BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Politikatörténeti Intézet - ECPv4.6.19//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Politikatörténeti Intézet
X-ORIGINAL-URL:https://polhist.hu
X-WR-CALDESC:Events for Politikatörténeti Intézet
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=UTC+0:20260205T090000
DTEND;TZID=UTC+0:20260205T180000
DTSTAMP:20260306T054026
CREATED:20260115T102723Z
LAST-MODIFIED:20260211T080200Z
UID:15914-1770282000-1770314400@polhist.hu
SUMMARY:Köztársaság: tegnap\, ma – holnap?
DESCRIPTION:  \nA Politikatörténeti Alapítvány és a Politikatörténeti Intézet tudományos konferenciája a második Magyar Köztársaság 80. évfordulója alkalmából \n \nIdőpont: 2026. február 5. csütörtök\, 9:00–18:00 \nHelyszín: CEU rendezvényközpont\, I. emelet 103-as terem\n(1051 Budapest\, Nádor utca 15.) \nRegisztráció: kattintson! \n \n  \nBár a reneszánsz\, majd a felvilágosodás gondolkodói és politikusai sokat tettek egy az antik res publica előképét felhasználó politikai közösségelmélet létrehozásáért Európában\, még a 20. század elején is a monarchia számított a „természetes” államformának. Még inkább így volt ez Magyarországon\, ahol már nem is csupán az uralkodó\, hanem a Szent Korona testesítette meg a politikai közösséget. \nEzzel szemben a 20. század végére az uralkodók helyett a köztársasági elnökök adják a többséget az európai államfők képzeletbeli csoportképén. Ugyanakkor azzal\, hogy a köztársaság vált „természetessé”\, annak jelentése és jelentősége is elveszni látszik. Magyarországon legalábbis alig van reflexió arra\, mit is jelent köztársaságban élni\, miben különbözik ez a szimpla parlamentarizmustól\, demokráciától\, jogállamtól és joguralomtól. Milyen terhet ró\, elvárásokat támaszt a polgárral és az állammal\, a választott és nem választott tisztviselőkkel szemben\, miért is kell nekünk és mire jó? \nInterdiszciplináris konferenciánk ennek a hiánynak a tudatában próbál meg történetileg beágyazott válaszokat adni a fenti kérdésekre. Az első panel előadói a politikaelmélet és politikai eszmetörténet felől vázolják fel a res publica gondolatának legfontosabb jellemzőit és azt\, hogy mi teszi sajátossá. Nem csupán annak intézményes viszonyaira rákérdezve\, hanem a köztársasági ethosz és a republikanizmus klasszikus felfogását is bemutatva. \nEzt követően történelmi utazásra indulunk: történeti példákon mutatjuk be\, hogy mit jelentett a köztársaság Amerika és Európa kiemelt történeti pillanataiban\, és miért választották ezt az államformát a történeti szereplők. A következő panel az első két magyar köztársaságot (1918\, 1946) tekinti át\, elsősorban azt bemutatva\, milyen módon szakítottak létrehozóik a megelőző rendszerrel\, és milyen társadalmi képzetek vették körül az új rendszert. \nVégül az utolsó két panel tárgya a jelen. Az első egyfajta kontrasztot kínál a magyarországi helyzethez képest: az előadók néhány olyan országot mutatnak be\, ahol a köztársaság mint eszme ma is fontos szerepet tölt be a szimbolikus és az emlékezetpolitikában\, rámutatva azokra a tényezőkre\, amelyek megalapozzák a szélesebb körű érzelmi kötődést. Végül a konferenciát egy kerekasztal beszélgetés zárja: a magyar köztársaság lehetőségét\, a közösség és a felelősség viszonyát járja körül egy olyan korban\, amikor a respublika anyagi és eszmei bizonyosságai szétmállani látszanak\, míg helyüket a mindennap felkorbácsolt indulatok és az állandó mozgósítás veszi át. \n  \nPROGRAM\n \n9:00: Megnyitó \n9:10–10:00\n1. panel: Szabadság\, közösség\, köztársaság – politikafilozófiai alapok \nSzűcs Zoltán Gábor: Mi aktuális ma a republikánus hagyományból? A mérsékelt alkotmány\, az állampolgári erény\, a patriotizmus\, a monarchiaellenesség vagy a szabadság harmadik fogalma? \nTóth Szilárd János: Éberség\, polgártársak! Republikanizmus és rezsim-stabilitás\n  \n10:15–12:00\n2. panel: Köztársaságok a nagyvilágban – tegnap \nPintér Károly: A korai amerikai köztársaság Madisontól Lincolnig \nSzilágyi Ágnes Judit: Latin-Amerika: függetlenség\, modernizáció\, köztársaság \nBodó Béla: A Weimari Köztársaság mint res publica \nFiziker Róbert: A pragmatikus együttműködéstől a zéró összegű játékig. Ausztria Weimarja \n\n12:00–12:45 Ebédszünet\n  \n12:45–14:30\n3. panel: Magyar köztársaságok – miért és miért akkor? \nRomsics Gergely: A köztársaság hívei Kossuth és Wilson között: külpolitikai gondolkodás az őszirózsás forradalomban \nHatos Pál: Közakarat volt-e a köztársaság 1918-ban? \nCsunderlik Péter: „Az ügynek csak őszinte szókimondással használhatok”. Jászi Oszkár Kasszandra-levelei magyar demokratáknak (1944–1949) \nFeitl István: Republikanizmus – 1946\n  \n14:50–16:20\n4. panel: Köztársaság a nagyvilágban ma – történeti és alkotmányos hagyomány \nChronowski Nóra: Közjó\, nemzet\, jogállam: a Rzeczpospolita kortárs alkotmányos tartalma \nEgeresi Zoltán: A köztársaság eszméjének változása Törökországban \nZahorán Csaba: Közös otthon vagy kényszerű társbérlet? A Csehszlovák Köztársaság létrejöttének emlékezete Csehországban és Szlovákiában a centenáriumi időszakban\n  \n16:30–18:00\n5. panel: Politikai közösség\, felelősség és közös dolgok – ma\n \nA kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Bárdi Nándor\, Pap Milán\, Unger Anna \n  \nA köztársaság emléknapjáról (február 1.) és az 1946-os magyar köztársaságról ITT olvashat bővebben. \n  \n          \n  \n(A kiemelt kép forrása: kvsz.hu) \n  \n
URL:https://polhist.hu/programok2/koztarsasag-tegnap-ma-holnap/
CATEGORIES:Tudományos konferencia
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://polhist.hu/wp-content/uploads/2026/01/koztarsasag_napja_19460201.jpg
END:VEVENT
END:VCALENDAR