A Politikatörténeti Alapítvány és a Politikatörténeti Intézet tudományos konferenciája a második Magyar Köztársaság 80. évfordulója alkalmából

 
Időpont: 2026. február 5. csütörtök, 9:00–18:00

Helyszín: CEU rendezvényközpont, I. emelet 103-as terem
(1051 Budapest, Nádor utca 15.)

Regisztráció: kattintson!

 

Bár a reneszánsz, majd a felvilágosodás gondolkodói és politikusai sokat tettek egy az antik res publica előképét felhasználó politikai közösségelmélet létrehozásáért Európában, még a 20. század elején is a monarchia számított a „természetes” államformának. Még inkább így volt ez Magyarországon, ahol már nem is csupán az uralkodó, hanem a Szent Korona testesítette meg a politikai közösséget.

Ezzel szemben a 20. század végére az uralkodók helyett a köztársasági elnökök adják a többséget az európai államfők képzeletbeli csoportképén. Ugyanakkor azzal, hogy a köztársaság vált „természetessé”, annak jelentése és jelentősége is elveszni látszik. Magyarországon legalábbis alig van reflexió arra, mit is jelent köztársaságban élni, miben különbözik ez a szimpla parlamentarizmustól, demokráciától, jogállamtól és joguralomtól. Milyen terhet ró, elvárásokat támaszt a polgárral és az állammal, a választott és nem választott tisztviselőkkel szemben, miért is kell nekünk és mire jó?

Interdiszciplináris konferenciánk ennek a hiánynak a tudatában próbál meg történetileg beágyazott válaszokat adni a fenti kérdésekre. Az első panel előadói a politikaelmélet és politikai eszmetörténet felől vázolják fel a res publica gondolatának legfontosabb jellemzőit és azt, hogy mi teszi sajátossá. Nem csupán annak intézményes viszonyaira rákérdezve, hanem a köztársasági ethosz és a republikanizmus klasszikus felfogását is bemutatva.

Ezt követően történelmi utazásra indulunk: történeti példákon mutatjuk be, hogy mit jelentett a köztársaság Amerika és Európa kiemelt történeti pillanataiban, és miért választották ezt az államformát a történeti szereplők. A következő panel az első két magyar köztársaságot (1918, 1946) tekinti át, elsősorban azt bemutatva, milyen módon szakítottak létrehozóik a megelőző rendszerrel, és milyen társadalmi képzetek vették körül az új rendszert.

Végül az utolsó két panel tárgya a jelen. Az első egyfajta kontrasztot kínál a magyarországi helyzethez képest: az előadók néhány olyan országot mutatnak be, ahol a köztársaság mint eszme ma is fontos szerepet tölt be a szimbolikus és az emlékezetpolitikában, rámutatva azokra a tényezőkre, amelyek megalapozzák a szélesebb körű érzelmi kötődést. Végül a konferenciát egy kerekasztal beszélgetés zárja: a magyar köztársaság lehetőségét, a közösség és a felelősség viszonyát járja körül egy olyan korban, amikor a respublika anyagi és eszmei bizonyosságai szétmállani látszanak, míg helyüket a mindennap felkorbácsolt indulatok és az állandó mozgósítás veszi át.

 

PROGRAM

 
9:00: Megnyitó

9:10–10:00
1. panel: Szabadság, közösség, köztársaság – politikafilozófiai alapok

Szűcs Zoltán Gábor: Mi aktuális ma a republikánus hagyományból? A mérsékelt alkotmány, az állampolgári erény, a patriotizmus, a monarchiaellenesség vagy a szabadság harmadik fogalma?

Tóth Szilárd János: Éberség, polgártársak! Republikanizmus és rezsim-stabilitás
 

10:15–12:00
2. panel: Köztársaságok a nagyvilágban – tegnap

Pintér Károly: A korai amerikai köztársaság Madisontól Lincolnig

Szilágyi Ágnes Judit: Latin-Amerika: függetlenség, modernizáció, köztársaság

Bodó Béla: A Weimari Köztársaság mint res publica

Fiziker Róbert: A pragmatikus együttműködéstől a zéró összegű játékig. Ausztria Weimarja

12:00–12:45 Ebédszünet
 

12:45–14:30
3. panel: Magyar köztársaságok – miért és miért akkor?

Romsics Gergely: A köztársaság hívei Kossuth és Wilson között: külpolitikai gondolkodás az őszirózsás forradalomban

Hatos Pál: Közakarat volt-e a köztársaság 1918-ban?

Csunderlik Péter: „Az ügynek csak őszinte szókimondással használhatok”. Jászi Oszkár Kasszandra-levelei magyar demokratáknak (1944–1949)

Feitl István: Republikanizmus – 1946
 

14:50–16:20
4. panel: Köztársaság a nagyvilágban ma – történeti és alkotmányos hagyomány

Chronowski Nóra: Közjó, nemzet, jogállam: a Rzeczpospolita kortárs alkotmányos tartalma

Egeresi Zoltán: A köztársaság eszméjének változása Törökországban

Zahorán Csaba: Közös otthon vagy kényszerű társbérlet? A Csehszlovák Köztársaság létrejöttének emlékezete Csehországban és Szlovákiában a centenáriumi időszakban
 

16:30–18:00
5. panel: Politikai közösség, felelősség és közös dolgok – ma

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Bárdi Nándor, Pap Milán, Unger Anna

 

A köztársaság emléknapjáról (február 1.) és az 1946-os magyar köztársaságról ITT olvashat bővebben.

 

         

 

(A kiemelt kép forrása: kvsz.hu)