Társadalomelméleti Műhely

 
Küldetés

 
A PTA Társadalomelméleti Műhelye (PTA TEM) jelenlegi formájában 2015-ben jött létre tizenegy ösztöndíjas kutatóval, akik azóta rendszeresen vitatják meg egymás és külsős szerzők írásait. A Műhely célja a hazai társadalomelméleti, társadalomkritikai gondolkodáshoz, valamint a baloldali tudományos, közéleti diskurzushoz való hozzájárulás. A TEM-ben nagyon sokféle téma talált otthonra: kutatói foglalkoznak többek között ideológiákkal, poszt-marxizmussal, politikai gazdaságtannal, demokráciaelmélettel, populizmussal, ökopolitikával, a művészet és az emancipáció kapcsolatával, társadalmi igazságossággal és szolidaritással, nacionalizmussal. Azonban összeköti a TEM-tagokat az a társadalomelméleti keretrendszer, amely folytatni kívánja a valóság megértésének kritikai hagyományait a baloldalon. 2015-ben került sor a TEM szervezésében A mai magyar valóság az elmúlt negyedszázad tükrében című konferenciára, amelyet 2016-ban követett az előadások alapján összeállított Holtpont című kötet megjelenése. A Műhely rendszeresen szervez beszélgetéseket, közéleti vitákat, s a Napvilág Kiadónál eddig 11 könyv jelent meg a Társadalomelméleti Műhely sorozatban.

2025-re jelentősen megváltoztak a demokrácia körülményei mind a világban, mind pedig Európában. A liberális demokrácia, mint alkotmányos-politikai berendezkedés olyan válságba került, hogy az alapjai kérdőjeleződtek meg: ezt a helyeztet használták ki a választásokkal hatalomba jutó, szélsőjobboldali politikát képviselő populista politikusok. A globális kapitalizmus pedig mind nemzetállami, mind nemzetközi szinten egyre inkább kapcsolódik az autoriter rezsimekhez. Ezt a jelenséghalmazt joggal nevezhetjük korszakunk fasizálódási (neo- vagy posztfasiszta) tendenciájának. A TEM célul tűzte ki, hogy komplex módon foglalkozik ezekkel a tendenciákkal, hiszen ebben a helyzetben a félperiféria baloldala, így a magyar baloldal olyan állapotban van, amelyben lehetősége van magát radikálisan újrarendezni, alapvető (megörökölt) értékeit és elveit újragondolni. Ennek a folyamatnak pedig komoly hatása lehet a centrumországok baloldali tendenciáira is.
 

A TEM három irányban próbálja megalapozni a társadalomkritikai gondolkodást és az ebből következő baloldali politikát:

(1) A baloldal és a 20. századi fasizmus

A kortárs fasizmussal való szembenézés alapkérdése, hogy a baloldal mit tud tanulni a 20. századi, különösen a két világháború közötti fasiszta tendenciákból. A projekt célul tűzi ki azt, hogy mind a magyar, mind az európai fasizálódási tendenciákat megvizsgálva egy komplex összefoglalót készít arról, hogy milyen lehetőségei és kudarcai voltak a baloldalnak a történelmi fasizmus kapcsán. Támaszkodni kívánunk a fasizmussal szembeni ellenállás, valamint az államszocializmus tapasztalataira, kritikailag vizsgáljuk meg és nézünk szembe a létezett államszocializmusnak mind a terhes, mind pedig a továbbgondolásra érdemes örökségével.
 

(2) A radikális változások kora: a baloldal elvei, értékei és geopolitikája napjainkban

2025-re a baloldal egy többszörös válságszituációval („polikrízis”) áll szemben: a globális kapitalizmus válságjelenségei mellett meg kell küzdenie azzal is, hogy az elmúlt évtizedek változásai gyökeresen új válaszokat igényelnek. A válságok korában az autoriter jobboldal már megtalálta saját értelmezéseit és válaszait, amely révén sikereket ért el az elmúlt időszakban. A politikai rendszerek centralizációja, a végrehajtó hatalom megerősítése és a politikai vezérek új nemzedékének megjelenése – ezek a válságokra és változásokra adott válaszok, amelyek a baloldalt – ha lehet – még nehezebb helyzetbe hozzák. A baloldal egyik legnagyobb kihívása, hogy mindezzel szemben milyen demokratikus ideológiai és intézményes alternatívát fogalmaz meg.

A projekt második pillére ezért három kérdésre keresi a választ. (1) Miképpen változott meg a bennünket körülvevő politikai, gazdasági és társadalmi tér, milyen kérdésekre kell koncentrálni a jelen kritikai társadalomelméletének? (2) Az elmúlt évtizedek baloldali válaszkísérletei és a közelmúlt olyan próbálkozásai, mint a baloldali populizmus milyen tapasztalatokkal szolgálnak a baloldal számára? (3) Miképpen írhatók le napjaink szellemi-ideológiai küzdelmei, milyen a kortárs jobboldal intellektuális értelemben, és hogyan befolyásolták az egyes irányzatokat és ideológiákat a közelmúlt „posztmodern” fordulatai? A projekt ezen részének célja a baloldal elveinek és értékeinek kortárs újrafogalmazása.
 

(3) Túl a liberális demokrácián

Ahhoz, hogy 21. századi baloldalban tudjunk gondolkodni, nélkülözhetetlen a demokrácia szociális-progresszív alapjainak megteremtése. S e vonatkozásban is van hova visszanyúlni: Polányi Károly „A nagy átalakulás” című munkájában már 1946-ban felhívta arra a figyelmet, hogy a demokrácia össze fog omlani gazdasági-szociális lábazat nélkül, vagyis a demokrácia működőképességéhez (ellentétben a liberalizmus téziseivel) szükséges, de korántsem elégséges az intézményi és alapjogi struktúrák alkotmányos biztosítása. Az autoriter jobboldali pártok és népvezérek pontosan a liberális demokrácia társadalmi tragédiáinak látszólagos felkarolásával tudtak előtérbe kerülni. Az sem véletlen, hogy számos (poszt)fasiszta erő tételesen támaszkodik a társadalomkritikai irodalomra. A kortárs baloldalnak hiteles módon kellene felhívnia a figyelmet arra (amivel többek között vissza tudná szerezni korábbi támogatottságát a munkásság körében), hogy az autoriter jobboldal korántsem antikapitalista vagy kapitalizmuskritikus, hanem be van ágyazva a globális- és nemzeti tőkéscsoportokba. A baloldal feladata tehát a demokrácia „társadalmasított” programjának meghirdetése. Célul tűzzük ki azt, hogy reflektálunk az új, posztmodern világunk radikális változásaira, hiszen korszakunk fő kihívásira a baloldal eddig nem tudott koherens válaszokat adni.