Magyarok a Szovjetunióban

Felhívás

A Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár tudományos célú adatbázist készít az első világháború idején orosz hadifogságba került személyekről és azokról, akik a két világháború között bármilyen módon kikerültek a Szovjetunióba.

Ezért kéri mindazok jelentkezését, akiknek tudomásuk van arról, hogy valamely családtagjuk az első világháború idején orosz hadifogságba került (hazatért vagy Oroszországban elhunyt), illetve a két világháború között hosszabb-rövidebb ideig a Szovjetunióban élt és erről bármilyen írásos emléket, dokumentumot őriznek (pl. levél, igazolvány, halotti anyakönyvi kivonat, napló, feljegyzés, fénykép stb.).

Jelentkezésüket az alábbi címre várjuk:

Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár
1054 Budapest, Alkotmány u. 2.
Tel: 301-20-21, 301-20-22
Fax: 301-20-29
Kaba Eszter:

Az adatbázis létrehozásának  rövid története 

A „Magyarok a Szovjetunióban 1914-1941” c. adatbázis kiindulópontja egy több évtizedes gyűjtés során felhalmozódott biográf dokumentáció volt. A Petrák Katalin vezetése alatt álló kutatócsoport elsősorban azoknak a személyeknek az iratait gyűjtötte össze és dolgozta fel életrajzi szinten, akik 1921 és 1945 között kerültek a Szovjetunióba és ott tartósan, életvitelszerűen éltek. Az adatfeldolgozás a kutatásnak ebben az időszakában manuális volt, az összegyűjtött levéltári és könyvtári anyagokat személyekre lebontva borítékokban tárolták. Az évek alatt felhalmozódott anyagmennyiség – megközelítőleg 40 ezer személy életrajzi adatai – kezelése azonban ily módon lehetetlenné vált, így az adattárolás új formájára volt szükség. Ezzel párhuzamosan felmerült a kutatás eredményeinek nyilvánossá tétele is. Ez a két kérdés/probléma generálta végül azt, hogy a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár bekapcsolódott a kutatócsoport munkájába azzal a céllal, hogy feldolgozza és homogenizálja az adatokat, ily módon előkészítve azokat a nyilvánosság számára. A közzététel formájára két lehetőség kínálkozott: az egyik a hagyományosabb elvet követő lexikon, a másik pedig egy komplex, az adatok strukturálására alkalmas adatbázis.

 Mérlegelve a két megjelenési forma előnyeit és hátrányait, az adatbázis kialakítása mellett döntöttünk. Az adatbázis előnye, hogy gazdaságos, bármikor szabadon bővíthető, interneten bárhonnan elérhető és keresőfelülete révén az adatokból komplex adattartalom nyerhető.

A gyűjtés eredeti időhatárát módosítottuk: célunk, hogy az adatbázisban feldolgozzuk mindazon személyekre vonatkozó információkat, akik az első világháborúban orosz hadifogságba estek, azaz az időhatárt 1914-ig tágítottuk. A döntést indokolta, hogy nincs olyan első világháborús gyűjtés, amely valamilyen formában közzétenné az orosz hadifogságba esettek adatait. Ebben a törekvésünkben a megnövekedett levéltári családkutatások is megerősítettek: az elmúlt bő egy évtizedben a családfakutatás és az identitáskeresés egyre fontosabbá vált. Reméljük, hogy munkákkal mindazokat segítjük, akiket a Nagy Háború centenáriumi évfordulója újabb kutatásokra ösztönzött.

Az adatbázis időhatárának bővítésével párhuzamosan arról is döntöttünk, hogy a felső időkorlátot 1941-nél, pontosabban Magyarország hadba lépésnek időpontjánál húzzuk meg. Ezt befolyásolta az a tény, hogy a Hadtörténeti Intézet jórészt összegyűjtötte és az interneten elérhetővé is tette a II. világháború során hadifogságba esettek adatait.

Milyen adatokat tartalmaz az adatbázis?

Az adatbázist öt nagyobb részre osztottuk. Az első – és egyben legfontosabb rész – a beazonosításhoz szükséges életrajzi adatokat tartalmazza (név, születési hely és év, halálozási hely és év, szülők neve, foglalkozás). A második nagyobb adatcsoport árulkodik arról, hogy az illető mikor és főként milyen körülmények között került ki Oroszország, utóbb a Szovjetunió területére. A 3. részben a kinti életútjának eseményeit rögzítjük. A 4. rész a jogsérelmeket (letartóztatás, szabadságvesztés, kivégzés) részletezi. Az 5. rész arról informál, hogy az adott személy mikor, milyen körülmények között hagyta el Oroszország/ a Szovjetunió területét. Ezen felül rögzítésre kerülnek még a tanulmányok, a családi kapcsolatok és az esetleges párttagságra vonatkozó információk is.

Mire használható az adatbázis?

Az adatbázisban elsődlegesen konkrét személyre/személyekre lehet keresni, ezzel párhuzamosan azonban létrehoztunk egy keresőfelületet is.  Ennek lényege, hogy minden adatcella tartalma visszakereshető, szűrhető. A szűrések lehetővé tesznek komplex statisztikákat, adott időintervallumban meghatározható többek között az egy hadifogolytáborban tartózkodók száma, a hadifoglyok részvételi aránya a Vörös Hadseregben, foglalkozási csoportok különíthetők el, képet kaphatunk a hadifoglyok életkoráról, rendfokozatáról és még sorolhatnánk.

Elérhető-e az adatbázis a nagyközönség számára?

Az adatbázis terveink szerint 2018 márciusában lesz nyilvános, mindenki számára elérhető. A felhasználói felület jelenleg tesztelés alatt áll.