Levéltárismertető

A Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár állományában jelenleg megközelítőleg 1700 folyóméter iratot és a külföldi levéltárakban feltárt magyar vonatkozású iratokról készült 284 filmtekercset őrzünk.

 

  1. Pártok 

Az 1945 előtt legálisan működött munkáspártok közül a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1890-ben alakult, s az 1920-as évek közepére a korszak legnagyobb ellenzéki pártja lett. Gyűjteményes jellegű fondját a levéltár alakította ki több neves szociáldemokrata politikus és újságíró irat- és sajtógyűjteményéből. Bár az iratanyag korántsem teljes, betekintést enged a pártszervezésbe, a választójogi küzdelmekbe, a párton belüli politikai-elméleti vitákba, a parlamenti és a fővárosi törvényhatósági választásokon való részvételbe, a párt nemzetközi kapcsolataiba. A fővárosi törvényhatósági frakció iratai tükrözik a főváros gazdasági és szociális problémáit, a Jogvédő Iroda anyaga pedig értékes információkat tartalmaz a forradalmakat követő megtorlásokról.

A Horthy-korszak alatt mindvégig illegalitásban működött Kommunisták Magyarországi Pártjának (Kommunista Internacionálé Magyar Szekciója) vezető testületei és vezetői Budapesten, Bécsben, Berlinben, Moszkvában és Prágában tevékenykedtek, így iratváltásuk gyakran vegytintával, kódolva folyt. Az iratok jelentős része fennmaradt, s jelenleg is Moszkvában a Kommunista Internacionálé Levéltára részeként őrzik. A magyar szekció iratainak másolataihoz az 1960/70-es években jutottunk hozzá. Megállapítható, hogy 1925 augusztusáig kevés a Magyarországról érkezett dokumentum, mivel a hazai szervezeti keretek ekkor még nem alakultak ki. A korszak anyagát az emigrációban élők egymás közötti levelezése, a Kominternhez küldött beadványaik, jelentéseik, a Kominternnek a KMP ügyeiben hozott határozatai, utasításai, tájékoztatói teszik ki. Ezt követően kiépültek ugyan a hazai szervezetek, de a gyakori letartóztatások miatt nem működtek folyamatosan. A leggazdagabb az 1930–1935 közötti évek anyaga, mert az alsóbb pártszervezeteknek, a legális munkásszervezetekben működött frakcióknak is maradtak fenn dokumentumai. 1938-tól, de főként az 1940-es évektől csökken az iratok mennyisége.

Az 1945 után működött Nemzeti Parasztpárt iratai 1955-ben kerültek levéltárunkba. A vezető testületi ülések jegyzőkönyvein kívül értékes forrásokat találhatunk a földreformra, a szövetkezeti mozgalom szervezésére és a németek kitelepítésére vonatkozóan. A korszak politikai folyamatainak vizsgálata során kiemelkedően fontosak a koalíciós egyeztető tárgyalások, az úgynevezett pártközi értekezletek jegyzőkönyvei, amelyekből nyomon követhetőek az időszak legégetőbb kérdéseiről folyó politikai viták és azok eredményei.

A rendszerváltást követően a Magyar Szocialista Párt Parlamenti Frakciója 1998-ban, az MSZP pedig 2003-ban adta át irattári anyagát levéltári megőrzésre, letéti formában. Az MSZP választott vezető testületeinek és apparátusának 1989–2002 között keletkezett irataiból és a Parlamenti Frakció 1994–1998-as parlamenti munkájának dokumentumaiból két külön fondot alakítottunk ki.

 

  1. Szakszervezetek, munkás- és baloldali szervezetek, mozgalmak

A több mint 100 éves magyarországi szakszervezeti mozgalom dokumentumainak 1945 előtt keletkezett része 1950-ben került állományunkba közvetlenül a szakszervezetektől. Vezető testületeik jegyzőkönyveiből teljes sorozatok maradtak fenn a bőripari munkások, a bányászok, a nyomdászok, az élelmezési munkások fondjaiban. Levelezésük tükrözi a mindennapi gazdasági, érdekvédelmi, szociális és kulturális téren kifejtett tevékenységüket, nemzetközi kapcsolataikat. A munkásság életmódkutatásához hozzájárulhatnak a Természetbarátok Turista Egyesülete, Magyarországi Munkásdalegyletek Szövetsége, Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete, Magyar Rokkantsegélyező és Nyugdíjegylet működése során fennmaradt iratok.

 

  1. Személyi gyűjtemények, visszaemlékezések

Állományunkban közel 200 személyi fond található, amelyek terjedelmükben és összetételükben is változatosak. A legnagyobb és legismertebb személyi fondunk Révész Mihály szociáldemokrata újságíró, történész nevéhez fűződik, aki következetesen gyűjtötte a munkásmozgalom dokumentumait. Elődeink az ő irathagyatékából – vitatható módon – több jelentős fondot alakítottak ki: az MSZDP, a Népszava vagy Peidl Gyula személyi gyűjteményét. Jóllehet Révész Mihály megmaradt anyagából is nyomon követhető politikai, újságírói, oktatói tevékenysége és sokrétű személyi kapcsolatai, ma már a személyi fondok esetében is a fondelvűséget érvényesítjük. A fondhoz tartozik egy sajtókivágat-gyűjtemény, amely a két világháború közötti időszak magyar sajtóján alapszik, de kiterjed az első világháború előtti magyar és külföldi újságok feldolgozására is. Az újságkivágatok romló fizikai állapota miatt megkezdtük digitalizálásukat. Egy szoftver-adatbázist dolgoztunk ki, melyben minden egyes újságcikkről adatlapot vettünk fel. Az adatbázis jelenleg több mint 67000 adatlapot tartalmaz.

A két világháború közötti munkásmozgalom történetét kutató számára több szociáldemokrata és szakszervezeti vezető hagyatéka is gazdag ismeretanyagot nyújt, pl. Szakasits Árpád, a Bresztovszky testvérek, Buchinger Manó és Ladányi Szeréna, Szabó Ervin, Ladányi Ármin, Bárd Imre, Hébelt Ede fondjai. Külön említést érdemel Károlyi Mihály és felesége, Andrássy Katinka iratainak gyűjteménye, amely több részletben került levéltárunkba. A Károlyi fond legértékesebb része a politikai levelezés. A levelezőpartnerek többek között Hatvany Lajos, Jászi Oszkár, Madzsar József, Romain Roland és Szende Pál voltak. Számos olyan személyiség hagyatékát is őrizzük, akik rövidebb-hosszabb ideig éltek az emigráció két központjában: Franciaországban és a Szovjetunióban.

Az 1945 előtt indult és az 1949-ben feloszlatott népi kollégiumi mozgalom történetéről, tevékenységük és nevelési gyakorlatuk politikai-pedagógiai modelljéről nyújt gazdag információkat a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége iratainak gyűjteménye. A szövetség regisztratúra jellegű fondja a Magyar Országos Levéltárban 1956-ban megsemmisült, ezért ez a gyűjtemény nagy segítség a témát kutatók számára. Érdekessége, hogy az egykori kollégiumi vezetők és kollégisták gyűjtötték, s 1975-ben iratvásárlás, illetve ajándékozás útján kerültek levéltárunkba.

Folyamatosan növekszik azon személyiségek irathagyatékának száma, akik 1945 utáni politikai szerepvállalásuk okán egyre fontosabbak lehetnek a tudományos kutatás számára. Ez a terület levéltárunk egyik legfontosabb lehetősége a további gyűjtőmunkában. Nem hagyjuk veszendőbe menni ezeket a magániratokat, amelyeket általában letétként, időnként vásárlás, gyakrabban ajándékozás útján kapunk meg. Így kerültek hozzánk pl. Orbán László, Friss István, Kiss Károly, Münnich Ferenc, Révai József, Nemes Dezső, Katona István iratai.

Itt kell megemlíteni a közel 4000 darabból álló memoárgyűjteményünket is, amely elsősorban a kommunista és a szociáldemokrata párt egykori tagjainak, a szakszervezeti- és az ifjúsági mozgalom résztvevőinek visszaemlékezéseit tartalmazza.

 

  1. Röpiratgyűjtemény

Levéltárunk több mint 25 ezer darabból álló politikai röpiratgyűjteménnyel rendelkezik. Legrégebbi röplapunk 1870-ből származik, legújabb darabjaink pedig a 2018-as parlamenti választási kampányból. A gyűjteményben szerepelnek a századelőn működött pártok, szakszervezetek, egyéb munkásszervezetek, egyesületek röplapjai, a tanácsköztársaság idején keletkezett röpiratok, a két háború közötti időszak baloldali pártjainak, munkás- és szakszervezeteinek röplapjai. Egyedülálló az 1890 darabos 1956-os forradalom és szabadságharc időszakában keletkezett röplapok gyűjteménye. Mivel ebben az időszakban kevés írásos dokumentum áll rendelkezésünkre, ez méltán tekinthető a forradalom egyik maradandó értékőrzőjének. Az 1989 utáni állományban találhatóak az országgyűlési, önkormányzati, európai parlamenti választások, népszavazási kampányok idején terjesztett szórólapok, kampánykiadványok. Gyűjtőmunkánk folyamatos, honlapunkon és Facebook-oldalunkon közzétett felhívásainkra kutatóink, látogatóink rendszeresen eljuttatják hozzánk a röpiratokat.

 

  1. Külföldi levéltárakból származó magyar vonatkozású iratmásolatok

A külföldi közgyűjteményekből származó magyar vonatkozású iratmásolatok közül legértékesebbek a Moszkvából, az osztrák, illetve az angol levéltárakból származó dokumentumok. A Komintern magyar szekciójának iratain kívül a Kommunista Internacionálé vezető testületeinek, a Kommunista Ifjúsági Internacionálénak, a Paraszt Internacionálénak és Szakszervezeti Internacionálénak valamint a Nemzetközi Vörös Segélynek a magyar vonatkozású iratai, több száz személyi anyag. Az osztrák eredetű iratmásolatok a kezdetektől 1938-ig ölelik fel a magyar munkásmozgalom történetét, az ausztriai kommunista és szociáldemokrata emigrációval kapcsolatosak. Az angol levéltárakból gyűjtött anyagok a Labour Party és a Foreign Office-nak a Public Record Office-ban őrzött anyagából származnak. Legkeresettebb a felszabadulás utáni magyar belpolitikai életet napról-napra figyelemmel kísérő követi jelentések és a SZEB iratai.

Levéltárunk gondozza a Politikatörténeti Intézet Magyarok a Szovjetunióban 1914–1941 c. tudományos projekjét, amelynek célja egy adatbázis összeállítása azokról a magyarokról, akik az első világháborút követően a Szovjetunióban éltek akár saját akaratukból, akár a történelmi viszontagságok következményeként. Az I. világháború évfordulója kapcsán a kutatás időközben kiterjedt azokra is, akik a háború idején az Osztrák-Magyar Monarchia területéről vonultak be és estek orosz hadifogságba. A többéves magyarországi és külföldi levéltári és könyvtári gyűjtőmunka és feldolgozás eredményeként az adatbázis megközelítőleg 40000 személy adatlapját tartalmazza.