 Könyvritkaságok könyvtárunkban
A Horthy-kultusz egyidős Horthy Miklós hatalomra jutásával. Ezt bizonyítja Farkas Károly: Horthy-dalok című verseskötete is, amit 1920-ban adott ki a szerző Hódmezővásárhelyen. A könyv különlegessége a dedikáció, amely „méltóságos Dr. Szádeczky Lajos országgyűlési képviselő úrnak” szól „kiváló és mély tisztelettel” – 1920. december 11-éről. A másik érdekesség, hogy a belső borítón nem Horthy, hanem a szerző fényképe szerepel. A versek tematikája mutatja, hogyan fonódik össze a Horthy-kultusz a „vitéz magyar”, a szenvedéstörténet, illetve a diadal toposzaival. A könyv 11 versezetet tartalmaz, ebből az elsőt alább olvashatja (a második pdf fájlban).
A másik könyv a Horthy-naptár. Ez is a fehérterror időszakában, 1920-ban jelent meg. Jelentősége nagyobb az előbbi versesfüzetnél, minden valószínűség szerint nagy példányszámban és komoly marketinggel terjesztették. A megvásárlásából származó bevételt nem szociális célra fordították, hanem – mint a címlapon láthatjuk – az ún. Nemzeti Hadsereg pénzelésére.
 
(A képekre kattintva azok nagyobb méretben is megnézhetőek.)
A kötet a hadvezérnek és a nemzet vezérének, Horthy Miklósnak a kultusza mellett az ellenforradalom katonai alakulatai megszálló tevékenységének dicsőítését szolgálja. A különböző településekre való bevonulást, mint győzedelmes hadjáratot állítja be, már-már honfoglalásként a vereségeiből feltámadó haza első harcos megnyilvánulásaként magasztalja fel. Nyoma sincs a konszolidációnak, a reváns reményét a naptár a katonai megoldásba, az erősödő hadseregbe veti. A településekbe való bemasírozás természetesen dicsőséges, az ehhez társuló terrorról, gyilkosságokról nem olvashatunk. Miután az antant hatalmakról nem eshet szó, az ellenséget a naptár írásai idebent találják meg. Különösen tanulságos Prohászka Ottokár szövege, amely ezt a körvonalazatlan „idegen” fogalmával írja le. Ugyanezt a célt szolgálja Herczeg Ferenc bő lére eresztett írása, amely az egyik első kísérlet Károlyi Mihály bűnbakként való megbélyegzésére, megalázásával, emberi tartásának bemocskolásával.
A képek mellett ebből két versezetet mutatunk be, amely a kultusz gátlástalanságát, a héroszgyártás már-már vallásos jellegét érzékelteti (lásd alább).
A két könyvet a Politikatörténeti Intézet Könyvtárában olvashatja.
* * *
Uj katona-nóták
Írta és a Nemzeti Hadseregnek ajánlja: Lamperth Géza
I.
(A Kossuth-nóta dallamára.)
Letiporva vérbe, sárba,
Árva voltál, szegény árva…
Nem vagy már az édes hazánk,
Van már nekünk édes apánk.
(Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!)
Ránk szakadt a sötét éjjel
Siralommal, könnyel, vérrel…
De virrad már bús éjszakánk,
Földeríti Horthy apánk.
(Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!)
Tiszántul a szülőföldje,
Dunántul nőtt a szívünkbe.
Áldva áldja egész hazánk,
Éljen, éljen Horthy apánk.
(Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!)
*
Horthyhoz
Írta: Vályi Nagy Géza
(Bevonulásának emlékére.)
Részlet
[…]
Legelöl a vezér halad,
Délceg alak!
Fejedelmi méltósággal
fellegekbe szegzi büszkén a fejét.
Tele szívvel, érzelemmel,
Talpig ember!
Török-verő, labanc-verő,
honépítő, szittya-magyar ivadék.
Délibábos Kúnság fia,
Hős dalia!
Lénye: csupa erő, nagyság,
férfiasság, lángoló hév, csupa hit.
Sasszemének pillantása,
Lobogása:
Néma parancs, nemes példa:
a hazáért élni-halni megtanít.
Erősebb, mint felkent király,
A pártviszály
Intésére elcsitul és
minden magyar szeretettel összeforr.
S körülötte egyre szebben
Ékesebben
Leng, lobog a bitangoktól
sárbatiprott, dicsőséges trikolor.
Megragad egy bűvös álom,
Látva-látom:
Ezredéves szebb jövendő
acélpántos kapuján döng a magyar.
S első útja, első harca
Diadalma
Az erénynek. Béke-ünnep.
Honfoglalás. Vérnélküli diadal.
[…]
– Tengereknek nagy királya!
Állj a gátra!
Irányítsad sors-hajónkat,
min árulás, testvérgyilok furt sebet.
Vedd a kormányt két kezedbe
És vezesd be
Boldog révbe a legázolt,
s halálából feltámadott nemzetet.
|
