Mi a munka? Az emberi lényeg kifejeződése vagy a folyamatosan változó társadalmi viszonyok puszta tárgyiasulása? Melyek a specifikumai a neoliberális újkapitalizmusban? Egyáltalán: milyen viszonyokról van szó, amikor kapitalizmusról, újkapitalizmusról beszélünk? Hogyan néz ki lenyomatuk az emberben és annak munkájában? És ha elméletileg több lenyomat is elképzelhető, melyik szimbolizálja valóban híven a kapitalizmus, újkapitalizmus alapviszonyait? A neoliberális újkapitalizmus, majd a kapitalizmus autoriter fordulatának előszele hogyan szüli meg a mesterséges intelligencia iránti igényt, s vele tömegek szorongását munkájuk elvesztésétől? És hogyan szüli meg a kritikai gondolkodásban a munka tagadását?

Milyen lenne egy munka nélküli világ? Jó vagy rossz?

Ezekre a kérdésekre keresi a választ SZALAI ERZSÉBET legújabb kötete,
amely nemrég jelent meg a Napvilág Kiadó gondozásában:

Mi a munka és mi a kapitalizmus? És mi jöhet utánuk?

A kötet kedvezményes áron kapható a Napvilág Kiadó honlapján és szerkesztőségében, a Mércén pedig részleteket is olvashat belőle:

Tőke-munka viszony – struktúrák – ágensek