Események betöltése

« Összes Események

  • Ez az esemény elmúlt.

A Népszabadság és a szilveszteri Népszabi karikatúrái

2018. március 1.

Esemény kategória:
Kategória:

 
Szeretettel meghívjuk az érdeklődőket

A Népszabadság és a szilveszteri Népszabi karikatúrái

című kiállításunk megnyitójára

2018. március 1-jén (csütörtökön) 17 órakor

a Napvilág Könyves Galériába (1054 Budapest, Alkotmány u. 2.).

 
A kiállítást megnyitja:

UJ PÉTER újságíró

 


A kiállítás a Népszabadság 1956 és 1988 között és a szilveszteri Népszabi 1980-as években megjelent politikai karikatúráiból kínál ízelítőt, ami a politikai humor sajátos – a politikai kabaréval mindenképpen kiegészítendő – metszetét adja. Az általunk válogatott anyag a Politikatörténeti Intézet által felvállalt, az Eu Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökségének (EACEA) Európa az Állampolgárokért – Európai Emlékezet programja által támogatott éves tematikába is illeszkedik, amely a 20. századi történelmünket több pontjában is fonák oldaláról mutatjuk be.

 



HASZNOS INFORMÁCIÓK:

HELYSZÍN: Napvilág Könyves Galéria (1054 Budapest, Alkotmány u. 2.)

NYITVATARTÁS: hétfőtől péntekig (munkanapokon) 10-16 óráig

A kiállítás 2018. szeptember 15-ig várja az érdeklődőket, és természetesen INGYENESEN látogatható.

 


A tablók többségén látható rajzok a Népszabadság, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának napilapjában jelentek meg. A Népszabadság a maga hatalmas, 700-800 ezres példányszámával egyszerre definiálta magát pártlapnak és néplapnak. Cikkeit a közönség is kvázi hivatalos álláspontként olvasta és értelmezte. A lap rendszeresen közölt karikatúrákat is, ahogy más heti- és napilapok, de a karikatúra igazi „otthona” a Ludas Matyi című, 1945-ben induló szatirikus hetilap volt, amelynek példányszáma a hatvanas-hetvenes évek fordulóján tetőzött, elérte a 600 ezret.

Népszabadság karikatúráit is elsősorban a Ludas grafikusai – mindenekelőtt állandó szerzőként Mészáros András – készítették. Alapvetően nem vonatkoztak rájuk más közlési szabályok, ugyanúgy rengetegszer tették szóvá a szocialista gazdaság fogyatékosságait, a hiányjelenségeket, az emelkedő árakat, a hétköznapi bosszúságokat. Ha valamiben karakteresen különböztek rajzai a más orgánumokban megjelentektől, az a politikai propaganda jelenléte volt. A Népszabadság rendszeresen megrajzoltatott híreket, foglalkozott a párt és a Hazafias Népfront kongresszusaival, megjelenített párt- és kormányzati tisztségeket viselő politikusokat, még Kádár Jánost is legalább tucatnyi alkalommal. A Ludas Matyi ezek alól kötelezettségek alól már az 1960-as évek során jelentős részben mentesült, míg a külpolitikai propagandában, ahol a szembenálló fél ábrázolásában szatíra és a gúny szabadabban érvényesülhetett továbbra is sokáig részt vett. Depolitizáló tendenciái mind az ünnepek – például május 1. – ábrázolásában, mind az egyre nagyobb felületet birtokba vevő elvont, tértől és időtől független témák tobzódásában tetten érhető.


Az itt megtekinthető karikatúrák – és humoros írások – egy másik szelete a Népszabadság „szilveszteri számában”, az ún. szilveszteri Népszabiban jelent meg, amely egy „belső nyilvánossághoz” tartozó kiadvány volt, vagyis csak egy szűk, szűrt körhöz jutott el. A Világ proletárjai, egyesüljetek! felkiáltás helyett ilyen mottókkal jelentkezett mint: „Villák proletárjai, fel ne süljetek!”, „Adóalanyok, egyesüljetek!”, „Ne döntsd a tőkét, siránkozz!”, „Vörös Csepelek, vezessétek a harcokat!”. A nagyközönség csak épp annyira tudott róla, mint a vele rokonítható más belső terjesztésű kiadványokról: a Magyar Távirati Iroda vezetők informálását szolgáló különböző bizalmas tájékoztatóiról vagy a Kossuth Kiadó belső terjesztésű könyveiről. Példányszáma azonban ezeknek is az alsó tartományában – 100-200 – mozgott. A lap munkatársain kívül elsősorban a Politikai Bizottság, a Központi Bizottság és a budapesti pártvezetés tagjai juthattak hozzá. Csak a rendszerváltás után, az 1990-es szilveszteri kiadás jelent meg nyilvános különszámként. Nem a Népszabadságé volt az egyetlen orgánum, ahol a szerkesztőség felkarolta ezt az ötletet, a budapesti lap, az Esti Hírlap szerkesztősége is készített nem hivatalos különszámot Resti Hírlap, illetve a félhivatalos kormánylap a Magyar Hírlap Fanyar Hírlap címen. Ugyancsak belső kiadvány volt az egy tablón szintén megjelenő Fácán Matyi, az Egyetértés Vadásztársaság humoros magazinja.

Tegyük hozzá, míg az egyszerű állampolgár ezekhez a kiadványokhoz nemigen – legfeljebb ismerősi körén keresztül – fért hozzá, a nyilvánosságnak volt egy három T-n, a támogatott, tűrt, tiltott világán kívüli szegmense. 1953 után a szovjet blokk országai feladták a teljes elzárkózás politikáját, így a nyugati turizmussal – be és kiutazókkal, a külföldön élő rokonokkal, ismerősökkel való kapcsolattartás révén – számos dolog (közte nyugati bulvármagazinok, képregények, pornográf képek és kiadványok, itthon ki nem adott könnyűzene stb.) eljutott az emberekhez, ami nem képezte a „hivatalos nyilvánosság” részét.

 


 

Részletek

Dátum:
2018. március 1.
Esemény kategória: