polhist logo
Események Nyomtat help
Flat View
Év szerint
Havi nézet
Hónap szerint
Weekly View
Hét szerint
Daily View
Mai nap
Categories
Kategória szerint
Search
Keresés

100 éve tört ki az első világháború

hétfő, 28. július 2014Találatok : 4334



1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának.

Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolását követően még egy hónapig tartott a diplomáciai huzavona, végül aztán nemcsak a közös hadsereg indult meg dél felé, hanem a nagyhatalmak is sorra hadat üzentek egymásnak. Az eredmény: négy hosszú év állóháború nyugaton, a cári birodalom hatalmas területeinek megszállása keleten, szögesdrót-labirintusok az Isonzótól Gallipoliig, Palesztinától Mezopotámiáig és Örményországig, hadjáratok Afrikában és Kínában. Az egész világra kiterjedt háborút már vívtak európai hatalmak kis létszámú hadseregei korábban is, világháborút – amelyben a Föld minden részéről milliók mentek a frontra, ahol addig elképzelhetetlen mértékben gépesített, iparosított gyilkolás várt rájuk és aminek a végén birodalmak omlottak össze, forradalmak söpörték el a monarchiákat – még soha.

Az első világháború azonban nem csak a hadszíntéren, hanem a hátországban, az egész társadalomban gyökeres változásokat hozott. Új munkaszervezés, a férfiak helyét a gyárakban átvevő nők egyenjogúsága, a parasztkatonák földéhségét kielégíteni szándékozó földreformok, az állam gazdasági beavatkozása (pl. jegyrendszer, a termelés és elosztás ellenőrzése), kiterjedt szociálpolitika (pl. rokkant- és árvagondozás), az erőszak kultuszának politikai szerepe, az avantgárd művészi kifejezésmód, sok minden más mellett, szorosan kötődik a háborúhoz. Ennek ellenére a háború és főként a hozzá köthető társadalmi átalakulás, a rövid huszadik század kezdetének emlékezetét beárnyékolja a rákövetkező, még szörnyűbb háborút és diktatúrákat hozó időszak.

A Politikatörténeti Intézet az első világháború centenáriuma alkalmából egy átfogó projektet indít, ami széles körben lehetővé teszi a társadalmi emlékezet közös formálását. Ebben segítségünkre van az intézet levéltári és könyvtári gyűjteménye, elismert kutatói, főképp azonban arra számítunk, hogy a közönséget, a társadalmat is bevonjuk programjainkba, lehetővé téve az első világháború helyi, sőt akar családi emlékezetének bekapcsolását a szélesebb közösségi emlékezetbe.

A projektről, programjainkról bővebben itt olvashat...


* * *


Ady Endre: Emlékezés egy nyár éjszakára

Az Égből dühödt angyal dobolt
Riadót a szomoru Földre,
Legalább száz ifjú bomolt,
Legalább száz csillag lehullott,
Legalább száz párta omolt:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt,
Kigyúladt öreg méhesünk,
Legszebb csikónk a lábát törte,
Álmomban élő volt a holt,
Jó kutyánk, Burkus, elveszett
S Mári szolgálónk, a néma,
Hirtelen hars nótákat dalolt:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Csörtettek bátran a senkik
És meglapult az igaz ember
S a kényes rabló is rabolt:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Tudtuk, hogy az ember esendő
S nagyon adós a szeretettel:
Hiába, mégis furcsa volt
Fordulása élt s volt világnak.
Csúfolódóbb sohse volt a Hold:
Sohse volt még kisebb az ember,
Mint azon az éjszaka volt:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Az iszonyúság a lelkekre
Kaján örömmel ráhajolt,
Minden emberbe beköltözött
Minden ősének titkos sorsa,
Véres, szörnyű lakodalomba
Részegen indult a Gondolat,
Az Ember büszke legénye,
Ki, íme, senki béna volt:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.
Azt hittem, akkor azt hittem,
Valamely elhanyagolt Isten
Életre kap s halálba visz
S, íme, mindmostanig itt élek
Akként, amaz éjszaka kivé tett
S Isten-várón emlékezem
Egy világot elsüllyesztő
Rettenetes éjszakára:
Különös,
Különös nyár-éjszaka volt.



Juhász Gyula: Csodálatos napok!

Csodálatos napok! Magára lelt a lelkünk,
Mely meddő és beteg békében veszni tért,
Ó első, legnagyobb és tiszta győzedelmünk,
Meglelte a magyar szavát, szívét, hitét!

Rákóczi-induló! Ott zeng ma lelkeinkben,
Mint föltámadt erő, mint újult diadal
S békülten néz reánk az égből a nagy Isten:
Ez áldott nép enyém, e hű, e szép, magyar!

Ó hol van már a bús, fásult és léha szellem,
A fanyar Budapest, a már-már idegen?
Az ország szíve ma a világ szíve, melyben
Ott dobban a dicső Világtörténelem!

Fenséges nagy napok! Új csillagok születnek
S a régi csillagok új lánggal fénylenek.
Vonuljatok dalos, harcos, népregimentek,
Új törvényt vés Klió és új történetet!

Ma forróbb lett a csók és fénylőbb a tekintet,
Ma zengőbb az ige és a világon át
Egy igazabb Jövő érctrombitái zengnek
S e Jövő őrei ti vagytok, Katonák!

Dicső nehéz napok! Virasszunk és vigyázzunk!
Legyen mindenki egy és föl a sziveket!
Egész világ reánk, sorsdöntő népre, bámul
S Hadúr figyel reánk a csillagok felett.


* * *




Vissza