Az államszocialista időszak megítélése messze nem egyértelmű a női emancipáció kapcsán. Míg a jogok terén megteremtődött az egyenlőség, a tényleges gyakorlat azt mutatta, hogy mind a közéletben, mind a munka világában, mind a családon belül megmaradtak, újratermelődtek az egyenlőtlenségek. Míg Sztálin halála után a női munkavállalásról hirdetett kép is átalakult, szembeötlőbb volt a változás a divat, az öltözködés terén, ahol a desztalinizáció és a modernizáció együttesen alakította a szocialista divat jelenségeit és az arról folyó közbeszédet.

• Hogyan változott meg a női munkavégzéssel kapcsolatos szemlélet 1949, illetve 1953 után?
• Ki volt Stréber Manci, és hogyan öltözött az ötvenes években? Mikor jelent meg a jól öltözött nő (és férfi) igénye, és mennyiben játszottak ebben szerepet külföldi – szovjet vagy nyugati – impulzusok?
• Mit jelent a reproduktív munka fogalma, és mennyiben jelentett ez extra terhet a vidéken élő nők számára? Mi volt a nők második és harmadik műszakja?
• Ki volt Rotschild Klára, és hogyan példázza pályafutása az államszocialista korszak fejlődési ívét?
• Mennyiben ösztönözte vagy éppen fogta vissza a GYES a nők munkavállalását?
• Ki iratkozhatott be az Öltözködés Iskolájába, és mennyiben akarták a nőket 1956 után „nevelni”?

Ezekről a kérdésekről beszélgetett a Múltunk folyóirat frissen megjelent számának két szerzőjével, Kondorosy Csengével és Tömő Ákossal Takács Róbert felelős szerkesztő a Klubrádió Szabad a pálya című adásában 2026. szeptember 11-én.
 

Hallgassa vissza a beszélgetést ide kattintva!

A Múltunk folyóirat kapcsolódó lapszámának írásai itt olvashatók.

Kiemelt kép: Divatbemutató a Dunán a Szabadság sétahajó fedélzetén, 1958.
Forrás: Fortepan / Eredeti: Sándor György