A nemzetközi élsport a 20. században nemzetek versenyévé vált. A sport olyan – nem politikai vagy katonai hatalmon alapuló – erő felmutatásának terepe, amelyet a „soft power” kifejezéssel írhatunk le, ahol a kiválóság nemzetközi tekintélyt biztosít. Ám hogy is alakult ez a sportban megmutatkozó soft power a hidegháború időszakában a két világrendszer szembenállás közepette? Milyen dimenziói voltak a nagy versenyeknek otthont adó házigazda szerepétől a győzelmek dicsőségén át a Globális Déllel való kapcsolatokban is jelentkező tanítómester szerepig? Hogyan alakította át a sportéletet a kényszerű szovjetizálás – és milyen téren ütközött akadályokba? Miért nem rendezett Budapest vagy Prága olimpiát? Továbbá: a propagandában a szocializmus felsőbbrendűségét hirdető élsport hogyan válhatott egyúttal az állambiztonság által éberen felügyelt szovjetellenesség terrénumává?

A fenti kérdésekről beszélgettünk a Múltunk 2024/2. számának Sport – Politika – Társadalom tematikus blokkjának apropóján a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában 2024. október 18-án.

Az adás vendége a szám két szerzője volt, akikkel Takács Róbert, a Múltunk felelős szerkesztője beszélgetett:

• Kiss László, a HUN-REN Társadalomtörténeti Intézet tudományos munkatársa
• Krajcsír Lukács, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos munkatársa

Hallgassa vissza az adást ide kattintva!

Kiemelt kép: Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda, XII. Főiskolai Világbajnokság, 1954. Szívós István vízilabdázó, Székely Éva olimpiai bajnok úszónő, jobbra Tumpek György Európa-bajnok úszó.
Fortepan / Tumpek György