1968ev.hu polhist.hu napvilagkiado.hu multunk.hu egyenlito.eu
Főoldal
1968-ról bevezető  
Rendezvények  
Nyári szabadegyetem  
Kronológia  
Hír tükör  
Budapest 1968  
Idézetek  
Fotók  
Filmek  
Zene  
Dokumentumok  
Vetélkedő  
Linkek  

Filmklub

Kovács András: Falak (1968)
2008-02-15

Nyitórendezvény - vendég: Kovács András a film rendezője és Varga Balázs filmtörténész

Ambrus mérnök nyíltan tájékoztatja a vevőt az exportra szánt cikk konstrukciós hibájáról, ezért felfüggesztik. Főnöke Párizsban értesül az eseményekről. Benkő találkozik egy régi barátjával és annak francia feleségével, és az esti iszogatás alatt kezdenek neki más színben feltűnni az itthoni események. Ennek hatására elhatározza, hogy kiáll beosztottja mellett a főigazgatóval szemben, hiába próbálja lebeszélni róla tapasztalt főnöke.

A filmet negyven évvel ezelőtt február 15-én mutatták be. Erre a jeles alkalomra időzítette a Politikatörténeti Alapítvány a nyitórendezvényét.

Részletek a Rendezvények menüpont alatt.
Jean-Luc Godard: Week-end (1968)
2008-02-27

Filmklub - vendég: Erőss Gábor szociológus

Párizs valamelyik kertvárosának barátságos otthonában él Roland és Corinne. Szinte észrevétlen gyorsasággal durvul el a történet. Miután hőseink kikeverednek egy halálos baleset okozta forgalmi dugóból, megismerkedünk úticéljukkal: Corinne anyjához igyekeznek, hátha ezúttal sikerül megmérgezni az öregasszonyt. És ez még csak a kezdet!
Pier Paolo Pasolini: Teoréma (1968)
2008-03-12

Filmklub - vendég: Csantavéri Júlia filmtörténész

A helyszín Milánó, az ipari város. Egy televíziós stáb a munkásokat kérdezgeti az utcán a tulajdonviszonyokról és a társadalmi osztályokról. Az interjúk végkövetkeztetése, hogy az osztályhelyzetet nem lehet levetkőzni, s aki burzsoának született, az is marad, még ha meg is szabadul azoktól a tulajdonaitól, amelyek társadalmi helyzetét szimbolizálják. A film tulajdonképpeni története részben ezt a feltételezést támasztja alá.
Jacek Bromski: 1968. Boldog Új Évet! (1992)
2008-03-19

Filmklub - vendég: Tapolcai László történész

Agnieszka Bergman egy fiatal lány, akinek az apja KB titkár. Egy napon az apja észreveszi, amint barátaival vitatkozik. Nem sokkal később kezdődnek Lengyelországban a márciusi demonstrációk. Agnieszka barátjával együtt csatlakozik a tüntetőkhöz. A lányt letartóztatják, de sikerül megszöknie. Ugyanakkor egy barátja elárulja a szervezők neveit. Agnieszka barátjának is menekülnie kell. A lány magatartása miatt az apját leváltják az állásából. Végül a barátjával együtt külföldre szöknek.
Glauber Rocha: A Föld transzban (1967)
2008-03-26

Filmklub - vendég: Kerekes György történész

A brazil új film, a cinema novo vezéralakja vitairata a független értelmiségiek a népi mozgalmak melletti elköteleződéséről. Vajon nem kerül-e szembe a nép hatalmáért harcoló értelmiségi magával a néppel? Nem kompromittálódik-e szükségképpen minden populáris mozgalom, amint hatalomra kerül? S lehet-e változtatni a demokrácia eszközeivel a konzervatív ideológiát hirdető politikusok és a gyarmatosító nagytőke összefonódására alapozott kizsákmányolás rendszerén?
Dusan Makavejev: W. R. az organizmus misztériuma (1971)
2008-04-09

Filmklub - vendég: Tóth László szociológus

A jugoszláv fekete film fenegyereke a szexuális felszabadulás teóriája köré építi fikciót és a dokumentumfelvételeket keverő alkotását. A fiktív szálon egy politikai és egy szexuális aktivista lány szovjet műkorcsolyázóval létesített viszonya az ambivalens szovjet-jugoszláv politikai kapcsolatokat szimbolizálja. A dokumentumfelvételek Wilhelm Reich szexuálterápiai módszerébe adnak betekintést, míg a vele készült interjúk az Organon mozgalom atyjának Egyesült Államokbeli hányattatásait állítják előtérbe.
Terayama Shuji: Dobjátok el könyveiteket és ... (1971)
2008-04-23

Filmklub - vendég: Vágvölgyi B. András újságíró, a Tokyo Underground szerzője

A kísérleti színháztól a film felé forduló japán rendező egy 19 éves fiú útkeresésén keresztül reflektál a háború után született generáció életérzésére. Az apák nemzedéke már nem tud hiteles mintákat adni fiaiknak, de a kortárscsoportból kiemelkedő példaképek is férfias agresszivitásukkal hódítanak. A godard-i hatásokat mutató filmben jelmondatokat festenek az utcákra, provokatív dalokat énekelnek, interjúk törik meg az elbeszélést annak jegyében, hogy az elitkultúra elidegenítő gyakorlata helyett az emberi kapcsolatok közvetlenségére és az attraktív politikai akciókra kerüljön a hangsúly.
Jean-Luc Godard: A kínai lány (1967)
2008-05-07

Filmklub - vendég: Tamás Gáspár Miklós filozófus

Egy ötfős francia diákcsoport Mao Ce-Tung Vörös könyvét tanulmányozza abból a célból, hogy a világot maoista elvek szerint alakítsák át. A politikai vitákat egy agitprop színház előadásrészletei szakítják meg időről időre. A hatvanas évek közepétől politikailag radikalizálódó Godard a pop art képi ízlésvilágát tükröző filmjében a maga játékos-humoros-esszéisztikus módján a terrorizmus és a fegyveres erőszak alkalmazhatóságát latolgatja.
Lindsay Anderson: Ha… (1968)
2008-05-21

Filmklub - vendég: Takács Ferenc irodalmár

A konzervatív nevelési elveket valló angol kollégium a korabeli brit társadalom parabolájává válik Anderson filmjében. A mindenféle spontaneitás és szabadosság elfojtása, a rigorózus szabálykövetés és hagyománytisztelet ellen fellázadó fiatalok szatirikus története közvetlen áthallásokkal bír az 1968-as európai és amerikai diáklázadásokra.
Lizzani-Bertolucci-Pasolini-Godard-Bellochio:
Szerelem és düh (1969)

2008-06-04

Filmklub - vendég: Zalán Vince filmtörténész

Az öt epizódból álló film a kor jeles rendezőinek állásfoglalását tükrözi a társadalmi mozgalmakkal kapcsolatban. Lizzani a társadalmi közönyt veszi célba, Bertolucci a Living Theatre avantgarde színházi előadását filmezi le, Pasolini az ártatlanság örömét ellenpontozza a híradófelvételek borzalmaival, Godard a polgári demokratikus és a forradalmi-terrorista magatartás kibékíthetetlenségén töpreng egy szerelem kapcsán, Bellocchio pedig az egyetemeken zajló, a maoizmus szellemiségével átitatott heves vitákat ábrázolja.
Két francia dokumentumfilm
2008-06-12

Magyarországon még nem vetített filmek!

Generáció-sorozat. A diákkommün (1988)
(Eredeti cím: Génération. La commune étudiante)
Rendező: Michel Fresnel
30 p.

1968 május 3.: az őrizetbe vett nanterre-i egyetem diákjaival való szolidaritásból diákgyűlést tartanak a Sorbonne-udvarán. A rendőrség közbelép; ez a diáklázadás kezdete. Húsz évvel később az események egykori legfontosabb formálói és tanúi, Jean Marcel Bouguereau, Daniel Cohn-Bendit, Alain Krivine és Henri Weber emlékeznek arra a tíz napra, mely megrengette Franciaországot és különböző társadalmi csoportok lázadásához vezetett.

Generáció-sorozat. Májusi üzenetek (1988)
(Eredeti cím: Génération. Paroles de mai)
Rendező: Françoise Prébois
35 p.

Az események pontos ábrázolása helyett a Generáció-sorozat ezen darabja 1968 májusának hangulatát, atmoszféráját próbálja visszaadni archív képek és 1968-at követően készült interjúk segítségével. Az egykori aktivisták visszaidézik az akkori idők magával ragadó lelkesültségét. A hatalom megragadásáról beszélnek, de a "májusi mozgalom" valójában megelégedett azzal, hogy nála volt a szó.

A filmek vetítése előtt fotókiállítás-megnyitó lesz az udvaron! Részletek a rendezvények menüpont alatt.
Magyar Dezső: Agitátorok (1969) Büntetőexpedíció (1970)
2008-06-18

Filmklub - vendég: Révai Gábor az Agitátorok főszereplője

Magyar Dezső két rövidfilmje a politikai tárgyú filmes modernizmus nyelvén teszi fel a kor baloldali mozgalmainak alapkérdéseit. A Tanácsköztársaság 50. évfordulójára készült Agitátorok a forradalom és az értelmiség viszonyát kutatja. A Büntetőexpedíció a hatvanas évek baloldali tiltakozó megmozdulásait és az elnyomás elleni fegyveres harcot helyezi történelmi kontextusba a Monarchia ellen fegyvert ragadó szerb falu elpusztításának krónikájával.
Bernardo Bertolucci: Álmodozók (2004)
2008-07-09

Nyári szabadegyetem - vendég: Kolozsi László író, kritikus

Bertolucci, az egykori Godard-követő, baloldali rendező ironikusan felülbírálja generációja egykori baloldali lelkesedését. Az 1968 májusában Párizsban játszódó történet hősei megszállott mozirajongók, egy francia polgári család elkényeztetett fia és lánya valamint egy amerikai fiú, akik, miközben az utcai tüntetések zajlanak, saját szexuális felszabadulásukat élik meg hármasban. Az idős rendező az öncélúnak ábrázolt lázadással szemben a pacifizmus mellett teszi le a garast nosztalgikus ízű filmjében.
Michelangelo Antonioni: Zabriskie Point (1970)
2008-07-10

Nyári szabadegyetem - vendég: Kovács Gábor filozófus, eszmetörténész

Az amerikai diáklázadások idején játszódó történetben Antonioni előbb a fennálló rend elleni fegyveres lázadás lehetőségét, majd a társadalomból történő kivonulás utópiáját, egyfajta hippiparadicsom létrehozását latolgatja. A gazdasági és politikai elit elleni lázadás utolsó szférája a képzelet birodalma.
Andy Warhol - Paul Morrissey: Magányos cowboyok (1968)
2008-07-12

Nyári szabadegyetem - vendég: Sörés Zsolt experimentális zeneszerző, író, az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa

Színes USA westernfilm, angol nyelven, 105 perc,

Szereplők: Viva, Taylor Mead, Louis Waldron, Eric Emerson, Joe Dallesandro, Julian Burroughs, Alan Midgette, Yom Hompertz, Frances Francine

A Magányos cowboyok voltaképpen a Rómeo és Júliát irónikus utalásokkal megidéző westernfilm-dekonstrukció, amely George Cukor szavaival „örökre eltemette a westernt”. A Túl a barátságon (Brokeback Mountain, 2005) című díjnyertes hollywoodi szuperprodukciónál harminchét évvel korábban ez a kisköltségvetésű film először ábrázolta úgy a férfi homoszexualitást, hogy világossá tette, célpontja, a western „nem a mítosz szubsztanciája, hanem a mítosz maga. A történelem értelmének a mítosza, a moziban vetített történelem és az elbeszélő történetek eszköze.” (Enrico Ghezzi) Az amúgy is öncenzúramentes popművészek filmforgatását a helyszínül szolgáló kis arizonai falu felháborodott lakóinak figyelme és a szövetségi nyomozók zavaró jelenléte majdnem lehetetlenné tette. (A nyilvánossá vált Warhol-aktákból kiderül, az FBI-nak része volt abban is, hogy a filmet csak néhány évvel ezelőtt lehetett felújítani.) A film marijuánát szívó, érzelmes cowboyai erotikus játékokat játszanak egymással, ám a kaszinó szép tulajdonosnője is a szerelmet keresi, miközben a transzvesztita seriff indián asszonynak öltözve teszi kellemesebbé a banda estéit. Ramona, a tulajdonosnő, akit a Nagy Szupersztár Viva alakít, s aki az egyetlen női karakter a filmben, reménytelenül próbálja elcsábítani Juliant (Taylor Mead), a fiatal cowboyt. Ramona még katolikus misét is énekel meztelenül, mindhiába. A kocsmajeleneteket és a párbajokat nélkülöző, de egy átlagos westernnél sokkal többről szóló filmben első szerepében látható az underground kultuszszínész Joe Dallesandro. Utolsó közös filmjük után – többek között a Valerie Solanas színésznő által ellene elkövetett merényletnek köszönhetően – a hideg, elidegenítő, kompromisszummentes filmnyelvet teremtő Warhol csak producerként ténykedett tovább a The Factoryban, immár egyedüli teret engedve az emberi drámák, az improvizáció, a színészvezetés és a kamera szintúgy soha meg nem alkuvó másik mesterének, Morrisseynek, aki számára mindig is Warhol maradt „a legjobb rendező és producer, akit akarhattam”.
Jean-Luc Godard: One Plus One (1968)
2008-07-13

Godard 1968-ban készített filmje a hatvanas évekbeli baloldali ellenkultúra amalgámja. Az egymástól teljesen elkülönülő rétegre tagolódó filmben a Rolling Stones Sympathy for the Devil című albumának stúdiófelvételeinek dokumentumképsorai váltakoznak egy Black Panthers-csoport harcos ideológiai vitáit valamint egy Eva Democracy nevű nő forradalmi propagandatevékenységét megmutató fiktív részletekkel.
Margarethe von Trotta: Ólomidő (1981)
2008-09-03

Filmklub - vendég: Vincze Teréz filmteoretikus

1968-ban Németországban egy pap két lánya egyaránt a társadalmi változásokért küzd: Julianne elkötelezett újságíróként, Marianna egy terrorista csoport tagjaként. Miután Mariannát letartóztatja a rendőrség, az elkülönítőben tartott lánynak nővére marad az egyetlen kapcsolata a külvilág felé. Gudrun Ensslin fikcionalizált történetén keresztül Trotta egyaránt bírálja a letartóztatott terroristákkal szembeni kegyetlen bánásmódot és a szerinte az evangélikus egyházban gyökerező, terrorizmushoz vezető társadalmi szellemiséget.
Marco Bellocchio: Buongiorno, Notte! (2003)
2008-10-01

Filmklub - vendég: Kelemen János filozófus

Bellocchio a kommunista eszmények ellehetetlenülését, a szemellenzős marxizmus kíméletlenségét és hitelvesztését veszi górcső alá Aldo Moro 1978-as elrablásának és meggyilkolásának lélektanilag árnyalt történetével. Az emberrablást végrehajtó Vörös Brigádok női aktivistája az autentikus személyiségként bemutatott Moro és dogmatikus terroristatársai vitái nyomán felismeri tettük hiábavalóságát és az ideológiai szempontok hamisságát az emberiesség parancsával szemben.
Alain Tanner: Jónás, aki 2000-ben lesz 25 éves (1975)
2008-10-15

Filmklub: vendég: Lányi András szociológus

A svájci rendező egy falusi kommuna születésének, virágzásának és felbomlásának folyamatát követi végig: hogyan találkozik a hagyományos oktatási formákat felrúgó történelemtanár, egy jószívű eladónő, egy tantrikus szexet gyakorló nő egy kiábrándult szerkesztővel, és miként próbálnak meg a kizsákmányoló társadalommal szemben létrehozni egy sajátos közösséget, amelyben minden ember a sajátos tudásával és képességével gazdagítja a többieket.
Elio Petri: A munkásosztály a paradicsomba megy (1971)
2008-10-29

Filmklub - vendég: Konok Péter történész

A hatvannyolcasok egyik alapvető célkitűzése volt a munkásosztály megváltása a kapitalizmus kizsákmányolása és az elidegenítő gyári munka alól. De mi van akkor, ha a munkásosztály nem akarja saját megváltását, mert önigazgatás és kreatív munka helyett egyszerűen csak jól akar keresni? Petri a normákat megszállottan túlteljesítő élmunkás öntudatosodásának keserűen szatirikus történetén keresztül reflektál a 68 utáni idők apadó forradalmi szellemiségére.


 Oldaltérkép  Kapcsolat Politikatörténeti Intézet