Várossá lett magántőke, várossá lett adóforintok, térben sűrűsödő gócpont és a világváros árnyékos oldala – a 150 éves Budapest születésének, alakulásának különböző nézőpontjai.

Tavaly volt százötven éve, hogy egyesítették Budapestet. 1873-ban, nem sokkal a kiegyezés után járunk, dübörög az imperializmus és a gyarmatosítás, a kapitalista fejlődés új szakaszát a fokozódó tőkekoncentráció és a szabadversenyes kapitalizmus jellemzi.

Nem csak az árukat, hanem a hagyományokat is tömegesen termelik: ezeknek az ősinek beállított, valójában konstruált, kitalált hagyományoknak a segítségével alkotják meg magukat az ekkoriban kialakuló modern nemzetállamok.[1] Ebben a környezetben születik és formálódik Budapest, sok más világvároshoz hasonlóan.

A Múltunk folyóirat 2023/3-as számában megjelent tanulmányok a főváros megalakulásától nagyjából a 20. század második feléig terjednek, a városalakulás különböző fázisait izgalmas szempontokból világítják meg.

Kondorosy Csenge áttekintő cikkét a Mércén található PTI blogon olvashatja ide kattintva.

 

Kiemelt kép: Az Erzsébet körút 1894-ben, előtérben a Dohány utca kereszteződése. Forrás: Klösz György / Fortepan / Budapest Főváros Levéltára XV.19.d.1.08.004