polhist logo

A mai világrendszer strukturális változásai

E-mail Nyomtatás PDF

A mai világrendszer strukturális változásai
Kutatásvezető: Farkas Péter

A projekt eredményeinek rövid összegzése

1. A kutatás irányáról
A kutatási program eredeti alapgondolata az volt, hogy egyszerre tekintsük át a mai globális kapitalizmus folyamatban lévő szerkezeti változásait:

1./ a globális gazdasági folyamatok terén
2./ a szélesebben vett társadalmi viszonyok alakulásában
3./ a nemzetközi politikai folyamatok módosulásaiban
4./ a nemzetközi szervezetek átalakulási tendenciáiban.

A program nagy vonalakban teljesült, de az eredeti koncepcióhoz képest, különböző okokból, eltérések is mutatkoznak az elkészült dolgozatok tartalmában. A legfontosabb változás az volt, hogy az Alapítvány kérésére a globális gazdasági folyamatok elemzése végül a mai kapitalizmus formációelméleti vizsgálatának része lett, tehát e kutatási irány általánosabbá, elméletibbé vált, széleskörű szakirodalmi feltárást igényelt. Ez a változás már a jóváhagyott kutatási tematikában is tükröződött. Az elméleti munka nagyobb időigénye miatt elmaradt egy kisebb tanulmány elkészítése az adósságokhoz kapcsolt feltételességek hatásáról a centrum-periféria viszony változására. A globális függőségi viszonyokat azonban lényegében az összes elkészült dolgozat érinti, az említett formációelméleti tanulmány pedig szervesen beépítette a mai kapitalizmusértelmezésbe. Végül meg kell említeni, hogy a nemzetközi szervezetek átalakulásával foglakozó tanulmány kiemelten az emberjogi aspektusokat elemezte. Az egyéb vonatkozásokra a jelen záró tanulmányban erősebben utalunk, amihez muníciót adott a nemzetközi politikai viszonyokról és a WTO-ról készült tanulmány is.

2. Néhány fontosabb tudományos megállapítás
A globalizáció felgyorsulásának alapvető oka a modern kapitalizmus viszonyai között a technikai fejlődés és a piaci verseny egymást gerjesztő folyamata által kikényszerített tőkekoncentráció - a transznacionális vállalatok kialakulása, a világméretű munkamegosztás és tőkefelhalmozás kiteljesedése -, továbbá ezekkel összefüggésben, okként és okozatként is, a profitokra nehezedő nyomás volt. A transznacionális monopolkapitalizmus a kapitalizmus részleges formaváltozása. Magán hordozza a monopolkapitalizmus általános jegyeit, sőt, sok tekintetben az állammonopolista kapitalizmus sajátosságait is, ugyanakkor meghatározott politikai-gazdaságtani sajátosságokat hordozó új szakaszt is jelent. A transznacionális kapitalizmus a monopolkapitalizmus klasszikus és állammonopolista szakasza után, annak harmadik stádiuma.
A globalizáció gazdasági meghatározottságú folyamat, a transznacionális vállalatok döntő szerepére, a nemzetközi nagytőkére mint fő gazdaságszervező erőre épülő gazdasági-társadalmi rendszer; több mint a nemzetgazdaságok közti kapcsolatok elmélyülése. Épp a transznacionális vállalatok gazdasági szervezőereje, a nemzetgazdasági keret megváltozása, gyengülése által teszi többé.
A technikai fejlődéssel járó szerkezetváltás, a lezuhant profitráta helyreállításának kényszere a költségelemmé degradált munkaerő kiszorítását, elértéktelenítését - az egységnyi munkaerőköltségek közvetett és közvetlen leszorítását - követelte. Ugyanezen időszakban megerősödtek a kapitalizmus nemzetközi hierarchikus viszonyai, a világgazdaság rendszerjellege. Minden dimenzióban nő a jövedelmi differenciálódás.
A globalizáció veszteseinek érdekfelismeréséből születtek a globalizációt bíráló mozgalmak. Pprogresszivitásuk szerint vagy antiglobalizációs mozgalmak, melyek visszasírják a nemzetállamokat - ezek többnyire nacionalista, szélsőjobboldali mozgalmak - vagy globalizáció-kritikai, "alterglobalizációs" mozgalmak, melyek a termelés nemzetköziesedését nem, csak annak mai formáját utasítják el. Az alterglobalizációs mozgalmak az általuk gyakorolt kritika mélysége alapján anti-neoliberális - a jóléti államok visszaállíthatóságában, sőt, a fejlődő világra való kiterjesztésében hívők -, vagy antikapitalista, a profitérdek túlsúlyán alapuló rendszert elutasító mozgalmak.
Napjaink globális problémái, válságainak éleződése - szegénység, migrációs nyomás, terrorizmus, fegyverkezés, környezetrombolás - a globalizáció mai formájának következménye. Ennek kapcsán orvoslásuk is kizárólag a globalizációs folyamat kritikájával, újragondolásával képzelhető el, amelyhez globális összefogás szükséges.
A mai politikai világrend nélküli állapot lényege abban ragadható meg, hogy a hatalmi egyensúly szférájában bekövetkezett világtörténelmileg példátlanul aszimmetrikus hatalmi szituáció ellenére patthelyzet van. Az Egyesült Államoknak új távlatos stratégiára (Grand Strategy), új "internacionalizmusra" van szüksége, amely figyelembe veszi a valós és várható törésvonalakat. A mai világrend gazdasági erőviszonyon alapuló viszonylagos stabilitását ugyanis várhatóan két tényező fogja erodálni. Először a közös ellenség megszűnése után a nagyhatalmak gazdasági konkurenciaharcból adódó érdekellentétei egyre jobban manifesztálódni fognak. A másik tényező, hogy az Egyesült Államokban könnyen felülkerekedhet a hagyományos izolacionizmus.
A globalizáció a munkajogi helyzet mellett negatív hatással volt az emberi jogokra számos más területen is. A globalizáció nagymértékben növelte például az egyenlőtlenségeket szemben a diszkrimináció-mentesség emberi-jogi alapelvével. Rémisztő a nemzetközi szervezetek mai állapota. A jaltai romok helyébe nem épült és nincs is épülőben új nemzetközi szisztéma: a szervezetek identitásválsággal küzdenek - lásd NATO -, reformokra szorulnának - például ENSZ Biztonsági Tanács-, ráadásul a nemzetközi jog értelmezési keretei még a szokásosnál is jobban fellazultak (lásd a preventív háború elvének kinyilvánítását az új amerikai külpolitikai doktrínában). A globális intézmények, így az ENSZ globális korszaknak megfelelő átalakítása, azonban az érdekellentétek miatt nehézkesen halad.
A példaként részletesebben vizsgált WTO gyakorlatában lényegében nem veszi figyelembe az emberi jogokat, az állat- és növény-egészségügyi előírásokat, a környezeti szempontokat, háttérbe szorul az élelmiszerbiztonság, nem is beszélve a biztonságos élelmiszerellátásról. A szolgáltatások és azon belül a közszolgáltatások piacosítása, továbbá a szellemi tulajdon fokozott védelme gyengíti az esélyegyenlőséget a hozzájutásban, mint például a vízellátás privatizálása, a gyógyszerek szellemi tulajdonának kiterjesztése esetében.


Az elkészült tanulmányok jegyzéke
Korszakváltás vagy/és stádium a globalizáció? Formációelméleti megközelítés
Farkas Péter: Korszakváltás vagy stádium a globalizáció? Kísérlet a transznacionális monopolkapitalizmus formációelméleti értelmezésére.
Mészáros Ádám: A transznacionális kapitalizmus néhány dimenziója - régi tendenciák, minőségi változások

Érdekviszonyok és erőviszonyok társadalmi csoportok és országcsoportok szintjén
Artner Annamária: A globalizáció társadalmi hatásai
Artner Annamária: A globalizációval szembeni világméretű ellenállás
Heltai László: Globális problémák

A globális politikai folyamatok
Galló Béla: A globalizáció "világrendje". Nemzetközi politikai viszonyok az ezredfordulón

A nemzetközi szervezetek átalakulás előtt
Kondorosi Ferenc: A nemzetközi szervezetek átalakulás előtt. Emberjogi aspektusok
Benyik Mátyás: Hogyan kerüli meg a WTO az ENSZ emberjogi, egészségvédelmi és környezetvédelmi szabályait?


Célkitűzések
A globalizáció nyilvánvalóan a kapitalizmus világméretű kiterjedésének és főleg mélyülésének olyan új szakasza, amely meghatározható sajátosságokat hordoz. Ezek a sajátosságok a világtársadalom létformájában (létformáiban, formációiban): gazdasági és általában vett társadalmi folyamatiban érhetők tetten. A globalizáció és hatásai - a maguk konkrétságában - a gazdaság, a társadalmi szerkezet, a nemzetközi politika, a kulturális élet, a környezet állapota, kriminalisztika, stb., stb. tendenciáinak tanulmányozásával közelíthetőek, vizsgálhatóak. Olyan szerkezeti (strukturális), és ezzel tartalmi változások következtek be a társadalmak és a világtársadalom létének ezen szféráiban, világméretekben, regionálisan, nemzeti szinten és még azon belül is, amelyeken keresztül a globalizáció lényegi folyamatai közelíthetőek. A kutatási program keretei között a gazdasági, társadalmi és nemzetközi politikai folyamatokra koncentrálunk. A jelen fejezetben (2. modulban) az ezeket tükröző strukturális változásokra és az ezekből adódó lényegi folyamatokra.
A globalizáció témaköre és szakirodalma hatalmas, míg egy kutatási program keretei szűkek. A vizsgálatot valamiféle cél szolgálatába kell állítani, és a vizsgálatot ehhez kell idomítani. Ez a gondolati keret pedig abban áll, hogy a politikai baloldalnak immár őszintén szembe kell néznie azokkal a (világ)gazdaságszerkezeti, társadalmi és nemzetközi politikai feszültségekkel, amelyek  sok tekintetben feszítőbbek, mint bármikor az elmúlt fél évszázadban. Nem engedhető meg ugyanis, hogy csakis a jobboldal figyeljen fel az ellentmondásokra és demagóg módon használja fel a saját nyílt vagy burkoltabb nacionalista, rasszista, kirekesztő, antidemokratikus céljaira. Ha a baloldal nem néz szembe határozottabban a kemény (globalizációs) tényekkel és kihívásokkal nemzetközileg és itthon is, akkor a feszültségek kiéleződése esetén a már ma is jelentkező neofasiszta tendenciák erősödhetnek meg! 
Világméretekben azonban a politikai haladó erők, a baloldal (ma még elsősorban a hagyományos pártstruktúrákon kívül) már ocsúdik, erre nekünk is fel kell figyelnünk! Ennek szellemében a globalizáció általános értelmezésén túl ezeket a kedvezőtlen, kezelésre szoruló hatásait igyekszünk reflektorfénybe állítani, még akkor is, ha - a jobboldal veszélyes illúzióival ellentétben - tudjuk is, hogy a globalizációnak (a társadalmi-gazdasági folyamatok nemzetköziesedésének) nincs, és a gazdasági kényszerek folytán nem is lehet (hosszú távon) alternatívája. De lehet alternatívája a globalizáció mai formájának.


A kutatócsoport tagjai
Farkas Péter - kutatásvezető
Artner Annamária
Benyik Mátyás
Galló Béla
Heltai László
Kondorosi Ferenc
Mészáros Ádám

Módosítás dátuma: 2010. március 09. kedd, 10:52