Pajtást, Hahotát, a ma is kapható Kockást sokan lapozgattak az 1980-as években, az 1945 és 1990 közti évtizedekre mégsem úgy emlékszünk, mint a képregény hőskorszakára. Pedig teljes tiltás alá – mint bűnös műfaj – csak a Rákosi-korszak négy éve során esett 1950 és 1954 között. E rövid időszakon kívül feltűnt propagandisztikus üzenetek hordozójaként – az úttörőknek szánt őrskalandoktól a belügyeseknek írt határőrkrimikig –, ám a domináns típusává mégis a rajzolt regény vált. S bár elfogadását segítette, hogy afféle sámlinak tekintették, amelyről aztán a kultúra magasabb polcai is elérhetővé válhatnak az olvasók számára, megvolt a „magas kultúra” védelmében felszólaló ellentábora is a műfajnak. Az önálló képregényfüzetek – immár gazdasági vállalkozásként – az 1970-es évek végétől tűntek fel, hogy aztán a francia kommunisták PIF-jétől egy évtized alatt egy vérbeli hollywoodi akciófilm, a Kobra népszerűsítéséig jussanak el, feladva mindent, amit a szocialista kultúrpolitika értéknek és megengedhetőnek tekintett. A beszélgetés a képregényen keresztül egyúttal a korabeli sajtó és a nyilvánosság ívét is megrajzolja.

2023. június 30-án a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában a képregény magyarországi történetéről beszélgettünk. Az adás vendége Takács Róbert történész, médiakutató, a moderátor pedig a Múltunk szerkesztője, Ignácz Károly volt.

Hallgassa vissza az adást ide kattintva!