás 1914-1921 közötti helyzete.
6.
2015. december 8.
Természettudományok – fókuszban az orvoslás
A háború hatása a hétköznapokra – hozott-e változás a haditechnika a háztartásokban? A vegyipar fellendülése. Járványok, srapnel ütötte sebek – fejlődött-e az orvostudomány? Rokkant kérdés – művégtag készítés: új iparág kibontakozóban?
Beszélgetőtársaink:
dr. Kótyuk Erzsébet (Semmelweis Orvostörténeti Múzeum)
dr. Kiss Gábor (Hadtörténelmi Levéltár)
Moderátor: Kaba Eszter
Része volt-e a városi lakásnak a fürdőszoba? Elterjedt volt-e az orvoshoz járás, vagy inkább házi módszerekkel próbálkoztak? Mennyire volt fejlett a hazai orvoslás a nyugat-európaihoz képest? Betegségnek tartották ekkor az alkoholizmust? Lövészárok-láb, lövészárok-száj – mennyire voltak általánosak a hiánybetegségek? Az új technikai eszközök bevetése milyen hatással volt az orvostudományra? Milyen hatással volt a szervezetre? Volt-e túlélője? Milyen végzettsége volt a csapatorvosoknak? Arisztokrata nők és a Vöröskereszt: értettek-e ténylegesen az ápoláshoz? Milyen munkára fogható egy rokkant? Hogyan viszonyul hozzá a társadalom? És a család? A korabeli plasztikai sebészet mennyire tudott segíteni a sérültek testi rehabilitációjában? Hogyan szabályozták a tábori bordélyokat és a prostitúciót?