Események betöltése

« Összes Események

  • Ez az esemény elmúlt.

PODCAST – Kérdések és válaszok a Rákosi-korról

2021. december 10.

Esemény kategória:
Kategória:

 

A 20. századi magyar történelem számtalan „forró” korszakával szemben a Rákosi-kor kevéssé áll emlékezetpolitikai viták kereszttüzében. Mindez nem a történelmi távolság miatt van így, hiszen a megelőző évtizedek, az 1944/1945 utáni átmeneti időszak vagy a Horthy-korszak megítélésében koránt sincs konszenzus. Az 1948/1949 és 1956 közötti periódusban ugyanakkor a késő sztálini szovjet rendszer erőszakos átültetése zajlott, és kevesen vitatják, hogy egy olyan diktatúra épült ki, amelyet a belső és külső ellenségkeresés, a gazdasági irracionalitás, a mindent átható propaganda, a hétköznapi mozgósítás és a nemzeti szuverenitás teljes feladása jellemzett. Ráadásul már a Kádár-korszakban elhatárolódtak a Rákosi-kortól mint a „személyi kultusz időszakától” – még ha ez ellentmondásos módon, azt egészében meg nem tagadva, alapvető intézményrendszerét megtartva történt.

Egyetért ezzel a korszak két ismert kutatója, Feitl István, a Politikatörténeti Intézet tudományos tanácsadója és Baráth Magdolna, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának nemzetközi szakmai tanácsadója is. A Napvilág Kiadónál nemrég megjelent Kérdések és válaszok a Rákosi-korról című könyv szerzőpárosával kollégánk, Takács Róbert beszélgetett.

 

 

A beszélgetés többek között az alábbi kérdéseket érinti:

  • Kialakulhatott-e kölcsönös bizalom a mesterének való megfelelési kényszerrel küszködő Rákosi Mátyás és Sztálin között?
  • Létezett-e „szovjet blokk” Sztálin uralma idején?
  • Miképp képzeljük el a totalitárius rezsimek gyakran ismételt jellemzőit a gyakorlatban az ellenséges elemek nyilvántartásától a szovjet tanácsadók bábáskodásáig?
  • Miképp élték a hétköznapokat – a gyermektelenségi adótól a tanyarendezésen át a sofőrnők által vezetett vörös trolibuszokig?
  • Ki és meddig hitt a szocializmus építésében, és kinek volt az érdeke a rendszer fennmaradása, ha egyszer a nagy éberségben mindenki ellenséggé válhatott?
  • Milyen változást hozott 1953, és mennyiben volt a magyar fejlődés egyedülálló ekkor a szovjet blokkban – és elképzelhető lett volna-e egy desztalinizálódó Magyarország Rákosival?

 

KAPCSOLÓDÓ OLVASMÁNYOK:

Baráth Magdolna, Feitl István: Kérdések és válaszok a Rákosi-korról (Napvilág Kiadó, 2021)

Feitl István: Ki volt Rákosi Mátyás? (Napvilág Kiadó, 2020)

Baráth Magdolna, Feitl István (szerk.): Lehallgatott kihallgatások. Rákosi és Gerő pártvizsgálatának titkos hangszalagjai (DVD-mellékletben a kihallgatások hanganyaga) (Napvilág Kiadó, 2013)

Feitl István: Az első Nagy Imre-kormány jegyzőkönyvei I. kötet (Múltunk 2019/1.)
(1953. július 10. – 1954. január 15. Szerkesztette és jegyzetekkel ellátta: BARÁTH Magdolna és GECSÉNYI Lajos. A bevezető tanulmányt írta: BARÁTH Magdolna. Nagy Imre Alapítvány–Magyar Nemzeti Levéltár közös kiadása, Budapest, 2018. 1072 p.)

Feitl István: A szovjet tényező (Múltunk 2017/3.)
(BARÁTH Magdolna: A szovjet tényező. Szovjet tanácsadók Magyarországon. Gondolat Kiadó, Budapest, 2017.)

 


Kiemelt kép: Fortepan  16502 – Andrássy (Sztálin) út, Kodály körönd (Körönd) 1950 / Adományozó: Magyar Rendőr


 

Részletek

Dátum:
2021. december 10.
Esemény kategória: